Az idei filmfesztivál nagydíjait Márkos Albert zeneszerző, csellista és Gyöngyösi Lilla kulturális újságíró, kritikus kapja. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle október 7.  és 11. között zajlik Kolozsváron és 17 további helyszínen, ezek közül Négyfaluban először. Tizenhárom új nagyjátékfilm, magyar klasszikusok, sokszínű dokumentumfilmes és rövidfilmes válogatás, valamint szakmai beszélgetések várják a közönséget a fesztiválon. Az idei kiadás figyelmet szentel a határon túli magyar alkotóknak, a különböző kultúrák találkozásának és a filmzene világának. A fesztivált szervező Filmtett Egyesület munkatársai, Zágoni Bálint, Buzogány Klára és Jakab-Benke Nándor a pénteken tartott sajtótájékoztatón ismertették a részleteket.

Összesen 18 városban szervezik meg a 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemlét, 126 vetítés lesz, ebből 28 Kolozsváron. Összesen 13 új nagyjátékfilmet láthatnak a moziszeretők, ezekről ITT írtunk bővebben.

Dokumentumfilmekből idén sem lesz hiány, hat alkotás mutatja meg, mennyire sokféleképpen lehet beszélni a közösségi emlékezetről, az identitásról és a kisebbségi létről. A válogatás nem kizárólag az elmúlt egy-két évben készült filmekből áll: régebbi alkotások is helyet kaptak benne, amelyek együtt árnyalt képet rajzolnak a Kárpát-medence magyar közösségeiről. ITT lehet böngészni a dokumentumfilm-kínálatot.

Díjazott rövidfilmekkel is készülnek a szervezők, a magyarországi Friss Hús fesztivállal közösen állították össze a színes palettát. Az öt filmből álló válogatásban a tavalyi fődíjas Dögsúly mellett négy olyan alkotás szerepel, amelyek az idei fesztiválon nyertek díjakat. Az animációtól a horroron át a mágikus realizmusig többféle műfaj képviselteti magát.

A fesztivál nagydíjasai 

A pénteki sajtótájékoztatón jelentették be a szervezők azt is, kik viszik haza idén a Sárga Csikó illetve a Fám Erika-díjat.

Az első erdélyi magyar játékfilmről elnevezett kitüntetést, a Sárga Csikó Díjat a Filmtett Egyesület 2012-ben alapította, és évente adományozza egy-egy olyan személyiségnek, aki munkásságával alkotóként, szakmai példaképként, oktatóként elévülhetetlen érdemeket szerzett, tevékenységével gazdagítja az erdélyi magyar filmes kultúrát, illetve jelentős mértékben segíti vagy segítette kezdő és tapasztalt erdélyi filmesek pályájának alakulását. A Sárga Csikó díjat 2026-ban Márkos Albert zeneszerző, csellista kapja.

A kitüntetett 1967-ben született nagy múltú zenész dinasztia leszármazottjaként Kolozsváron. Itt folytatta klasszikuszenei tanulmányait, majd a marosvásárhelyi és a kolozsvári szimfonikusoknál csellózott. A '90-es évek elején Budapestre költözött, jelenleg kétlaki életet él: ezer szálon kötődik szülővárosához és a magyar fővároshoz egyaránt. Tanít a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen és a Freeszfén.

A szervezők hangsúlyozták, hogy a díj odaítélésekor fontos szempont minden évben az is, hogy a díjazott hozzájáruljon a fiatal filmesek fejlesztéséhez, oktatásához.

Márkos Albert első filmes munkáit 2005–2007-ben mutatta be – együtt dolgozott a szintén mozifilmes pályája kezdeteinél tartó Pálfi Györggyel (Taxidermia), Hajdu Szabolccsal (Off Hollywood), Török Ferenccel (Csodálatos vadállatok) és Mispál Attilával (A fény ösvényei, Méhek tánca) –, de ő szerzett zenét többek közt Nemes Gyula Zeró című filmjének, a Mátyássy Áron rendezte Utolsó időknek (utóbbival elnyerte a 40. Magyar Filmszemle legjobb filmzenéért járó díját), a Mancsnak (r. Pejó Róbert) és a Valan – Az angyalok völgye (r. Bagota Béla) című erdélyi kriminek is. 2024-ben a Lefkovicsék gyászolnak (r. Breier Ádám) című vígjátékot kísérte el kolozsvári díszbemutatójára. 

Az alkalmazott zenén kívül autonóm zenét, azaz kamaraműveket, operákat, zenekari műveket komponál. Gazdag háttérműveltségére támaszkodó, rendkívül kreatív alkotó, aki akkor van igazán elemében a színpadon és a moziban is, ha kísérletezhet, improvizálhat, akár egymástól távolinak tűnő zenei világokkal játszhat, vagy különböző művészetek határvidékén keresheti a kapcsolódási pontokat. Idén a tiszteletére az Elveszett személyek körzete című filmdrámát láthatja a közönség szombaton 14 órától a kolozsvári Győzelem moziban. Az alkotás, amelynek Márkos szerezte a zenéjét, Cannes-ban különdíjat nyert.

A Fám Erika-díjat idén Gyöngyösi Lilla kapja. A kitüntetést a Filmtett Egyesület alapította 2019-ben, és olyan filmkritikusok vehetik át évről évre, akik a Filmtett Erdélyi Filmes Portál hűséges munkatársai. Magát a díjat a Filmtett egykori munkatársáról nevezték el, aki fiatalon hunyt el, és kiváló filmesztéta, illetve tanár volt. 

Az idei díjazott 1992-ben született Budapesten. Az ELTE irodalom- és kultúratudomány szakán és a MÚOSZ újságíró-akadémiáján végzett. 2011 óta több újságban (Filmvilág, Prae, Kulter, Filmtekercs) publikál filmes, irodalmi, kulturális témákban, de a Literánál is kipróbálta magát szerkesztőként. 2022-től 2026 szeptemberéig a Filmtekercs főszerkesztője volt, a Tíz a huszonegyből című könyv társszerkesztője. 2018 júniusától a Filmtett külső munkatársa és rendszeres szerzője, idén augusztusban jelent meg a századik cikke a portálon.

A cannes-i, a velencei és a berlini fesztivál rendszeres tudósítója. Nemcsak filmkritikában mozog otthonosan, hanem az egyik legnehezebb műfaj, az alkotói, főleg színészportré is könnyen megy neki. Gyöngyösi Lilla a Filmtett Egyesület szakújságírói nívódíját szombat délután veszi át a Filmtettfeszt díjátadó ünnepségén, a kolozsvári Győzelem mozi színpadán.

Magyar Mesterművek: Koltai Róbert, Fekete Ibolya, Víg Mihály Kolozsváron

Minden évben helyet kapnak a fesztiválon legendás magyar klasszikusok is, Magyar Mesterművek néven. Idén három alkotást vetítenek ebben a szekcióban, tudtuk meg Jakab-Benke Nándortól, ebből kettő (Egészséges erotika, Falfúró) negyvenéves évfordulóját ünnepli.

Az egyik kultfilm, ami látható lesz a fesztiválon, a 40 éves Egészséges erotika, Tímár Péter első és egyben egyik legnézettebb nagyjátékfilmje. Tímár Péter filmje a Kádár-rendszer végét bemutató, csípős szatíra, groteszk bohózat és az 1950-es évek termelési filmjeinek a paródiája egyben. Az értelmetlen termelés és a tehetségtelen vezetők parodizálása mellett a hatalom erotikával kapcsolatos kétszínűségét is kigúnyolja. A filmet elképedve fogadta első, zártkörű vetítésén a cenzori testület, de néhány kritikus ajánlására végül az Egészséges erotikát bemutatták a Magyar Filmszemlén, ahol aztán rendezői és operatőri díjat is nyert. Ma kultfilmként, minden idők egyik legjobb magyar vígjátékaként tartjuk számon, számos szófordulata szállóigévé vált. Az Egészséges erotika kolozsvári vetítésén és az azt követő közönségtalálkozón részt vesz a dörzsölt tűzoltót alakító Koltai Róbert.

A második, évfordulós magyar klasszikus Szomjas György Falfúrója. 80-as évek Budapestjének panelrengetegében elhelyezett remek látlelet a Kádár-korszak alkonyáról. A rendszer szemet huny a maszekolás fölött, Géza pedig ütött-kopott terminátorként teszi-veszi az ütvefúróját, miközben a magánélete ugyanannyira működésképtelen, mint a vállalkozása. A párbeszédek huncut humora kizökkent a betonszürke földhözragadtságából – ennek is köszönhető, hogy a film ma is frissnek és izgalmasnak hat. A Falfúró kolozsvári vetítésén és az azt követő közönségtalálkozón részt vesz egyik forgatókönyvírója, Fekete Ibolya.

A harmadik mesterművet, a Werckmeister harmóniákat az idén elhunyt Tarr Béla emlékére vetítik. Tarr évekig dolgozott rajta, régóta dédelgette már a filmtervet, mire egy berlini utcazenész személyében végre belebotlott története „szent bolondjába”. A forgatás a finanszírozási nehézségek miatt elhúzódott, többször leállt és újraindult, ezért a stáb is többször cserélődött. Az eredmény a rendezőóriás leginkább történetközpontú, ezért talán legkönnyebben befogadható filmje lett, és fájdalmasan szép zenéjének köszönhetően az üzenete is könnyebben átérezhető. A film kolozsvári vetítésén és az azt követő közönségtalálkozón részt vesz a film zeneszerzője, Víg Mihály. További részletek ITT. 

Filmgalopp: főszerepben az erdélyi magyar filmek és filmesek

A Filmtettfeszt részeként 12. alkalommal hirdették meg az erdélyi magyar filmes versenyét, Filmgaloppot – ezúttal rövidfilmek számára. A verseny célja, hogy felfedezze és bemutassa az erdélyi magyar fiatal filmes tehetségeket a szakma és a közönség előtt, alkotásaikat pedig szakmai zsűri értékeli.

Idén közel 40 fikciós rövidfilm közül 12 pályamunkát válogattak ki a szervezők, amelyeket két blokkban vetítenek le a fesztivál alatt. A változatos válogatásban animációk, műfajparódiák, realista történetek és mágikus realista alkotások is helyet kaptak. Visszatérő motívumként a családi kapcsolatok, a szülő-gyerek viszony, valamint az anya-lánya és apa-lánya kapcsolatok jelennek meg. A filmek egyúttal az erdélyi fiatal alkotók különböző látásmódjait és műhelyeit is megmutatják.

A szakmai zsűrit három hölgy alkotja idén. Czakó Judit Balázs Béla-díjas vágó négy alkalommal kapta meg a legjobb vágásért járó díjat a Magyar filmszemlén. A MOME animáció szakának oktatójaként 20 éve tanít vágásban gondolkozást, vágási dramaturgiát, plánozást, diplomafilmekről konzultál és legtöbbször ő is vágja ezeket.

A zsűriben helyet kap továbbá Kacsó Edith újságíró, televíziós szerkesztő, riporter, a Filmtett folyóirat külső munkatársa. Különösen értékesek és magyar nyelven sokszor egyedülállóak a román filmalkotókkal készített interjúi, hangzott el. A Fám Erika Díj 2025-ös kitüntetettje.

Hozzájuk csatlakozik harmadikként Török-Illyés Orsolya színésznő. Marosvásárhelyen született, filmes pályája a '90-es évek végén indult. Hajdu Szabolcs alkotótársaként olyan filmekben alakított főszerepet, mint pl. a Macerás ügyek, a Tamara, a Bibliothèque Pascal, az Ernelláék Farkaséknál vagy a Békeidő. A 26. Filmtettfesztre elkíséri Mambo Maternica és Pipás című új filmjeit.

A Filmtettfeszt szervezői izgalmas szakmai programokat és kiváló, gyerekeknek szóló vetítéseket, tevékenységeket is ígérnek.