Akimitsu Tamawake japán képzőművész nyerte el a 9. Székelyföldi Grafikai Biennálé nagydíját. A G9 sepsiszentgyörgyi kiállítását és díjátadó ünnepségét pénteken tartották az Erdélyi Művészeti Központban. Az idei felhívás minden korábbinál nagyobb nemzetközi érdeklődést váltott ki: 71 ország 1034 művésze összesen 2195 alkotással jelentkezett a biennáléra – írják közleményükben a szervezők.

A sepsiszentgyörgyi megnyitó egyben a 9. Székelyföldi Grafikai Biennálé díjátadó ünnepsége is volt. Az eseményen a művészeti és kulturális élet képviselői mellett jelen voltak a szervező és partnerintézmények vezetői, a díjakat felajánló egyetemek és szervezetek képviselői, valamint az idei kiadás díjazott művészei.

Az egybegyűlteket Bordás Beáta az Erdélyi Művészeti Központ vezetője köszöntötte. A biennálé Kovászna, Hargita és Maros megye együttműködésével valósult meg, szakmai partnerei között több székelyföldi kulturális és művészeti intézmény kapott helyet.

A házigazda Kovászna megye nevében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntötte a jelenlevőket. Beszédében abból a képi áradatból indult ki, amely napjaink vizuális kultúráját meghatározza: miközben gépek és algoritmusok segítségével másodpercenként hatalmas mennyiségű kép születik és tűnik el, a grafikai alkotás továbbra is időt, figyelmet, kísérletezést és tudatos alkotói döntéseket követel. Tamás Sándor tanácselnök a grafikát ebben az összefüggésben nem csupán technikaként, hanem gyorsan fogyasztható képáradattal szembeni ellenállás egyik formájaként értelmezte. Beszédében felidézte a biennálé egyik eredeti célkitűzését is: Kovászna, Hargita és Maros megye összefogásával olyan rendezvényt létrehozni, amely bekapcsolja Székelyföldet a kortárs vizuális kultúra nemzetközi vérkeringésébe.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata szövetség elnöke beszédében felidézte, hogy 2010-ben jelen volt a Székelyföldi Grafikai Biennálé indulásánál és örömét fejezte ki, hogy a kezdeményezés tizenhat év elteltével is él, fejlődik és újabb alkotások megszületését ösztönzi. A biennálé révén Kovászna, Hargita és Maros megye példás együttműködéssel támogatja az alkotás szabadságát, amit én nagyon fontosnak tartok. A művészek dolgozzanak szabadon, mutassák meg bátran, hogyan látják a világot. A mi dolgunk, hogy ezt minden erőnkkel segítsük. – fogalmazott Kelemen Hunor, aki az alkotóknak a szellemi bátorságot, a szervezőknek pedig a kitartást köszönte meg.

Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről Csuzy Fanni külgazdasági attasé szólt a jelenlevőkhöz, aki a főkonzulátus és a biennálé többéves együttműködését, a művészet és a diplomácia közös hídépítő szerepét hangsúlyozta. Mint fogalmazott, míg a diplomácia a nemzetek, közösségek és emberek között teremt kapcsolatot, a művészet ugyanezt mélyebben, sokszor szavak nélkül képes megtenni. Kiemelte, hogy a Székelyföldi Grafikai Biennálé mára nemzetközi találkozóhellyé vált, ahol különböző országokból és kulturális közegekből érkező alkotók kapcsolódnak egymáshoz.

Három megye összefogásából nemzetközi biennálé

A Székelyföldi Grafikai Biennálé kezdettől fogva három székelyföldi megye együttműködésére épült. A rendezvény létrejöttében egy Maros megyei képzőművész, Siklódi Zsolt, valamint Hargita és Kovászna megye kulturális intézményeinek vezetői játszottak meghatározó szerepet. A kezdeményezésből az elmúlt kilenc kiadás során egy egyre szélesebb nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező kortárs grafikai esemény alakult ki.

Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke Székelyföld három megyéjének összefogását és közös cselekvőerejét emelte ki. Hangsúlyozta, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye a szűkülő anyagi lehetőségek ellenére is fontosnak tartja a kultúra és ezen belül a kortárs képzőművészet támogatását. A kistérségi együttműködések ellenére együtt vagyunk erősek. Ha együtt dolgozunk és közösen tervezzük a jövőt, teljesítményünk nemzetközi szinten is elismerést és megbecsülést vívhat ki –fogalmazott a tanácselnök.

Péter Ferenc, Maros Megye tanácsának elnöke más kötelezettségei miatt nem tudott személyesen részt venni az eseményen. Ünnepi üzenetét Oniga Erika művészettörténész, a Maros Megyei Múzeum művészeti osztályának muzeológusa tolmácsolta. Üzenetében Péter Ferenc az idei biennálé témájából, a TORZULÁS fogalmából kiindulva a művészet látásmódot formáló erejéről beszélt. Mint fogalmazott, egy alkotás sokszor éppen azáltal képes újat mondani a világról, hogy elmozdítja, felnagyítja vagy újrarendezi azt, amit ismerősnek hittünk. A változás mögött így olyan érzések, feszültségek és kérdés válhatnak láthatóvá, amelyek a megszokott képben is jelen voltak, korábban mégsem figyelt rájuk senki.

A művészet egyik nagy ajándéka éppen ez. Új formát adhat a tapasztalatainknak és segíthet megérteni valamit a világból, egymásból vagy önmagunkból, amit addig nem tudtunk megfogalmazni – fogalmazott üzenetében Péter Ferenc.

A torzulás, mint a valóság újraértelmezésének lehetősége

A 9. Székelyföldi Grafikai Biennálé szakmai koncepcióját Ferenc S. Apor képzőművész, a biennálé kurátora ismertette. Az idei kiadás hívószava, a TORZULÁS, a fizikai alakváltozástól a pszichológiai elmozduláson át az értékrendi és metaforikus elferdülésig számos értelmezési lehetőséget nyitott meg. Hangsúlyozta: a kortárs grafikában a torzulás nem pusztán formai vagy geometriai elferdülés. Olyan összetett kifejezőeszköz, amelyen keresztül az alkotók társadalmi tapasztalatokra, az identitás és az emlékezet kérdéseire, a test és a természet átalakulására, valamint a jelenkor bizonytalanságaira reflektálhatnak.

A kurátor szerint a torzulás ebben az értelemben nem végállapot, hanem folyamat: a látás, a gondolkodás és a valósághoz való viszony újraértelmezésének lehetősége.

Túros Eszter művészettörténész, a kilencedik kiadásra beérkezett és kiállításra beválogatott anyagot méltatta. Kiemelte, hogy a Székelyföldi Grafikai Biennálé az évek során nemzetközileg is számon tartott szakmai rendezvénnyé vált, amely átfogó képet nyújt a kortárs grafika változó tendenciáiról. Mint rámutatott, az idei TORZULÁS téma úgy kapcsolja össze a technikailag és tartalmilag rendkívül sokféle alkotásokat, hogy közben tág teret hagy az egyéni értelmezésnek. A kiállított művek az identitás és az emberi test kérdéseitől a társadalmi és természeti környezeten át az absztraktabb, önreflexív felvetésekig vezetnek, miközben a hagyományos, digitális és kísérleti grafikai eljárások sokféleségét is megmutatják.

Akimitsu Tamawake kapta a G9 nagydíját

A megnyitót követően átadták a 9. Székelyföldi Grafikai Biennálé díjait. A 3000 euró értékű nagydíjat, amelyet Kovászna Megye Tanácsa és a sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola biztosított, Akimitsu Tamawake japán képzőművész nyerte el Seed (Mag) című alkotásával. A díjazott személyesen vette át az elismerést, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a biennálé létrehozásában. Felidézte azt is, hogy júliusban, egy repülőút során értesült a díjról: a hír annyira váratlanul érte, hogy örömében felugrott, majd, saját elmondása szerint, csendben elsírta magát.

A japán művész alkotói gondolkodásáról is mesélt. Munkáiban fontos szerepet játszanak az ősi kultúrák és a történelem iránti érdeklődés, a japán képi tekercsek, a buddhista művészet, valamint a kínai és koreai művészeti hagyományok. Különösen fontosnak nevezte a történetet: számára egy mű akkor képes hosszabb időre magához kötni a nézőt, ha lehetőséget ad arra, hogy múltat és jövőt egyaránt elképzeljen.

Tíz díj, nemzetközi alkotói közösség

A nagydíj mellett további kilenc szakmai elismerést adtak át:

• A Nagy Imre-díjat, Hargita Megye tanácsának elismerését Jónás Péter magyarországi alkotó kapta Szigetvár című fametszetéért.
• A Plugor Sándor-díjat, Kovászna Megye Tanácsának elismerését Françoise Legris kanadai művész nyerte el Carlos, Héléne, Michael című litográfia-sorozatával.
• A Nagy Pál-díjat, Maros Megye Tanácsának elismeréseként, Szymon Prandzioch lengyel művész kapta The cloud of Unknowing és Plan Your Rest című munkáiért.
• A Gyergyószárhegyi Művésztelep díját Diana Drăgan-Chirilă romániai alkotó nyerte el Topografii liminale 2 című művével.
• Az Eszterházy Károly Egyetem Vizuális Díját Henryk Krolikowski lengyel művész kapta Us című munkájáért.
• A Partium Díjat Nagy Réka romániai grafikus nyerte el Csapda II című munkájával.
• A Magyar Képzőművészeti Egyetem díját Malgorzata Jozefowicz lengyel művész kapta Don’t Forget Us című alkotásáért.
• A MAMŰ Társaság Kulturális Egyesület díját Laviv Laura magyarországi képzőművész nyerte el Persecution című munkájával.
• A Pulzus Művésztelep díját Toldi Flóra magyarországi művész kapta Torzul I–II–III című munkáiért.

A díjátadó különlegességét az is adta, hogy a díjazottak közül szinte valamennyien személyesen jelen voltak Sepsiszentgyörgyön, így az esemény nemcsak az alkotások, hanem az azok mögött álló, különböző országokból érkezett művészek találkozásává is vált.  A 9. Székelyföldi Grafikai Biennálé sepsiszentgyörgyi kiállítása november végéig látogatható az Erdélyi Művészeti Központban.