Kelemen Hunor a nemzeti összetartozás napján: „A múlt fájdalma nem tűnik el”
Trianon napján nemcsak a veszteségre emlékezünk, hanem arra az erőre is, amely a legnehezebb időkben is képes volt megtartani bennünket – fogalmazott Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke csütörtökön, a nemzeti összetarozás napján.
„És talán nincs ennél szebb üzenet ma, amikor sokfelé ballagás van: a jövő mindig megszületik valahol. Egy osztályteremben, egy iskola udvarán, egy közösségben, ahol a fiatalok útnak indulnak, és magukkal viszik a nyelvet, a hitet, az összetartozást. Ez ad reményt nekünk is. Mert amíg vannak, akik továbbviszik, amit ránk bíztak, addig van jövőnk is” – írta bejegyzésében Kelemen Hunor.
Kiemelte: a múlt fájdalma nem tűnik el, de „a hit, a kitartás és az új nemzedékek ereje mindig erősebb lehet nála”.
A magyar Országgyűlés 2010-ben törvényben nyilvánította június 4-ét a nemzeti összetartozás emléknapjává. Az elnevezés célja az volt, hogy a trianoni békeszerződés évfordulójához kapcsolódó megemlékezés ne kizárólag a történelmi veszteségekre, hanem a magyar nemzet kulturális és lelki egységére is hangsúlyt helyezzen.
Június 4-e a trianoni békeszerződés aláírásának napja, amely 1920-ban átrajzolta a történelmi Magyarország határait, és jelentős magyar közösségeket szakított el az anyaországtól. A 2010-ben bevezetett új elnevezés azonban már egy tágabb értelmezési keretet ad az emléknapnak: a hangsúly a szétszakítottság mellett a megmaradt kulturális, nyelvi és nemzeti összetartozáson van.
A Nemzeti Összetartozás Napja így ma már annak a gondolatnak a kifejezője, hogy a magyar nemzet tagjai a világ különböző pontjain élve is közös identitást, történelmi emlékezetet és kulturális örökséget hordoznak. Az emléknap egyszerre szolgál történelmi emlékezésként és a jövőbe mutató közösségi üzenetként.
CSAK SAJÁT
.jpg)
