Hargita megyében az állatlétszám alakulása vegyes képet mutat. A szarvasmarha-állomány a 2023-as 95 182-ről 2025-re 93 453 egyedre csökkent, vagyis két év alatt 1729 állattal lett kevesebb. Ugyanebben az időszakban a juhállomány viszont jelentősen bővült: 187 171-ről 206 277-re emelkedett, ami több mint 19 ezres növekedést jelent – derült ki a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság által nemrég ismertetett adatokból.

A juhot tartó gazdaságok száma is nőtt, 11 595-ről 11 932-re. A kecskeállomány kisebb ingadozással, de összességében stabil maradt: 13 852-ről 14 470-re emelkedett, miközben a kecsketartó gazdaságok száma 1489-ről 1570-re nőtt. A sertésállomány 24 352-ről 25 164-re változott, tehát kisebb emelkedést mutatott, miközben a sertéstartó gazdaságok száma lényegében stagnált.

A szarvasmarha-ágazat visszaesése mögött több tényező húzódik meg. A gazdák helyzetét nehezíti a tej alacsony felvásárlási ára, a támogatási rendszer változása, valamint a szigorodó állategészségügyi és adminisztratív előírások. Emiatt egyre többen hagynak fel a tejtermeléssel, vagy húshasznú állományra térnek át.

A juhágazat ezzel szemben kedvezőbb pályán mozog, dinamikusabban fejlődik. Az alacsonyabb tartási költségek, a biztosabb piaci lehetőségek, valamint az exportlehetőségek sok gazda számára vonzóbbá teszik ezt az ágazatot.

Hústermelésben jelentős az export

A húságazatban különösen szembetűnő a szarvasmarha-tenyésztés exportorientáltsága. A megyei mezőgazdasági igazgatóság adatai szerint az értékesített szarvasmarhák mintegy 85–90 százaléka élő állatként kerül exportra, illetve kereskedők közvetítésével vágóhidakra. Ez jól mutatja, hogy a helyi termelés jelentős mértékben külső piacokra támaszkodik.

A levágott vagy értékesített szarvasmarhák száma 2023-ban 38 749 volt, 2024-ben 39 001-re emelkedett, 2025-ben pedig már 46 373 darabra nőtt. Élősúlyban számolva ez 11 850 tonnáról 11 758 tonnára, majd 14 221 tonnára változott, vagyis 2025-ben jelentős növekedés volt tapasztalható.

A juh- és kecsketenyésztésben továbbra is erős a szezonalitás. A bárányhús elsősorban húsvét előtt és környékén kerül piacra, emellett jelentős az exportcélú hizlalás, valamint az őszi időszakban történő értékesítés is. A juhok esetében 2023-ban 124 208 állatot értékesítettek, 2024-ben 127804-et, míg 2025-ben 126 578-at. Élősúlyban ez 2992, majd 3355, illetve 3146 tonnát jelentett. A kecskeágazat kisebb volumenű, de fokozatos bővülést mutat. Az értékesített állatok száma 2023-ban 10 858 volt, 2024-ben 13 288-ra, 2025-ben pedig 13 999-re nőtt.

A sertéstartás továbbra is elsősorban a háztartási önellátást és a családi fogyasztást szolgálja, a piaci értékesítés aránya alacsonyabb. 2023-ban 13 657, 2024-ben 11 156, 2025-ben pedig 10 710 sertést értékesítettek, ami csökkenő tendenciát jelez.

A baromfiágazatban ezzel szemben az ipari termelés dominál, vagyis a baromfihús-termelés döntő része nagyüzemi keretek között zajlik.