A szerdai parlamenti szavazás sem hozott megoldást, marad a politikai patthelyzet. Mit akarnak a pártok, milyen érdekek mentén politizál most a PSD, az AUR, a PNL, az USR, illetve az RMDSZ? Van-e stratégiája Nicuşor Dan államfőnek? Nehezedik-e külföldről valamiféle nyomás a bukaresti politika alakulására? Elemzőt kérdeztünk. 

Pászkán Zsolt politikai elemző szerint a mostani helyzet sajátossága, hogy szinte minden szereplőnek van valamilyen oka a patthelyzet fenntartására. „A PSD szerintem eredetileg arra számított, hogy Bolojan meggyengülésével a PNL egy része fellázad, az USR kiszorítható a kormányzásból, és valamilyen módosított PSD–PNL–RMDSZ-konstrukció folytatható. Ez nem valósult meg, de parlamenti értelemben továbbra sem lehetetlen. Ha az UPR/POT-ból megmaradt képviselők és a frakción kívüliek jelentős része is támogatna egy új többséget, akkor akár húsz-huszonöt PNL-s képviselő és szenátor támogatása is elegendő lehetne. Az AUR-ral való együttműködés matematikailag egyszerűbb lenne, politikailag viszont a PSD európai beágyazottsága miatt jóval nehezebb döntés” – mondta a szakértő. 

Ami a PNL-t illeti, Pászkán úgy látja, a párt vezetésének most az a legfontosabb feladata, hogy egyben tartsa a saját parlamenti táborát. „Bolojan mozgástere a Veştea-ügy és Mureşan sikertelen jelölése után beszűkült, és egy előrehozott választás sem feltétlenül kedvezne a pártnak. Az USR számára is elfogadhatóbb lehet a jelenlegi állapot, mint egy olyan új többség, amelyből kimarad, közben pedig megpróbálhat további városi, korábban inkább PNL-es szavazókat megszerezni” – fogalmazott az elemző.

Szerinte az RMDSZ számára a patthelyzet kezelhető, de egy előrehozott választás már kockázatosabb lenne, mert egyáltalán nem biztos, hogy megismételhető a 2024-es választási teljesítmény. „Különösen úgy, hogy a román szélsőbaloldal – Nicu Ştefănuţă, a SENS és mások – az utóbbi hónapokban láthatóan elindított egyfajta előrehozott kampányt a nagyvárosi, egyetemi magyar szavazók leszalámizására, ebben pedig a magyar nyelvű progresszív sajtó egy része is segítséget nyújt. Ezért az RMDSZ számára egy PSD vezette, de AUR nélküli új többség politikailag jóval kényelmesebb lehet, mint egy gyors előrehozott választás” - hangsúlyozta a szakértő. 

Kapcsolódó

Kelemen Hunor: Nem fogunk eljutni az előrehozott választásokig (INTERJÚ)

Az RMDSZ elnöke szerinte lehet találni olyan, nem pártpolitikus miniszterelnök-jelöltet, akit a PSD és a PNL is el tud fogadni.

politikai válság RMDSZ Kelemen Hunor előrehozott választások

Az AUR helyzetét paradoxnak nevezte Pászkán Zsolt. „Elvileg neki kedvezhetne leginkább egy új választás, de rövid távon a patthelyzet sem rossz: erős ellenzéki pozícióban maradhat, nem kell kormányzati felelősséget vállalnia, közben pedig tovább építheti a még mindig nem különösebben erős helyi hálózatát. Vagyis jelenleg nagyon különböző okokból több pártnak is megfelelhet, hogy a válság egy ideig még ne oldódjon meg” – fogalmazott a politikai elemző.

Kérdésünkre, hogy van-e stratégiája a politikai válság kezelésére Nicuşor Dannak, a szakértő azt mondta, egyelőre nem lát egy világos, több lépéssel előre felépített stratégiát. „Az elmúlt hónapok jelölései inkább azt mutatták, hogy az államfő reagál az éppen kialakuló helyzetekre, de eddig nem sikerült olyan parlamenti konstrukciót felépítenie, amely a jelöltje mögött biztos többséget teremtett volna. A Veştea-jelölés a PNL-en belül is konfliktust okozott, Mureşan pedig most messze maradt a szükséges 233 szavazattól” - vázolta a helyzetet Pászkán Zsolt. 

A parlamenti többség a döntő, nem a miniszterelnök személye

Szerinte ebből akkor lehet kikerülni, ha megfordul a sorrend: előbb létrejön a háttérben egy tényleges parlamenti többség, és csak utána állapodnak meg a miniszterelnök személyéről. „Elképzelhető például, hogy a PSD letárgyal egy működőképes konstrukciót, majd olyan jelöltben egyeznek meg, akit Nicuşor Dan formálisan már saját jelöltjeként is előterjeszthet. Ebben az esetben azonban az elnök inkább lezárná az előzetesen kialkudott kompromisszumot, mintsem ő hozná létre azt” – fogalmazott az elemző.  

Felvetésünkre, hogy van-e külföldi hatás vagy nyomás a bukaresti politika alakulására, a szakértő azt mondta: külföldi érdekek és preferenciák vannak, de jelenleg nem lát bizonyítékot arra, hogy akár Brüsszelből, akár Washingtonból valaki közvetlenül megmondaná, milyen kormánynak kell létrejönnie. Úgy vélte, Brüsszel esetében valószínűleg létezik egy erős „csak az AUR-ral ne” preferencia, de ez még nagyon messze van attól, hogy kívülről kormányt alakítanának Romániában. „Inkább azt gondolom, hogy ott is próbálják értelmezni ezt a gyorsan változó és meglehetősen zavaros bukaresti helyzetet” - fogalmazott a Maszolnak Pászkán.

Az elemző az Egyesült Államok athéni nagykövetének sokat idézett kijelentését érdekesnek nevezte, amely indokolhat további kérdéseket, de szerinte ez önmagában nem bizonyítja, hogy Washington buktatta meg a Bolojan-kormányt vagy most egy új román kormány összeállításán dolgozik. „Itt ráadásul van egy következetességi probléma is. Azok közül, akik most ezt a kijelentést szinte bizonyítékként kezelik, korábban többen éppen azt hangsúlyozták, hogy hasonló értelmű külföldi politikusi kijelentések önmagukban nem bizonyítanak semmiféle háttérbeavatkozást. Ugyanezt a mércét most is alkalmazni kellene” - állapította meg a szakértő.

Emlékeztetett rá: Thierry Breton a román elnökválasztás megsemmisítése körüli vitában jóval magasabb pozícióból tett olyan kijelentéseket, amelyekből sokan külső beavatkozásra következtettek, ezt azonban a fősodor akkor nem tekintette bizonyítéknak. „Szerintem helyesen: egy politikusi mondatból nem lehet automatikusan bizonyítani egy háttérben zajló műveletet. De akkor ugyanezt a bizonyítási mércét kell alkalmazni akkor is, amikor a kijelentés éppen a másik politikai értelmezést látszik alátámasztani. Az összkép alapján én azt mondanám: Brüsszelben valószínűleg komoly aggodalommal, Washingtonban jóval kisebb érdeklődéssel figyelik, hogy a román politikai rendszer miként mászik ki ebből a válságból. Ennél erősebb állításhoz jelenleg több bizonyíték kellene” – mondta Pászkán Zsolt. 

.