Közel négy hónapja ügyvivő kormánya van Romániának. A kialakult helyzetért Nicușor Dant is felelősség terheli. Az államfő főszerepbe emelte magát azzal, hogy kizárólag a Cotroceni-palotában született döntés nyomán nevezte meg miniszterelnök-jelöltként Eugen Tomacot és Adrian Veșteát. Politikai elemzőket kérdeztünk az elnök szerepéről és várható megoldásról.  

Alexandru Coita politikai elemző szerint több szakaszra bonthatók azok a fejlemények, amelyek a jelenlegi politikai válság kialakulásához vezettek. „Ha az első szakaszt nézzük, vagyis a koalíción belüli nézeteltéréseket, amelyek a Bolojan-kormány bukásához vezettek, azt mondanám, hogy az államfő nagyobb szerepet is vállalhatott volna. Megpróbálhatott volna közvetíteni a politikai erők között, és egy közös reformprogram, illetve közös célok köré tömöríteni őket. Ez valószínűleg azért nem történt meg, mert a mandátuma elején járó Nicușor Dan megpróbálta maradéktalanul tiszteletben tartani az alkotmány betűjét, és nem akart beavatkozni a politikai pártok belső ügyeibe” – mondta megkeresésünkre Coita.

Hangsúlyozta: nem kerülhete meg az államfő és Ilie Bolojan kapcsolatának elhidegülése sem. “Ez az elhidegülés Nicușor Dant a miniszterelnök szövetségeséből egy olyan szereplővé alakította, aki legalábbis semleges, vagy tartózkodó Bolojan elképzeléseivel kapcsolatban. A helyzetet a PSD is kihasználta, arra számítva, hogy Ilie Bolojan a hatalom elvesztésével együtt gyorsan távozik majd a PNL éléről. Tehát ebben az első szakaszban az államfő valóban nagyobb szerepet vállalhatott volna, és akár informális szinten is megpróbálhatta volna elsimítani a pártok közötti ellentéteket” - véli az elemző.

Alexandru Coita szerint május 5. után az államfő komoly és következetes erőfeszítéseket tett a parlamenti többség kialakítása érdekében. „Nicușor Dan megpróbálta elkerülni azt a helyzetet, hogy két egymást követő kormányalakítási kísérlet is elbukjon, ami megnyitotta volna a Parlament feloszlatásának lehetőségét, és komoly politikai nyomást helyezett volna rá. A Parlament feloszlatásának esetleges megtagadása politikailag még a saját mandátumát is veszélybe sodorhatta volna” – fogalmazott a politikai elemző. 

Kapcsolódó

Politikai válság: „jelenleg nem létezik semmiféle megoldás"

Nicuşor Dan államfő szerint a megoldás ott van, ahol a parlamenti szavazatok vannak, vagyis a pártoknál.

patthelyzet politikai válság Nicușor Dan PSD

Coita szerint az államfő matematikai megközelítést választott: előbb azonosítani akarta a többséget, és csak ezt követően kívánt miniszterelnök-jelöltet megnevezni. „Sajnos, az egykori koalíción belüli feszültségek és a május 5-i szavazás után felhalmozódott sérelmek túl nagyok voltak ahhoz, hogy ezeket leküzdjék. Ilie Bolojan csaknem négy hónapja tartó ügyvivői kormányzását követően látjuk ennek eredményét” - mondta az elemző. Úgy látja, ebben a második szakaszban az államfő felelőssége elsősorban a folyamat elhúzódásában nyilvánult meg, amihez az is hozzájárult, hogy Eugen Tomacot úgy jelölték miniszterelnöknek, hogy nem állt mögötte egyértelmű többség.

„Röviden: Nicușor Dan elnökként és a politikai rendszer döntőbírájaként jelentős felelősséggel bír. Ez elsősorban a bizalmatlansági indítvány előtt nyilvánult meg, amikor informális módon beavatkozhatott volna a pártok közötti ellentétek elsimítása érdekében. Alkotmányos és politikai szempontból azonban a jelenlegi válságért elsősorban a parlamenti pártokat terheli a felelősség. Egy olyan időszakban, amikor Románia komoly gazdasági kihívásokkal, rendkívül kiszámíthatatlan külső környezettel, valamint a populista mozgalmak erősödésével néz szembe, a pártoknak kötelességük megtalálniuk az együttélés, az együttműködés valamilyen formáját. Ezért a felelősség hierarchiájában első helyen a pártok állnak. Az államfő, ha több tapasztalattal rendelkezett volna a tisztségben, és biztosabb lett volna saját politikai pozíciójában, valószínűleg határozottabban és erélyesebben tudott volna fellépni” - mondta Alexandru Coita.

Új miniszterelnök-jelölés szeptember első felében 

A politikai elemző a következő lépést illetően arra számít, hogy szeptember első felében egy újabb miniszterelnök-jelölés lesz. „Ha ezt a második kormányalakítási kísérletet is elutasítják, akkor teljesülnek a Parlament feloszlatását lehetővé tevő alkotmányos feltételek: két elutasított kormányalakítási kísérlet és az első kísérlettől számított 60 napos határidő lejárta. Ennek a lehetőségnek elegendő tárgyalási tőkét kellene biztosítania az államfő számára ahhoz, hogy jelöltje átmenjen. Továbbra is kérdés azonban, hogy ténylegesen kialakítható-e olyan parlamenti többség, amely támogatja az új kormányt” – fogalmazott a Maszolnak Coita.

Az elemző arra számít, hogy az első és egyben legvalószínűbb lehetőség egy PSD által javasolt miniszterelnök lesz, valószínűleg Sorin Grindeanu. „A második lehetőség egy politikailag független miniszterelnök lehetne, és itt elsősorban Eugen Tomacra gondolok: gyakorlatilag az első változat megismétlése lenne, de olyan miniszterekkel, akiket a pártok vállalnak. A  harmadik lehetőség Alexandru Nazare lehetne, aki a pénzügyminisztérium élén rendkívül kompetens, ügyes és egy olyan személyiség, aki képes kezelni a rendkívül nehéz időszakokat is. Emellett bizalmi tőkével is rendelkezik a hitelminősítő intézetek és az intézményi befektetők körében” - hangsúlyozta a szakértő. Szerinte ennek a változatnak az lehetne az előnye, hogy hidat teremthetne az Ilie Bolojannal való megbékélés felé, és lehetővé tenné a PNL számára, hogy továbbra is jelen legyen a kormányzásban. 

Fontosnak tartotta kiemelni, hogy egyik variáns sem alakítható ki az RMDSZ bevonása nélkül. „Az RMDSZ, illetve az RMDSZ parlamenti frakciója a román politikai színtéren eddig is, és továbbra is a stabilitás, ha úgy tetszik, a józanság egyik tényezője volt és maradt” – nyomatékosította a politikai elemző. Kiemelte: a második abszolút szükségszerű követelmény az AUR-ral szembeni politikai karantén fenntartása. „A független vagy párton kívüli parlamenti képviselők bevonása valószínűleg ebben a pillanatban még elfogadható kompromisszumot jelenthet, a jövőbeni kormányzati konstrukciót azonban az AUR nélkül kell kialakítani” - tette hozzá. Elmondta, arra számít, hogy szeptemberben új miniszterelnök-jelölésre kerül sor. „Az első lehetőség, az én megítélésem szerint a legvalószínűbb, Sorin Grindeanu; a második Eugen Tomac; a harmadik pedig Alexandru Nazare, akár a PNL és Ilie Bolojan felé vezető lehetséges hídként is” - összegzett a szakértő.  

Adi Zăbavă politikai elemző szerint Nicușor Dan a középpontba helyezte magát az új kormány megalakítását célzó folyamatban Tomac és Veștea korábbi jelölésével. „Következésképpen az, hogy Bolojan kormányának bukása után csaknem négy hónappal sincs teljes jogkörrel rendelkező kormány, automatikusan az elnök felelősségét is jelenti. A Veștea-terv kudarca után Dan elnök megpróbált kissé kivonulni az egyenletből, és kommunikációjával, illetve pozicionálásával a pártokat igyekezett a folyamat középpontjába helyezni, implicit módon azt próbálva elérni, hogy őket terhelje a felelősség a kialakult patthelyzetért” – mondta a Maszolnak Zăbavă.

Kapcsolódó

Nicuşor Dan elmondta, mikor lehet teljes jogú kormánya Romániának

Az elnök közölte: a pártok az elmúlt hónapokban azonban olyan retorikát folytattak, amely jelentősen leszűkíti a tárgyalási mozgásterüket.

politikai válság Nicușor Dan Ilie Bolojan PSD

Szerinte az államfő felelőssége továbbra is jelentős, elsősorban a két sikertelen jelölés miatt. „Ezek a jelölések ugyanis azt mutatták, hogy az elnök nagy mértékben magára vállalta a helyzet megoldását. Azért mondom ezt, mert a javasolt személyekről korábban nem folytak tárgyalások, nem a pártok javaslatai alapján kerültek elő, hanem kizárólag a Cotroceni-palotában meghozott döntések eredményeként” - hangsúlyozta. Úgy látja, a jelenlegi helyzetben, amikor egyre nagyobb nyomás nehezedik az elnökre és a pártokra, kissé növekedett az esélye annak, hogy a következő hetekben egy, a beiktatáshoz szükséges parlamenti bizalmat élvező kormány alakuljon. 

„Ez azonban csak akkor történhet meg, ha az elnök megváltoztatja az első két jelölés során alkalmazott stratégiáját. A két eset megmutatta, hogy a pártok nem reagálnak jól a nyomásgyakorlásra. Véleményem szerint az elnöknek ezúttal nem azt az utat kell követnie, hogy először kijelöl egy miniszterelnök-jelöltet, majd utólag próbál többséget szerezni számára, hanem egy olyan személyt kell kijelölnie, akit a parlamenti pártok egy része már elfogad” – fogalmazott az elemző. 

Adi Zăbavă úgy látja, az elnök kénytelen megváltoztatni a jelöléssel kapcsolatos megközelítését. „Nem hiszem ugyanakkor, hogy a megközelítés megváltoztatása automatikusan együtt jár azzal a következő jelölt mögötti parlamenti többség kialakulásával. Az elmúlt hónapokban ugyanis tovább éleződött a politikai szembenállás a korábbi kormánykoalíciós partnerek között, a kompromisszum pedig ma már szinte lehetetlennek tűnik” – mondta a politikai elemző.