A falevél nem szemét – Így hasznosíthatjuk az őszi zöldhulladékot a kertben
Az ősz beköszöntével minden kertben felhalmozódik valamennyi zöldhulladék: növényszárak, levágott ágak és legnagyobb mennyiségben általában lehullott falevelek. Sok kerttulajdonos számára ilyenkor visszatérő kérdés, hogy mit kezdjen vele. Egyesek szemétként tekintenek rá, mások veszélyes kártevőforrást látnak benne, miközben megfelelően kezelve értékes tápanyagforrás lehet a következő év kertje számára. Szebenyi Péter környezetmérnök, környezetvédelmi influenszer szerint nem feltétlenül kell elszállíttatni a kertből a zöldhulladékot, hiszen annak nagy része helyben is hasznosítható.
A zöldhulladék kezelését sok minden befolyásolja. Ha nagyon sok növényi maradvány gyűlik össze, nehezebb megfelelően elhelyezni vagy komposztálni, ezért sokan inkább zsákokba gyűjtik és elszállíttatják. Ezzel azonban értékes tápanyagot viszünk ki a kertből – hívja fel a figyelmet Szebenyi Péter, aki az őszi zöld hulladék kezelése kapcsán válaszolt a Maszol kérdéseire.

A szakember kiemelte: sok esetben elegendő lenne egy egyszerű, könnyen beszerezhető ágdaráló, amely felaprítja a nagyobb mennyiségű zöldhulladékot. Ennek beszerzése ugyan – a gép méretétől függően – pénzkiadást is jelent, de akár használtan is megvásárolható.
A kertben általában a lehulló falevélből keletkezik a legtöbb zöldhulladék. Szebenyi Péter szerint attól függően kell ezt kezelnünk, milyen kertet szeretnénk fenntartani. Aki a gondozott, sűrű, puha pázsitot részesíti előnyben, annak érdemes összegyűjtenie a leveleket, mert a gyepen maradó vastag levélréteg alatt a fű befülledhet, kikophat, illetve gombás betegségek is megjelenhetnek. Az úgynevezett ősgyep esetében, például, ha a fű főként tarackból áll, már más a helyzet. A leveleket akár a földön is lehet hagyni, és azok tavaszra lebomlanak. Mindez igaz a cseresznye-, az alma- és számos más gyümölcsfa leveleire is, de a diófalevél sem feltétlenül jelent problémát, mutatott rá a kertész.
Kapcsolódó
A levelek összegyűjtésének alternatívája lehet a fűnyírás is. Ilyenkor a fűnyíró a lehullott leveleket is felaprítja, így azok gyorsabban lebomlanak. Ennek azonban van egy hátránya: a módszerrel számos rovar életét is megrövidíthetjük, illetve egyes rovarok a hidegebb idő beköszöntével egyébként is elpusztulhatnak. Érdemes mérlegelni, melyik megoldás illik leginkább az adott kerthez. A gereblyézés ebből a szempontból kíméletesebb módszer – hívta fel a figyelmet Szebenyi Péter.
Az égetés helyett komposztáljunk
A zöldhulladék elégetése helyett érdemes más megoldást választani. Az avarégetés szabályozása országonként és településenként eltérhet, az Európai Unió tagállamaiban is különböző korlátozások és tiltások érvényesek, ezért mindig az adott település szabályait kell figyelembe venni. Szebenyi Péter azonban senkinek sem javasolja az avarégetést.
A nedves avar elégetése során több, az egészségre és a levegőminőségre káros anyag kerülhet a levegőbe, köztük fenolok és PM10-es részecskék, valamint szén-dioxid. Egyetlen kerti „füstgyár” is jelentősen ronthatja egy egész település levegőjét. Ráadásul az elégetett zöldhulladékból visszamaradó hamu a tápanyagoknak csak mintegy 20–30 százalékát tartalmazza, míg megfelelő komposztálással ezeknek közel 100 százaléka visszakerülhet a kert talajába.
A diófalevél sem ellenség
A komposztba szinte minden őshonos fafaj levele bekerülhet. A diófalevelet érdemes lehet külön komposztálni, de az sem jelent problémát, ha más levelekkel együtt kerül a komposztba. Ebben az esetben azonban hosszabb időt kell hagyni a lebomlásra, mielőtt a komposztot visszaforgatjuk a kertbe.
A diófalevélben található növekedésgátló anyagok miatt sokan egyenesen „méregként” tekintenek rá, és nem használják ki az előnyeit. A diófalevél ugyanakkor megfelelően kezelve sokoldalúan felhasználható avartípus. A diófa ráadásul egyike azoknak a hazai fafajoknak, amelyek természetes módon is mulcsozzák saját környezetüket: a lehulló levelek alatt ritkábban csíráznak ki a gyomok.
Nem kell állandóan gereblyézni
A levelek összegyűjtése elsősorban a járdaszakaszokon szükséges, a kertben viszont igény és kerttípus kérdése. Akinek gondozott gyepe van, annak érdemes rendszeresen eltávolítania a leveleket, míg egy ősgyepnél vagy természetközelibb kertben erre nincs feltétlenül szükség. Nem kell tehát egész ősszel folyamatosan gereblyézni, sok esetben egyszerűbb megvárni, amíg a levelek nagy része lehullik, majd a kert adottságainak megfelelően dönteni a további sorsukról.
A lehullott levelek egyik hasznos felhasználási módja a hidegre érzékenyebb növények takarása és mulcsozása. Így nemcsak megszabadulunk a zöldhulladéktól, hanem a kertben is hasznosítjuk azt – mutatott rá a szakember.

A diófalevél különösen jól használható bizonyos területeken. Ha például kerti járatokba tömködjük, egy szezonra csökkenthetjük a nem kívánt gyomok megjelenését. Ez a módszer azonban nem alkalmazható a veteményesben, a diólevél növekedést gátló anyagai miatt ugyanis nem ajánlott a vetett növények közvetlen közelében használni. A málnasorok alatt viszont kiváló mulcs lehet, mivel segíthet megakadályozni a gyomosodást.
A kertben maradó növényi részek megfelelően kezelve a nyáron és ősszel keletkező zöldhulladék a következő szezon egyik fontos erőforrásává válhat – összegzett Szebenyi Péter.
CSAK SAJÁT


