A klímaváltozás és a vele járó szélsőséges és kiszámíthatatlan időjárás egyre inkább érezteti hatását a székelyföldi hivatásos kertészetekben és hobbikertekben is. A változások nyomán lehet, sőt érdemes új növényfajokkal próbálkozni, ám ültetvények telepítésével egyelőre várni kell. Minderről János Ferdinánd kertészmérnökkel, a csíkmadarasi Garden Proiect Kft. tulajdonosával beszélgettünk.

Már nem a földtől elrugaszkodott ötlet a székelyföldi kertekbe barack-, cseresznye-, vagy éppen meggyfákat ültetni – szögezte le beszélgetésünk indításaként János Ferdinánd, amikor arról érdeklődtünk, hogyan változik a klímával egyidejűleg a vidéken sikerrel telepíthető növények köre.

„Ez nem azt jelenti, hogy javasolt ezeknek a fajtáknak a telepítése, csak azt, hogy megmaradnak, lehet velük próbálkozni. Nem kell 5-10 hektáros ültetvényre gondolni, de a háztájiban megengedett például barackfát ültetni. Akár dísznövényként, a virágjáért is, hiszen tavasszal korán indul, gyönyörűen virágzik, jó az illata és ha terem, annak csak örülni kell. Nagyjából így lehet ezt elgondolni” – mondta el a szakember.

Hozzátette, innen hosszú út vezet például az olajbogyó termesztéséig, amivel Magyarországon már többen sikerrel kísérleteznek, Székelyföldön azonban ez még korántsem javasolt, még bonszáj-fának sem, ami egyre népszerűbb nyugati szomszédunknál.

Ahhoz, hogy bármilyen gyümölcsfa jól érezze magát az élőhelyén, a megfelelő gondoskodás nélkülözhetetlen, ami a tápanyagok ideális biztosításával kezdődik, mutatott rá János Ferdinánd.

„Ha fát ültetünk, lássuk el tápanyagokkal, figyeljünk a részletekre, adjuk meg azokat a feltételeket, amelyek között ki tud bontakozni. Ássunk megfelelő méretű ültetőgödröt, használjunk trágyát, mert ha kispóroljuk, semmilyen fa nem tud úgy fejlődni. Sokkal ellenállóbb bármilyen növény például a fagyok ellen, ha megfelelő mennyiségű tápanyaghoz jut. Ugyanúgy, mint az ember: ha egészségesen táplálkozik, akkor nagyobb eséllyel bír ki egy telet, bírja a hideget vagy bármilyen szélsőséges időjárást, a meleget is, vagy a szárazságot” – osztotta meg interjúalanyunk.

A gyümölcsfákon túl dísznövények, bogyósok egész sora alkalmas arra, hogy bátran kísérletezzünk ültetésükkel Székelyföldön is. A szakember megemlítette a különböző rózsafajtákat, a levendulát, a magnóliákat, de érdekességként akár bambuszt is telepíthetünk a kertünkbe. Utóbbi esetében vigyázni kell a terjeszkedésre, hiszen gyökerei révén rendkívül invazív fajról van szó.

A bogyósok között említhetjük a szedret, a kamcsatkai mézbogyót, törpe berkenyét, amelyek „kényelmesen” megélnek mifelénk is és nem igényesek. „Ezeknek nincs különösebb extra igényük, eddig is megéltek nálunk, most már egyre inkább lehet ültetni. Említhetjük az áfonyát is, amivel még mindig óvatosan bánnék. Ennek a növénynek nem a fagytűrő képessége, hanem a talaj szerkezete, ph-értéke határozza meg, hogy mennyire szereti vagy nem szereti a helyét a kertben” – osztotta meg a kertészmérnök.

De próbálkozhatunk fügefa telepítésével is, ami kevésbé fagyérzékeny, ugyanígy ültethetünk eperfát, amelynek elérhető az oltott, nem túl magasra növő változata is. Szintén jó választás lehet a szőlő, ami viszont termést is hoz megfelelő gondozás, táplálás mellett. Ültethetünk diófát, bár esetében félő, hogy télen „visszafagy” a vékony, lágy szárú kis csemete. Ültetvénynek tehát a dió sem javasolt, ahogy a felsorolt növények egyike sem igazán, ahhoz a jól bevált, hagyományos fajtákból kell választanunk.

A dísznövényekre visszatérve János Ferdinánd megemlítette, hogy egy kártevőnek köszönhetően merőben átalakult az európai piac. Ez pedig nem más, mint a három évtized után újra megjelent borókaszú, amely a hagyományos, jól ismert tujákat szinte teljesen elpusztította Európában. A kertészek feladata megtalálni ezeknek az örökzöldeknek a helyettesítését, amelyre alkalmasak lehetnek a különböző leylandi ciprusfélék. Ezek a növények nem nagyon maradtak meg korábban Székelyföldön, ám lehet cserélni a tönkrement tujákat, ahogy előszeretettel sokan meg is tették ezt már.

Kapcsolódó

Alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez – Kertészeti szakmai napok Csíkmadarason

A főbb témák a növényvakság, a precíziós gazdálkodás és a kertészetben zajló generációváltás lesznek.

kertészmérnök Csíkmadaras képzés gyümölcstermesztés fekete ribizli

János Ferdinánd szerint, amely növények a kertészetek udvarán, edényben átvészelik a telet, azok kiültetve még nagyobb eséllyel maradnak életben. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a megfelelő gondozás elengedhetetlen. Ugyanakkor a téli hidegek ellen bebugyolálni, becsomagolni a növényeket a kertészmérnök szerint fölösleges erőfeszítés, amely csak arra jó, hogy „szembemenjünk a természettel”.

„Összegezve: ami megmarad a megfelelő táplálék és gondozás mellett, az rendben van, de ne erőltessük, ami nem megy” – zárta beszélgetésünket a szakember.