A gyógynövénytermesztés és -gyűjtés az utóbbi években egyre nagyobb teret szerzett magának az agrárium területén. A természetes alapanyagok, teafüvek, illóolajok és növényi kivonatok iránti növekvő kereslet új lehetőségeket kínál a vidéki gazdálkodók számára, főleg azoknak, akik lehetőséget látnak a diverzifikációban – erről beszélt Józsa Eszter, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdásza, aki Fűben-Fában Tudás címmel indított workshopot a terület iránt érdeklődőknek. 

Székelyföld kedvező adottságai – a változatos domborzat, a tiszta levegő és a gazdag növényvilág – kiváló alapot biztosítanak a gyógynövényágazat fejlődéséhez – tudtuk meg Józsa Esztertől, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdászától. Az erdőszentgyörgyi kertészmérnök és növényorvos évek óta elkötelezett híve a gyógynövények termesztésének, feldolgozásának és a róluk szóló ismeretek terjesztésének.

Tapasztalata szerint a tudatos, fenntartható gazdálkodás és a szakmai ismeretek egyre inkább meghatározó tényezői az ágazat sikerének.

Fűben-fában egészség és tudás

„Csak saját használatra termelek és gyűjtök gyógy- és fűszernövényeket” – mondta érdeklődésünkre Józsa Eszter, aki szakemberként komoly tudással és rálátással rendelkezik az ágazatban. Megtudtuk, célja nem a tömegtermelés, hanem a tudás átadása és a gyógy- és fűszernövények megismertetése a nagyközönséggel. Ennek jegyében indította el a Fűben-Fában Tudás elnevezésű workshopját is, amelyen több mint 150-féle szárított gyógy- és fűszernövényt – melyek saját termesztéséből, részben saját gyűjtéséből származnak – mutat be ismertetés céljából a résztvevőknek illat, szín és forma alapján.

Mint meséli: az interaktív foglalkozás minden korosztály körében nagy népszerűségnek örvend, hiszen a tanulás élményét játékos formában, közvetlen tapasztalaton keresztül nyújtja. „A növények kis üvegcsékben, megszárított formában kerülnek a résztvevők elé, akiknek illat, szín és forma alapján kell felismerniük őket. A tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek egyre nyitottabbak a növények valódi értékeinek megismerésére. A személyes élmény erősen motiválja őket” – teszi hozzá.

A foglalkozás célja nem csupán az ismeretterjesztés, hanem az is, hogy az emberek megtapasztalják, hogy a természetes anyagokkal való kapcsolat, a növények megismerése szemléletformáló erejű. A természetben rejlő tudás mindig lenyűgözi az embereket, különösen, ha saját kezűleg fedezhetik fel azt – jegyzi meg Józsa Eszter.

Hozzáfűzte: a workshop záróakkordja mindig egy közös fűszersókészítés, amelynek alapanyagai a szárított gyógynövények és fűszerek. A növényeket mozsárban porítják, majd a keverékből mindenki saját ízlése szerint állíthatja össze a saját fűszersóját, amit hazavihet. „Ez a rész mindig nagy élmény – nemcsak azért, mert kézzel fogható eredménye van, hanem mert a résztvevők megtapasztalják, milyen érték rejlik a növényekben, ha tudatosan használjuk őket” – mondta.

Gyógynövénytermesztés: jó adottságok

A térség éghajlata és talajadottságai rendkívül kedveznek a gyógynövény-termesztésnek. A menta, levendula, körömvirág, izsóp, citromfű, kamilla, kakukkfű vagy rozmaring mind jól érzik magukat ezen a vidéken – sorolta a természet „asztalán” található felhozatalt a kertészmérnök.

Az elmúlt években egyre több gazda próbálkozik gyógynövényekkel, akár kiegészítő tevékenységként, akár fő profilként, akár gyógynövénytermesztés, -gyűjtés vagy -feldolgozás formájában.

„Azt tapasztalom, hogy egyre többen tevékenykednek ebben az ágazatban” – mutatott rá a növényorvos. A természetben való gyűjtés is meghatározó szerepet tölt be: „számos gyógynövényt a vadonból, természetes élőhelyéről szerzünk be. A teljesség igénye nélkül: fekete bodza, csipkebogyó, orbáncfű, cickafark, kékiringó, tavaszi kankalin, gyújtoványfű, fenyőrügy vagy a galagonya mind megtalálhatók a környékünkön, de a gyűjtéshez alapvető növény- és természetvédelmi ismeretek szükségesek. A hazai növényflóra a gyógynövények gazdag tárháza, a fenntarthatóság ugyanakkor kulcskérdés, mert a természetet nem szabad kizsákmányolni, a gyűjtés nem párosulhat a természet károsításával, pusztításával, mert az növényállományok elszegényedését okozza” – figyelmeztetett a szakember.

A gyógynövények gyűjtésének megvannak a maga általános szempontjai és szabályai. Ezek közé tartozik a gyűjtés megfelelő időpontjának és módjának meghatározása, valamint annak ismerete, hogy a növény mely részét érdemes begyűjteni. A gyűjtés célja mindig az, hogy a lehető legjobb minőségű alapanyagot nyerjük ki a természetből, miközben megőrizzük a növényállomány épségét és megújuló képességét.

A gyógynövények értékmegőrzésének és értéknövelésének alapvető feltétele, hogy a gyűjtés optimális időben történjen – akkor, amikor a növény hatóanyagtartalma a legmagasabb. Ugyanilyen fontos a megfelelő gyűjtési módszer megválasztása is, legyen az kézi vagy gépi betakarítás, törekedni kell arra, hogy kizárólag az értékes növényrészek kerüljenek begyűjtésre, a növények és az élőhely károsítása nélkül, emelte ki. A begyűjtött alapanyagot pedig kíméletesen és minél gyorsabban kell a feldolgozás helyére szállítani, hogy megőrizze frissességét és hatóanyag-tartalmát – részletezte Józsa Eszter.

A gyógynövények feldolgozása komoly szakmai odafigyelést igényel. A szárítás maradt a leggyakoribb eljárás, mivel ezzel őrizhetők meg leginkább a növények hatóanyagai. „Előkészítő műveletnek számít a tisztítás, levélfosztás, aprítás, hámozás. A 40–65 Celsius fok közötti hőmérséklet a legideálisabb, de egyes növények esetében 80–85 Celsius fok is megengedett. A szárítmányt száraz, jól szellőző helyen kell tárolni. A gyógynövényeket csomagolás előtt esetenként aprítják, morzsolják, így kerülnek kereskedelmi forgalomba” – magyarázta a szakember. A feldolgozás további lépése lehet az illóolaj lepárlás, vagy a tinktúrák, kenőcsök előállítása. Ezek mind értéknövelő folyamatok, amelyek lehetőséget adnak a kisebb termelők számára is a piaci differenciálódásra – fűzte hozzá.

Fontos a szakmai felkészültség

A gyógy- és fűszernövények értékesítése kapcsán megtudtuk, hogy a folyamat több csatornán zajlik: helyi piacokon, kézműves vásárokon és egyre inkább online platformokon is megjelennek a kis termelők. „A legtöbben családi gazdaságként működnek, és a gyógynövényes tevékenységet keresetkiegészítésként végzik. Ugyanakkor már vannak sikeres üzleti modellek, vannak, akik továbbértékesítésre is tudnak terméket előállítani” – mondta a kertészmérnök.

Az ágazatban való elindulás komoly szakmai felkészültséget és kezdőtőkét igényel. A termesztést és a gyűjtést egyaránt befolyásolják az időjárási szélsőségek, a kártevők, valamint a piacra jutás nehézségei. A gazdák számára azonban elérhetőek különféle uniós és hazai támogatások, továbbá szakmai szervezetek segítik az ágazatban érdekeltek fejlődését, képzések és konferenciák által.

„Aki gyógynövény-termesztésbe kezd, annak hosszú távon kell gondolkodnia. A természetes termékek, illóolajok és növényi alapú készítmények iránti érdeklődés folyamatosan növekszik. Ez nemcsak piaci, hanem szemléletbeli változást is jelez. Egyre több fiatal gazda érdeklődik a gyógynövényágazat iránt, mert látják benne a fenntarthatóságot és az értékteremtés lehetőségét. A természet visszaadja, amit gondosan és tisztelettel kap tőlünk. A gyógynövényekkel való foglalatosság, nemcsak a hagyományok őrzéséről szól, hanem új perspektívát is nyit a helyi gazdálkodók számára” – összegezte gondolatait Józsa Eszter.