Reneszánszát éli a kertészkedés, évről évre többen vágnak bele a konyhakerti-, vagy éppen fűszernövények termesztésébe. Ahhoz, hogy jó minőségű termést arathassunk, elengedhetetlen a megfelelő palánták ültetése, amelyeket otthoni körülmények között, akár tömbházlakásban is nevelhetünk. Cikkünkben gyakorlati tanácsokat osztunk meg olvasóinkkal a szakember, a gyakorló kertész és a környezetmérnök szemével.

Megállíthatatlanul közeledik a tavasz, a jó idő munkára ösztönzi a kertészkedés szerelmeseit is. Addig is, amíg nem érkezik el az idő a szabadtéri kertészkedéshez, nekifoghatunk a palánták nevelésének.

Ahhoz, hogy megfelelő minőségű, egészséges növényeket neveljünk a kertünkben, mindenekelőtt életerős palántákra van szükségünk. Szakemberek, kertbarátok segítségével foglaltuk össze azokat a szempontokat, amelyeket érdemes figyelembe venni, ha otthoni körülmények között, akár tömbházlakásban szánjuk el magunkat palántanevelésre.

Nem kell túlfélteni a növényeket

Rusz-Ajtony Eszter, a Kertkaland társasjáték megalkotója és a Kertkalandok szemléletformáló foglalkozások ötletgazdája, szervezője hét éve kertészkedik és foglalkozik otthoni palántaneveléssel is. Mint a Maszol érdeklődésére megosztotta: a kezdő palántázók első hibája, hogy sokszor „túlféltik” a kis növényeiket, pedig nem árt edzeni azokat az időjárás viszontagságaihoz, hogy a kertbe kikerülve ellenállóbbak legyenek.

„Fontos időben nekifogni a palántanevelésnek. Számomra a március 15-éhez legközelebb eső hétvége szokott lenni a magok elültetésének ideje. Május első felére vagy közepére, fagyosszentek utánra így pont megfelelő méretűek leszenek, de még nem is nyúlnak túl” – mondta Rusz-Ajtony Eszter. Hozzáfűzte: a Csíki-medencében nem érdemes korán, február végén vagy március legelején kezdeni a palántanevelést, hiszen a térségben még május első napjaiban is lehetnek fagyok, sőt a korai felmelegedés utáni, tavasz végi fagyos reggelek máshol is jellemzőbbé váltak a klímaváltozás hatására.

„Jelenleg Csíkszeredán kívül Budapest mellett is művelek egy kertet, így párhuzamosan két helyszínen is figyelhetem a változásokat és különbségeket. Mivel a tök és uborka gyorsabban nő és kevésbé szeret bent lenni, mint a paradicsom, érdemes picit később elültetni ezek magjait” – mutatott rá beszélgetőtársunk.

Mint Rusz-Ajtony Eszter elmondta: fontos szempont a palántaföld megválasztása. Kertészetekben is kaphatók palántaföldek, amelyek szintén jók, ám házilag is keverhetünk megfelelő ültetőközeget, aminek az a lényege, hogy jó víztartó képességű és laza szerkezetű legyen, vagyis a növény könnyen tudjon benne csírázni és felnyomni a földet, öntözés során se tömörödjön, könnyen nőhessenek benne a gyökerek. A kerti földhöz keverhetünk tőzeget és komposztot – részletezte.

Vigyázzunk a fertőzésekre!

„Semmiképp ne használjunk olyan földet, amiben az előző években hasonló növény nőtt vagy olyan komposztot, ahová korábban az adott növény maradékait, esetleg beteg részeit dobtuk. Az érett, többéves komposzt is biztonságosabb. Így a kis növénykék nem fertőzödnek meg a korábbi betegségekkel. Az ültetőközeget sütőbe téve is fertőtleníthetjük. A palánták locsolására esővizet használok, amihez házi gilisztateát (a beltéri gilisztakomposztból kikerülő folyadékot) keverek tápoldatként. Ez különösen a paradicsompalántáknál és más, tápanyagigényesebb növényeknél hasznos, mert egyúttal növeli az ellenállóképességüket is” – osztotta meg Rusz-Ajtony Eszter.

Mint elhangzott: léteznek újrahasznosított papírból készülő palántázó poharak is, amelyekkel együtt lehet kiültetni a palántákat, nem kell kiszedni belőle. Ezek akkor hasznosak igazán, ha érzékeny gyökerű növényekről van szó, mint például a tök- vagy uborkafélék, tudtuk meg. Más növények esetében jobb választás lehet a műanyag palántázó pohár, amiket használtan is össze lehet gyűjteni, újrahasznosítani és éveken át használni. A papírral ellentétben, ezekben lassan szárad ki a föld, kevesebbet kell öntözni a palántanevelés ideje alatt és jobban szabályozható a föld nedvessége. A papírpoharakban lévő föld nagyon gyorsan kiszárad, ha akár egy fél napra is napon hagyjuk – hívta fel a figyelmet beszélgetőtársunk.

Ha lakásban, akár tömbházlakásban szánjuk el magunkat palánták nevelésére, válasszunk a lakásban meleg, napos helyet. „A szobán belül a nap során költöztetni is szoktam őket, most már kis kerekes polcon tologatom a növénybabákat ide-oda. Néha nem árt őket finoman megsimogatni, egyrészt biztosan érzik a törődést és szeretetet is, másrészt viszont ezzel erősítjük a szárukat, hiszen később a szél fogja őket mozgatni. Mikor melegebbé válik az idő, nap közben a teraszra is ki szoktam tenni őket, hogy szokjanak a direkt napfényhez és légmozgáshoz, szellőhöz” – mondta el Rusz-Ajtony Eszter.

Felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy egyes növényekre (például a bazsalikomra) jellemzőbb a palántadőlés. Ez egy gombás megbetegedés eredménye, amit egyrészt a fertőzésmentes talajjal lehet megelőzni, másrészt, ha már megjelent, kevés fahéjat a földre szórva védekezhetünk ellene, mivel ennek a fűszernek fertőtlenítő hatása van.

A kiültetés stresszt jelent a növénynek

Mint elhangzott: a paradicsomnak nagyon jót tesz a nagyobb pohárba való átültetés, amikor már a szikleveleken kívül két-három lomblevelet is növesztettek. Minél mélyebbre ültetjük a nagyobb cserépben, annál több új gyökeret tudnak növeszteni az apró szőrös szárukból. Ugyanez érvényes rájuk a kertbe való kiültetés során is. Az uborkafélék viszont nem szeretik, ha mélyebbre kerül a száruk.

„A melegigényes, általában palántaként nevelt növényekről is elmondható, hogy kezdettől szabadföldbe, az eredeti helyükön nőve lesznek a legerősebbek. Uborkát neveltem már palántaként és vele párhuzamosan fóliasátorban is. Kezdetben a palánta megelőzi a szabadföldit, de a későbbiekben behozza a lemaradást, hiszen a kiültetés mindig stresszt jelent a növény számára, ami rövid időre lassítja a növekedését” – mutatott rá Rusz-Ajtony Eszter.

Ismerni kell a növények igényeit

Ferencz Lehel kertészmérnök arra hívta fel a figyelmünket, hogy a palántanevelés esetében az első és leglényegesebb dolog, hogy ismernünk kell az adott palánta hőigényét. Az optimális hőigénye például a paradicsomnak 22 Celsius-fok, a paprikának 25. Ezt érdemes biztosítani a csírázás, kelés idején és megtehetjük például ablakpárkányon – osztotta meg a szakember.

„Amikor kikelt a palánta, csökkenteni kellene a hőmérsékletet hét Celsius-fokkal az optimálishoz képest. Paradicsom esetében ez tizenöt fokot jelent. Fontos még, hogy megfelelő mennyiségű fényt biztosítsunk a palánták számára és figyeljünk a vízellátásra” – emelte ki Ferencz Lehel. Utóbbival kapcsolatosan megosztotta: a csírázás idején nagy a vízigény, mindig nedvesen kell tartani a közeget, ahol a magok fejlődnek. Miután kihajt a palánta, a minimálisra csökkenthetjük a vízellátást. Ha sokat locsolunk, felléphet a fentebb már említett palántadőlés. A szakember elmondta, egyszerű házi praktikával kezelhetjük a fellépő betegséget: négy-egy arányban kevert víz és tej elegyével kell permeteznünk. ezen túl érdemes odafigyelni a hőmérséklet csökkentésére és a vízmennyiség korlátozására.

Mint Ferencz Lehel rámutatott: nagyon fontos a természetes fény, a napfény biztosítása. Ennek hiányában alkalmazhatunk mesterséges megvilágítást is, de verőfényes oldalon található ablakpárkányokon enélkül is szép palántákat tudunk nevelni. A palántanevelés egészen addig történik, ameddig a két szikleveles állapotot nem éri el a növény. Amikor ez megtörtént, akkor nagyobb, öblös pohárba ültetjük át a kis növénykéket – osztotta meg a szakember.

Ne siessünk a kiültetéssel

A kertbe való kiültetéssel nem érdemes sietni, hívta fel a figyelmet Ferencz Lehel. Az odafigyeléssel nevelt, gondozott palántákat (a Csíki-medencében legalábbis mindenképpen) fagyosszentek után, május végén optimális kiültetni. A lakásban, ablakpárkányon, zárt teraszon nevelt növények esetében érdemes szoktatni azokat a külső körülményekhez: napközben kivinni a levegőre, kinyitni az ablakot, érje a levegő és a direkt UV-sugárzás is a fejlődő, kiültetés előtt álló palántákat – hangzott el beszélgetésünk során.

„A másik nagy hiba, amit elkövetnek általában, hogy azt akarják, minél nagyobb legyen a palánta. Nem az a lényeg, hogy minél nagyobb legyen, hanem minél egészségesebb. Tehát ezért csökkentsük a palántaneveléskor a hőmérsékletet (a kelés és a sziklevelek megjelenése után), hogy berakódjon sejtekkel, ne nyurguljon el. Ha a növény elnyurgul, nem rakódott be sejttel, nem annyira ellenálló a betegségekkel szemben. Ezért szeretem a háztájon nevelt paradicsompalántákat, mert azok sokkal ellenállóbbak” – mutatott rá a kertészmérnök.

Szintén hibaként említette Ferencz Lehel, hogy a tőzegben nevelt palánták esetében megjelenhet a tőzeglégy, egy apró rovar, ami a vizes tőzegből kirepül. Ilyen esetben nem szükséges permetszert használni, egyszerűen kevesebbet kell locsolni – hívta fel a figyelmet a kertészmérnök. Hozzátette: a tápanyag-utánpótlásból sem szükséges nagy gondot csinálni, a saját magunk által előállított palántaföld, ami javarészt porgané, vagy egyszerű virágföld-keverék használatával történik, abban annyi tápanyagtartalom van, hogy nem kell pluszban tápoldatozni – emelte ki Ferencz Lehel.

Környezettudatos tippek

Környezettudatos palántázó tippek sorát osztotta meg velünk Szebenyi Péter környezetvédelmi influenszer, előadó, környezetmérnök. A szakember szerint lényeges, hogy a palántázáshoz használjunk tartós vagy lebomló tárolókat.

Mit használjunk?

• Lebomló, komposztálható cserepeket, tojáshéjat – ezek lebomlanak és tápanyagot is biztosítanak.
• Fakeretes palántázókat, amelyeket perzselési technikával vagy lenolajjal tartósítanak.

Mit ne használunk?

• Tojástartó, WC-papír guriga – alkalmatlanok palántanevelésre, olykor szétáznak, olykor a talaj túl gyorsan kiszárad, és a kartonban lehetnek káros anyagok is.
• Újrahasznosítási jelleggel kerüljük a tejfölös és hasonló műanyagok használatát, mivel a műanyag elöregszik és szépen lassan szennyezi a palántázóföldeket mikroműanyaggal. Nehéz kikerülni a műanyagot, de ha van rá mód, tegyük meg.
• Ne használjunk még tőzeg- vagy kókuszrost cserepeket, hatalmas az ökológiai lábnyomuk!

Szebenyi Péter beszélgetésünk során kiemelte, használjunk vegyszermentes palántaföldet. Kerüljük a tőzeges földkeverékeket, mert a tőzegkitermelés káros a környezetre. Készíthetünk saját komposztált földkeveréket kerti földből, komposztból és homokból – hívta fel a figyelmet.

Lényeges az is, hogy mivel öntözzük a fejlődő növényeinket. Lehetőség szerint használjunk esővizet, de legyünk tudatában, hogy az esővíz is tartalmaz különböző szennyezőanyagokat, például mikroműanyagokat, amelyek egyébként kiszűrhetők különböző technikákkal, vízzszűrőkkel, szénszűrővel – hangsúlyozta a környezetmérnök. A palánták öntözése megoldható permetezés helyett csepegtetős öntözéssel, hogy a víz lassan és hatékonyan jusson a gyökerekhez – tette hozzá.

A műanyag olcsó, de nem tartós

„Ha hosszú távon gondolkodunk, akkor érdemes beruházni házi mini vagy nagyobb üveházba. A fólia és a polikarbonát olcsó, de nem tartós. Az üvegházrendszerek drágábbak és tartósabbak. Ezen üvegházak árnyékolásánál kerüljük a raschel-hálót, mert idővel elöregszik annak műanyagos anyaga, és tele lesz a kertünk apró mikroműanyaggal” – hívta fel a figyelmet Szebenyi Péter.

Kiemelte azt is, hogy kerüljük az egyszer használatos műanyag tálcák, tejfölös dobozok és cserepek használatát, valamint a vegyszeres tápoldatokat és műtrágyákat. Ez utóbbiak természetes trágyákkal helyettesíthetők, például komposztteával, azaz vízzel hígított komposztlével, vagy hamu- és csalánlével, amelyek természetes tápanyagforrások.

Szebenyi Péter óva int a tőzegalapú földkeverékek használatától, hiszen, mint rámutatott, a tőzeg kitermelése rombolja a környezetet. Ezen kívül a fejlődő növények takarásához nem javasolja a fólia- vagy nem lebomló műanyag takarást, helyette használjunk üveglapot vagy lebomló anyagokat.

Magbörze és magfogás

Interjúalanyunk megosztotta, hogy a helyben termesztett magok jobban alkalmazkodnak a környezetünkhöz és kevesebb vegyszerrel termesztik őket. „Sőt sokan nem gondolnak bele, hogy egy csomag vetőmagnak is lehet hatalmas ökológiai lábnyoma, ha az a világ túloldaláról érkezik” – tette hozzá. Foghatunk abban az esetben is magot, amikor már van termés, és a termésből tudjuk eltenni jövőre a magokat (ha nem hibrid növényről van szó) – mondta el Szebenyi Péter.

Nézzétek meg ezt a hasznos videót is a palántanevelésről!