Idehaza ötödannyi gyomirtót használunk hektáronként, mint amennyi az EU-tagállamok átlaga.

A hazai mezőgazdaságban sokkal kevesebb gyomirtót használnak, mint más EU-tagállamokban, írja a Ziarul Financiar (ZF). Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adatai szerint az EU-tagállamokban átlagban 3,2 kg gyomirtó kerül egy hektár mezőgazdasági területre. Idehaza mindössze 0,6 kg, ami a legalacsonyabb érték az Európai Unióban.

A legtöbb vegyi anyagot a holland mezőgazdászok használják, hektáronként 10,8 kilogrammot, ami tizenhétszerese a romániai mennyiségnek. Utána két mediterrán ország következik, Ciprus és Málta, 9,2, illetve 8,1 kilogrammal, Írországban 7,1, Belgiumban 6,4, Olaszországban pedig átlagban 5,4 kg gyomirtó kerül minden egyes hektár termőföldre.

Ez azt jelenti, hogy, bár jóval kevesebb mezőgazdasági terméket állítunk elő annál, amennyit elfogyasztunk, amit megtermelünk, sokkal tisztább, vegyszermentesebb, mint más országokban.

Románia európai nagyhatalom lehetne zöldségtermesztésben, ehhez azonban üvegházakat kellene létesíteni, ami tőkeigényes beruházás. „A zöldségtermesztésben 20 ezer hektár üvegházra volna szükség ahhoz, hogy fedezzük a hazai fogyasztást és exportálni is tudjunk. Március-április és október-november között folyamatosan termelhetnénk” – nyilatkozta a ZF-nek Marius Petrache, a Marcoser mezőgazdasági vállalat igazgatója.

„Bármelyik európai, a mediterrán zóna lakóinak a kivételével, aki megkóstolta a mi paradicsomunkat, nem akar mást enni, mert mi talajon termesztjük, ami minőséget jelent. Nem gyárban állítjuk elő a paradicsomot, mint a hollandok, aki üvegvattán termel, a számítógép előtt ülve, digitális program és két tartály gyomirtó segítségével” – mondja a szakember.

Ennek ellenére Románia számottevő behozatalra szorul, ahelyett, hogy exportálna, aminek részben az elhibázott hazai befektetési stratégia az oka. „Hollandiában a befektető először megkeresi a felvásárlót, utána kezd üvegházat építeni és termelni. Mi fordítva csináljuk. Először megcsináljuk a beruházást, 1000 négyzetméterrel kezdünk, s később fejlesztünk, míg a hollandok legkevesebb 1 hektárral indulnak” – magyarázza Petrache.