A közigazgatási reformról szóló vitát decemberben le kell zárni, hogy ki lehessen dolgozni a 2026-os állami költségvetést, szögezte le Kelemen Hunor. Hozzátette: „Ha decemberben nem sikerül megtennünk ezt a lépést, nehéz lesz januárra költségvetést készíteni”.

Az RMDSZ elnöke bírálta a kormánykoalícióban kialakult patthelyzetet: „Három hónapja nem vagyunk képesek döntést hozni. Ez elfogadhatatlan.”

Kelemen Hunor a Digi24 hírtelevíziónak beszélt az adminisztratív reformról. „A múlt héten abban állapodtunk meg, hogy a bukaresti választások után találkozunk, és kimozdulnunk a holtpontról a helyi és a központi közigazgatási reform ügyében. Ha decemberben nem tudjuk megtenni ezt a lépést, nehéz lesz januárra költségvetést készíteni. Egyébként sem lesz már decemberben erre idő, mert a jelenleg érvényes jogszabályok alapján kell felépíteni a költségvetést” – mondta.

Kifejtette: „Ha a jelenlegi törvények alapján dolgozunk, akkor a központi, de főleg a helyi közigazgatásban a bérkeretet a 2010-es 63-as törvényben szereplő plafonok szerint kell meghatározni. Tehát ebből a szempontból, amíg nem módosítjuk a jogszabályt, nem tudunk a 2025-östől eltérő költségvetést tervezni. Ezért gondolom úgy, hogy decemberben le kell zárnunk ezeket a vitákat” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.

„Egyszerűen három hónapja nem vagyunk képesek döntést hozni. Elfogadhatatlan” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy miért alakult ki blokád a központi közigazgatás reformja kapcsán, Kelemen Hunor azt válaszolta: „Mi azt mondtuk, hogy mindenhol 10%-os csökkentés kell a dolgozói létszámban, nem a bérekben. A bérekhez nem szabad hozzányúlni, és akkor megoldódik a probléma. A parlament esetében 11%-os létszámcsökkentést javasoltunk.”

Az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy a költségcsökkentést csak a dolgozói létszám mérséklésével lehet elérni. „Nem mindenhol 10%, hanem összesen 10%, mert vannak olyan területek, ahol nem lehet 10%-kal csökkenteni, és vannak túlméretezett területek, ahol – és ezt a miniszterelnök is tudja - , hogy 20–30%-ot is csökkenteni lehet anélkül, hogy bármi történne. Helyi szinten ugyanez a helyzet. Tehát itt arról folyt a vita, hogy a dolgozói létszámhoz nyúljunk-e, vagy a bérkerethez és a bérek szintjéhez. Én semmilyen bércsökkentést nem támogatok.”

Hozzátette, hogy ha csökken a dolgozók száma, a bérkeret is csökken: „Országos szinten 12 700–13 000 alkalmazottról beszélünk a központi közigazgatásban. Vannak alkalmazottak, akik felkészültek arra, hogy a magánszektorban helyezkedjenek el. Tehát nem látok katasztrófát abban, ha egyensúlyba akarjuk hozni a létszámot.”
„Néhány megyei tanácsnál és néhány nagyvárosi önkormányzatnál bonyolultabb a helyzet” – tette hozzá Kelemen Hunor.