A bírák nyugdíjairól szóló törvénytervezet ügyét mielőbb le kell zárni, szögezte le Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke hozzátette, ha ez nem történik meg, az azt bizonyítja, hogy a jelenlegi parlamenti többség „impotens”, mivel képtelen egy törvényt keresztülvinni a parlamenten. Arról is beszélt, hogy a központi közigazgatás reformját ugyanabban a törvényben kellene kezelni, mint a helyi közigazgatás reformját.

Amikor hétfő este a Digi24 hírtelevízió műsorában a bírák nyugdíjairól szóló tervezetről kérdezték – amelyet az alkotmánybíróság döntése blokkolt –, Kelemen Hunor kijelentette, hogy ezt a kérdést a lehető leggyorsabban le kell zárni.

„Ha mi ezt a témát valamilyen módon nem zárjuk le – és én úgy gondolom, hogy le kell zárnunk, miután megkapjuk az alkotmánybíróság indoklását –, akkor mindannyian veszíteni fogunk.
Egy impotens koalíció, kormány és parlamenti többség leszünk, amely képtelen törvényt hozni, képtelen egy jogszabályt átvinni a parlamenten. És az emberek rendkívül idegesek. Ha van most egy olyan téma, amely mögött a társadalom többsége ott áll, az a bírák nyugdíjazásának ügye” – mondta Kelemen Hunor.

Hozzátette, hogy senkinek nincs baja sem a bírókkal, sem az ügyészekkel, de a társadalom percepciója teljesen jogos, és mindenki tudja, miről van szó.

Kapcsolódó

Kifakadt Kelemen Hunor: A bírák nem egy külön kaszt – Népszavazást kellene tartani a nyugdíjkorhatárról

Kelemen Hunor élesen bírálta az alkotmánybíróságot, miután a testület elutasította a bírák nyugdíjkorhatárát szabályozó törvényt.

referendum különleges nyugdíj speciális nyugdíj Alkotmánybíróság Kelemen Hunor

Arra a kérdésre, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) „a bírák ügyvédjévé vált-e”, Kelemen Hunor azt mondta, nehéz erre egyértelmű választ adnia.
„Amikor a projekt a koalíció napirendjén volt, majd a kormány napirendjén, és aztán bekerült a parlamentbe, mindenki egyetértett a kormány javaslatával: a nyugdíjkorhatár emelésével, a 35 éves szolgálati idővel, a nyugdíj nettó jövedelem 70 százalékában való meghatározásával, és a 10 éves átmeneti időszakkal. Valóban volt egy vita arról, hogy legyen 15 év az átmeneti időszak, de a kormány – az első, az alkotmánybíróságnak informálisan megküldött változatban – 10 évet javasolt.
A bírákkal folytatott konzultációkon is 10 évről volt szó. A parlamentben senki nem nyújtott be módosító javaslatot, hogy ez 15 év legyen. Ezután történt, ami történt, az alkotmánybíróságon” – tette hozzá Kelemen Hunor.

Mint megírtuk, az alkotmánybíróság október 20-án elfogadta a Legfelsőbb Semmítőszék (ICCJ) alkotmányossági kifogását a szolgálati nyugdíjakról szóló törvénymódosítás ellen, amely korlátozta volna a bírói nyugdíjak szintjét és emelte volna a nyugdíjkorhatárt.

A közigazgatási reform esetében nincs idő meddő vitákra

Kelemen Hunor hétfő este a Digi24 műsorában arról is beszélt, hogy a központi közigazgatás reformját ugyanabban a törvényben kellene kezelni, mint a helyi közigazgatás reformját. Az RMDSZ elnöke azonban hangsúlyozta, hogy a központi szint esetében „más megközelítésre” van szükség, mivel minden minisztériumra külön törvény kellene.

„A javaslat az, hogy a helyi közigazgatás reformjáról szóló törvényben legyen egy rendelkezés a központi közigazgatásra is – szintén 10 százalékos létszámcsökkentés, de ez esetben másképp kell eljárni, mert számukra nincs egységes törvény, mint a helyi önkormányzatok esetében. Minden minisztériumnak és intézménynek külön kormányhatározata vagy vezetői szabályzata van, ezeket mind módosítani kell. Bizonyos határozatokhoz még a jogszabályokat is módosítani kell, másképp nem lehet új határozatot hozni. Ezért 60 napos időszakra van szükség, amíg ezek az adminisztratív rendeletek, kormányhatározatok elfogadásra kerülnek” – mondta Kelemen Huno.

Hozzátette, nagyon sok időt elvesztegetett a kormány, és az a cél, hogy január–március között legyenek meg ezek a lépések.
Ha novemberben a kormány a parlament elé megy felelősségvállalással, decemberben megjelenik a törvény, még azután következik, hogy megtámadják és az alkotmánybíróság elé kerül.
„Minden ilyen vállalt törvényt megtámadtak. Ezért mondom, hogy rengeteg időt vesztettünk, és most már nem engedhetjük meg magunknak, hogy még két-három-négy hetet elvesztegessünk meddő vitákra. A központi közigazgatás esetében célokat kell kitűzni, és minden pillért külön-külön kell kezelni” – tette hozzá Kelemen Hunor.