Kifakadt Kelemen Hunor: A bírák nem egy külön kaszt – Népszavazást kellene tartani a nyugdíjkorhatárról

Kelemen Hunor élesen bírálta az alkotmánybíróságot, miután a testület elutasította a bírák nyugdíjkorhatárát szabályozó törvényt. Az RMDSZ elnöke szerint, a bírák egy része „külön kasztként” viselkedik, miközben elfelejtik, hogy az igazságosság elve minden polgárra egyformán kell vonatkozzon – beleértve a magisztrátus tagjait is.

Kelemen Hunor úgy véli, népszavazást kellene tartani a nyugdíjkorhatárról, hogy világosan lássák a döntéshozók: a román társadalom nem fogadja el, hogy legyenek „különlegesebbek ” másoknál.
„Amikor minden polgárról beszélünk, a bírákról is beszélünk” – hangsúlyozta a Kelemen Hunor a Hotnews-nak adott interjúban.

Népszavazást szorgalmaz a nyugdíjkorhatárról | Fotó: Kelemen Hunor Facebook oldala
Az RMDSZ elnöke emlékeztetett, az alkotmánybíróság a nyugdíjtörvényt egy eljárási kifogásra hivatkozva utasította el, nem pedig annak tartalma miatt. Úgy véli, a Bolojan-kormánynak újra kellene indítania a folyamatot, mégpedig a felelősségvállalás módszerével, ahogyan korábban is tette.
„Újra kell kezdeni a procedúrát, és én továbbra is ezt az utat választanám, bár természetesen nem egyedül döntök erről” – nyilatkozta.

Rámutatott minden korábbi parlamenti és kormányzati kísérlet, amely az idők során megpróbálta kijavítani a torzulásokat, falba ütközött. „Amint megjelenik az alkotmánybíróság indoklása, és kiderül, hogy az érvek nem a törvény tartalmát, hanem csupán az eljárási részt érintik, akkor a folyamatot újra lehet kezdeni – ez nem jelent problémát” – tette hozzá.

Az RMDSZ elnöke szerint az alkotmányos rendszer hibája, hogy a CCR-nek túl nagy hatalmat adtak. „2003-ban, amikor módosítottuk az alkotmányt, még nagyobb befolyást adtunk az alkotmánybíróságnak. Gyakorlatilag harmadik törvényhozó kamrát csináltunk a testületből. Minden törvény, amely átmegy a parlamenten, eljuthat az alkotmánybírósághoz, és ha ők döntenek valamiről, a parlament és a kormány nem tehet mást, mint engedelmeskedik” – fogalmazott.
Kelemen Hunor szerint azonban, ha a népszavazás eredménye világosan mutatná, hogy a többség nem akar kivételezett státuszt a bírák számára, akkor a CCR sem hivatkozhatna többé alkotmányossági aggályokra.

A politikus szerint a népszavazás célja nem a megosztás, hanem a bizalom helyreállítása a társadalom és az intézmények között. „Fontos, hogy mindenki lássa – a parlament is, de a bírák is –, mit gondolnak az emberek. Ha ismerjük a társadalom álláspontját, akkor el lehet kezdeni visszaszerezni a bizalmat. Jelenleg a bizalom szintje nagyon alacsony – olyan mélyen van, amilyen 35 éve soha” – mondta.
Kelemen Hunor szerint a népszavazás megmutatná az emberek valós szándékát és érzékenységét egy olyan kérdésben, amely minden állampolgárt érint: „A cél az, hogy minden román polgár azonos elbírálás alá essen a nyugdíjkorhatár tekintetében.”

Az RMDSZ elnöke szerint a jelenlegi helyzet nem segíti a társadalmi bizalom helyreállítását, sőt, tovább növeli az elégedetlenséget.
„Az emberek ma egyszerre elégedetlenek a politikusokkal, a bírákkal és az alkotmánybírósággal. Azt mondják: igazságos kormányzást akarnak, ahol nincsenek kivételezettek. És nekünk, a parlamentben és a kormányban, felelősségünk van abban, hogy ezt megvalósítsuk.
Az emberek nem az alkotmánybíróságtól várják a törvényhozást, hanem tőlünk. Ők mondják: titeket választottunk meg, azért küldtünk oda, hogy kijavítsátok, ami nem helyes.” – fogalmazott Kelemen Hunor.



Romániában eddig több országos népszavazást is tartottak, de csak néhány vezetett tényleges törvénymódosításhoz. A 2003-as alkotmánymódosító referendum nyitotta meg az utat az ország európai uniós csatlakozása előtt. A 2009-es és a 2019-es népszavazások viszont – bár az állampolgárok többsége támogatta őket – nem jártak jogi következményekkel, emlékeztet a Hotnews.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

 

 

Kapcsolódók

Kimaradt?