A G4Media szerint másodszor is halasztotta az alkotmánybíróság a legfelsőbb bíróság által benyújtott, a bírói és ügyészi nyugdíjak módosítására vonatkozó előterjesztés megvitatását. FRISSÍTÉS: Az Agerpres alkotmánybírósági forrásokra hivatkozva azt írja: október 20-ára halasztotta szerdán az alkotmánybíróság annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénytervezettel kapcsolatban. Az alkotmánybíróság ugyanakkor elutasította az egészségügyet érintő törvénytervezettel kapcsolatos, valamint az állami vállalatok irányításáról szóló sürgősségi rendeletet módosító törvénytervezettel kapcsolatos ellenzéki beadványt.

Mint írtuk, az alkotmánybíróság szerdán hozhat döntést a kormány második, a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedéscsomagjának törvényeiről, amelyekért a kormány vállalta a politikai felelősséget a parlamentben. A csomag része a bírák szolgálati nyugdíjának reformja is, amelyet a legfelsőbb bíróság megtámadott.

Az Agerpres alkotmánybírósági forrásokra hivatkozva azt írja, a legfelsőbb bíróság beadványának a tárgyalását a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénytervezettel kapcsolatban október 20-ára halasztotta szerdán a taláros testület. 

A tervezetet szeptember elején parlamenti felelősségvállalással fogadta el a kormány, majd a legfelsőbb bíróság bejelentette, hogy megtámadja az alkotmánybíróságon. Az intézmény akkori közleménye szerint a bírák ezzel a döntéssel is értésre adták, hogy határozottan ellenzik az igazságszolgáltatás függetlenségének és alkotmányos szerepének gyengítésére irányuló kísérleteket.

A legfelsőbb bíróság szerint a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény szembemegy „nem kevesebb mint 37” korábbi alkotmánybírósági határozattal, ugyanakkor sérti többek között a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét, a jogbiztonság elvét, valamint a visszaható hatály tilalmának elvét is. A bírák azt is felróják, hogy a döntéshozók elmulasztották kikérni a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kötelező véleményezését a jogszabály végleges formájáról, és figyelmen kívül hagyták a parlamenti felelősségvállalás eljárásával kapcsolatos alkotmányos rendelkezéseket.

A jogszabály parlamenti elfogadásakor tartott felszólalásában Ilie Bolojan miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a romániai bírák és ügyészek jelenleg 48-49 évesen vonulnak nyugdíjba, és az átlagnyugdíjuk meghaladja a 24 ezer lejt. A vezetői tisztséget betöltött bírák juttatása a 35-40 ezer lejt is eléri.

A kormány által előterjesztett törvénytervezet megszab egy 10 éves átmeneti időszakot, amelynek a végére 65 évre nő a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára, a nyugdíjra jogosító szolgálati idő pedig a jelenlegi 25 évről 35 évre emelkedik. Emellett a nyugdíjuk az utolsó nettó fizetésük 70 százaléka lesz a jelenlegi 100 százalék helyett – sorolta a reform fő elemeit a miniszterelnök, aki szerint így is „jelentős összegű” lesz a bírák és ügyészek nyugdíja.

Elutasítottak két ellenzéki beadványt

Elutasította szerdán az alkotmánybíróság az állami vállalatok irányításáról szóló sürgősségi rendeletet módosító törvénytervezettel kapcsolatos ellenzéki beadványt – értesült hivatalos forrásokból az Agerpres. A jogszabályjavaslatot a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), az SOS Románia párt és a Fiatal Emberek Pártja (POT) támadta meg az alkotmánybíróságon.

A tervezetért szeptember elsején vállalt felelősséget a kormány a parlamentben. Akkori beszédében Ilie Bolojan miniszterelnök kifejtette: a jogszabályjavaslat célja korlátozni egyes állami vállalatvezetők meg nem érdemelt juttatásait. Ezért a minisztériumoknak a következő időszakban közzé kell tenniük az alárendeltségükben működő vállalatok irányításával kapcsolatos összes olyan adatot, amelyekből kiderül, hogy kik és hogyan vezetik ezeket a vállalatokat, illetve mennyit keresnek. „Nem gondolom, hogy megszégyenítő lenne a vállalatvezetők számára ezeknek az adatoknak a közzétele, sem a bevételek, sem a teljesítmény tekintetében” – fogalmazott Bolojan.

Az alkotmánybírósághoz benyújtott beadványukban az ellenzéki pártok azt kifogásolták, hogy a tervezetet „parlamenti vita, a romániai polgárok megkérdezése és demokratikus szavazás nélkül” fogadtatta el a kormány, amely így átvette a parlament szerepét, és „lábbal tiporta a jogállamiság alapvető elveit”.

Elutasította ugyanakkor az alkotmánybíróság az egészségügyet érintő törvénytervezettel kapcsolatos ellenzéki beadványt is az Agerpres forrásai szerint. A jogszabályjavaslatot szintén a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), az SOS Románia párt és a Fiatal Emberek Pártja (POT) támadta meg az alkotmánybíróságon.

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a jogszabályjavaslat rendet teremt az egészségügyben és költséghatékonyabbá teszi a finanszírozását. Megjegyezte: annak ellenére, hogy az egészségügy költségvetése évről évre nőtt és számos beruházás történt, ez nem tükröződött eléggé az egészségügyi szolgáltatások javulásában.

Hivatalos: két elutasítás, egy halasztás

Az alkotmánybíróság hivatalos bejelentése megerősítette a korábbi értesüléseket, amelyek szerint a testület alaptalannak ítélte és elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), az SOS Románia és a Fiatal Emberek Pártjának (POT) az egészségügyet érintő valamint az állami vállalatok irányításáról szóló törvénytervezetekkel kapcsolatos beadványait. A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénytervezettel kapcsolatos ellenzéki beadvány tárgyalását október 20-ra halasztotta az alkotmánybíróság. Ugyanakkor tárgyalja majd a testület azt a beadványt is, amelyet az adóügyi módosításokról szóló tervezet ellen nyújtott be az AUR, az SOS Románia és a POT.