Sajtóforrások szerint elfogadta az alkotmánybíróság a legfelsőbb bíróság beadványát a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénnyel kapcsolatban, amelyért a kormány felelősséget vállalt a parlamentben. 

A G4Media értesülései szerint talárosok 5-4 arányban szavaztak a kérdésben, az alkotmányellenességet pedig a reform formai, nem pedig tartalmi okokkal indokolták.

A hétfő döntést megelőzően a testület korábban két alkalommal – szeptember 24-én és október 8-án – halasztotta a döntéshozatalt a beadvány ügyében.

A tervezetet szeptember elején parlamenti felelősségvállalással fogadta el a kormány, majd a legfelsőbb bíróság bejelentette, hogy megtámadja az alkotmánybíróságon. Az intézmény akkori közleménye szerint a bírák ezzel a döntéssel is értésre adták, hogy határozottan ellenzik az igazságszolgáltatás függetlenségének és alkotmányos szerepének gyengítésére irányuló kísérleteket.

A legfelsőbb bíróság szerint a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény szembemegy „nem kevesebb mint 37” korábbi alkotmánybírósági határozattal, ugyanakkor sérti többek között a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét, a jogbiztonság elvét, valamint a visszaható hatály tilalmának elvét is. A bírák azt is felróják, hogy a döntéshozók elmulasztották kikérni a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kötelező véleményezését a jogszabály végleges formájáról, és figyelmen kívül hagyták a parlamenti felelősségvállalás eljárásával kapcsolatos alkotmányos rendelkezéseket.

A jogszabály parlamenti elfogadásakor tartott felszólalásában Ilie Bolojan miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a romániai bírák és ügyészek jelenleg 48-49 évesen vonulnak nyugdíjba, és az átlagnyugdíjuk meghaladja a 24 ezer lejt. A vezetői tisztséget betöltött bírák juttatása a 35-40 ezer lejt is eléri.

A kormány által előterjesztett törvénytervezet megszab egy 10 éves átmeneti időszakot, amelynek a végére 65 évre nő a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára, a nyugdíjra jogosító szolgálati idő pedig a jelenlegi 25 évről 35 évre emelkedik. Emellett a nyugdíjuk az utolsó nettó fizetésük 70 százaléka lesz a jelenlegi 100 százalék helyett – sorolta a reform fő elemeit a miniszterelnök, aki szerint így is „jelentős összegű” lesz a bírák és ügyészek nyugdíja.

Mint megírtuk, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője, Daniel Fenechiu korábban azt mondta, szerinte Ilie Bolojan nem fog lemondani a miniszterelnöki tisztségről, ha az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek ítéli a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvényt.

A politikus értelmezése szerint amikor néhány héttel ezelőtt a miniszterelnök a törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági döntéstől tette függővé a lemondását, valójában arra gondolt, hogy akkor távozik a tisztségéből, ha az alkotmánybíróság teljes egészében alaptörvénybe ütközőnek ítéli a jogszabályt. Fenechiu szerint ennek a kockázata már nem áll fenn, mert ha a testület helyt is ad a legfelsőbb bíróság beadványának, legfeljebb bizonyos előírásokat fog alaptörvénybe ütközőnek ítélni, nem a teljes jogszabályt.

Kelemen Hunor: ez a kezdeményezés valódi reformot jelenthet

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kijelentette: ha az alkotmánybíróság elutasítja a bírák és ügyészek nyugdíjreformját, a koalíción belül lesz erről egy megbeszélés. Mint mondta, ez problémát jelenthet, hiszen ez volt az egyetlen kezdeményezés, amely eddig valódi, mélyebb reformot jelentett. „Nehéz úgy az emberek elé állni, hogy tudjuk: az egész társadalom vállára terheket rakunk, miközben egy kiváltságos réteghez soha, semmilyen módon nem lehet hozzányúlni” – tette hozzá.

A Szociáldemokrata Párt ideiglenes elnöke, Sorin Grindeanu azt hangsúlyozta, hogy nem minden kormányzati vagy politikusi javaslatnak kell feltétlenül alkotmányosnak lennie. „Akkor nem lenne szükségünk az alkotmánybíróságra” – fogalmazott Grindeanu, hozzátéve, hogy nem kell minden alkalommal megbuktatni a kormányt, amikor az alkotmánybíróság elutasít egy törvényt.

Néhány év alatt 7 milliárd lejbe került a bírák és az ügyészek különnyugdíja

Hét év alatt 59 százalékkal nőtt azoknak a bíráknak és ügyészeknek a száma, akik különnyugdíjban részesülnek, írja az economica.net. Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) adatai szerint 2018-ban még csak 3529 haszonélvezője volt a privilégiumnak, tavaly azonban már 5612. Leginkább 2023-ban szaporodott meg a számuk, 584 fővel.

Azonban nem csak a különnyugdíjasok száma nőtt, hanem a juttatásaik értéke is. 2018-ban az átlagnyugdíjuk 15 090 lej volt, ami 2024-re 24 500 lejre nőtt. Ez a vizsgált időszakban mért inflációt jóval meghaladó, kb. 62 százalékos emelkedésnek felel meg.

Hét év alatt a központi költségvetésből mintegy 7 milliárd lejjel pótolták ki a nyugdíjukat. A költségvetési hozzájárulás évről-évre emelkedett, több mint két és félszeresére nőtt.