Korrigálni lehet a mulasztást, amely miatt az alkotmánybíróságon elbukott a törvény és akár változatlan formában ismét elő lehet majd terjeszteni, mutatott rá a Maszolnak Varga Attila, volt alkotmánybíró.

Alkotmányellenesnek mondták ki hétfőn a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvényt, de nem tartalmi, hanem formai okok miatt fogadták el a legfelsőbb bíróság beadványát a kormány felelősségvállalással elfogadott jogszabálya ellen. Sajtóinformációk szerint a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) véleményezését hiányolták az alkotmánybírák.  

Varga Attila volt alkotmánybíró a Maszolnak rámutatott arra, hogy bár a részletes indoklást nem látta, lehetett számítani a döntésre a korábbi esetgyakorlatok alapján. Elmagyarázta, hogy amikor formai okból utasítanak el egy törvényt, akkor rendszerint a tartalmi vizsgálatáig el sem jutnak. Vannak szakhatóságok, amelyeknek a véleményét ki kell kérni, még akkor is, ha az nem kötelezi semmire sem a parlamentet – nyomatékosította. Ha viszont tényleg csak amiatt mondták alkotmányellenesnek, mert a törvényalkotók nem kérték ki a Legfelsőbb Bíró Tanács (CSM) véleményét, akkor ennek a mulasztásnak a pótlásával akár változatlan tartalommal újra elő lehet terjeszteni.

Érdeklődésünkre elmondta azt is, hogy ellentétben más volt alkotmánybírókkal ő nem szeretné véleményezni a bírók nyugdíjáról szóló törvény tartalmát, hiszen már nem az ő feladatköre és nem is ismeri pontosan. Arra viszont rámutatott, hogy nem tartja szerencsésnek azt a felfokozott hangulatot, amit ez a jogszabály kiváltott, azt, hogy „élet-halálként” tálalták, mintha az ország és a kormány sorsa múlna ezen. Nyomás alá helyezik a döntéshozókat, mutatott rá. Hangsúlyozta, máskor is bukott már el az alkotmánybíróságon törvény, olyankor korrigálni kell a jogszabályt.

Kapcsolódó

Elbukott a bírók nyugdíjazási törvénye

Elfogadta az alkotmánybíróság a legfelsőbb bíróság beadványát a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénnyel kapcsolatban, amelyért a kormány felelősséget vállalt a parlamentben. 

speciális nyugdíj különnyugdíj Alkotmánybíróság

Szerinte amúgy sok bírót, ügyészt ismert, akik huszonöt év után is szívesen folytathatták volna a munkát, de a kiszámíthatatlanság miatt inkább nyugdíjba mentek. Fontosnak tartana egy átmenetet. Ez egy érzékeny rendszer, „irtózatos felelősség” van a bírákon és ügyészeken, nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni, mutatott rá. Megjegyezte: a világon mindenhol kiemelten vannak javadalmazva a bírók és így a nyugdíjuk is magasabb, a kormánynak pedig nem az lenne a feladata, hogy egy jogot lecsökkentsen, hanem hogy az alacsony jövedelmeket felemelje. „Elhiszem, hogy van egyfajta méltánytalanság” – tette hozzá, rámutatva, hogy egy alacsonyabb nyugdíjjal bíró személy nem lesz boldogabb attól, ha egy bíró kevesebbet fog kapni, az országban pedig nem ez jelenti a pazarlást.