Sikeres parlagi sas mentés után a kék vércsék védelmére készül a Milvus Csoport (VIDEÓ)

Idén két új parlagi sas fészket fedeztek fel, és tíz fióka repült ki idén a Milvus Csoport által megfigyelt területeken, jövőre a kék vércsék védelmét tervezik. A természetvédelmi egyesület fennállásának 35. évfordulója alkalmával szervezett csütörtöki, marosvásárhelyi sajtóértekezletén bejelentették, hogy 2027-ben a kék vércse az év veszélyeztetett faja program kiszemeltje. Egyetemisták bevonásával terveznének és építenének új költőládákat, és a madarak védelme érdekében Afrikáig terjesztenék kutatásaikat.

A parlagi sas Románia egyik legritkább ragadozó madara, amely a romániai madárfajok vörös listáján a kritikusan veszélyeztetett kategóriába tartozik – magyarázta a 2026-os év veszélyeztetett faja program vezetője. A Milvus Csoport kezdeményezése 2025-ben indult, akkor a szalakóta védelme volt a cél.

A 2025-ös év veszélyeztetett faja az európai szalakóta. | Fotó: Wikipédia

Bărbos Lőrinc biológus, a 2026-os program vezetője elmondta, hogy az évet a parlagi sasok fészkeinek felkutatásával kezdték. Szatmár, Bihar, Arad és Temes megye alföldi területeit 10×10 kilométeres négyzetekre osztották, majd ezekben keresték a költőpárokat. Összesen 24 ilyen területet sikerült felmérniük, és két olyan fészket találtak, amelyekről korábban nem tudtak.

Az idei költési időszakban nyolc parlagi saspárt figyeltek meg, közülük öt pár költése volt sikeres. Összesen tíz fióka repült ki a fészkekből.

Két év sikertelenség után végre fiókákat nevelt a saspár

A szakemberek nagyobb figyelmet fordítottak egy olyan fészekre, ahol az előző két évben hiába próbálkoztak a madarak a költéssel. A sasok ott fészkeltek, tojásokat is raktak, de egyetlen fiókát sem sikerült felnevelniük.

Hogy kiderítsék, mi okozhatja a sikertelenséget, mozgásérzékelős kamerát helyeztek el a fészek közelében. Eredetileg közvetlenül a fészekhez is szerettek volna kamerát felszerelni, de magyarországi kollégáik tanácsára végül elálltak ettől, nehogy éppen a megfigyeléssel zavarják meg a madarakat. A döntés jónak bizonyult: a saspár idén két fiókát nevelt fel.

A mozgásérzékelős kamerák nem mutattak emberi beavatkozásra utaló jeleket. Mindössze annyi derült ki, hogy a mezőgazdasági területek permetezésre használt kisrepülőgépek rendkívül közel repülnek a fészekhez. Bărbos Lőrinc szerint elképzelhető, hogy ez is szerepet játszhatott a korábbi sikertelen költésekben, de ezt nem tudják bizonyítani. Ráadásul a kamera csak egyetlen irányból figyelte a területet, így nem feltétlenül rögzített minden olyan történést, amely megzavarhatta a madarakat.

A 2026-os év veszélyeztetett faja a parlagi sas. | Fotó: Milvus Csoport

A programvezető hangsúlyozta, hogy a fészkek védelme kulcsfontosságú. Magyarországon, ahol már több évtizedes tapasztalatuk van a parlagi sasok védelmében, szükség esetén önkéntesek figyelik a fészkeket a költési időszakban. Több száz méteres távolságból vigyáznak arra, hogy senki ne zavarhassa a madarakat, vagy ne próbálhassa meg elvinni a fiókákat.

A romániai megfigyelésen magyarországi és szerbiai szakemberek is részt vettek. Temes megyében egy feltehetően vihar miatt leszakadt fészeknél találtak egy majdnem röpképes fiókát, amelyet sikerült befogniuk és meggyűrűzniük. Egy másik fészekben további két fióka kapott azonosító gyűrűt.

Amennyiben valahol ismét megfigyelik őket, és sikerül leolvasni a gyűrűjükön található kódot, megállapítható, hogy merre járnak – magyarázta a szakember.

A Balkán és a Kárpát-medence sasállományát is összekapcsolnák

A Milvus Csoport nemcsak a jelenlegi állomány védelmével foglalkozik, hanem annak hosszú távú megerősítésén is dolgozik. Szeptemberben magyarországi, szerbiai, bolgár és észak-macedóniai partnerekkel közösen LIFE-pályázatot nyújtottak be.

Parlagi sas. | Fotó: endangeredlandscapes.org

A tervezett program egyik legfontosabb célja, hogy megerősítsék a térség parlagi sasállományát, új fészkelési lehetőségeket teremtsenek, és elősegítsék a pannon, illetve a balkáni populációk összekapcsolódását. Ha a pályázat sikeres lesz, a következő öt-hat évben a jelenleginél intenzívebben foglalkozhatnak a faj védelmével Romániában is – tette hozzá.

Az idei programot faültetéssel zárják. A tavaly elültetett csemeték a rendkívüli szárazság miatt kiszáradtak, ezért most változtatnak a módszeren. Mulcsozással, tölgymakkvetéssel és cserjék telepítésével próbálják megőrizni a talaj nedvességét, és árnyékot biztosítani a fiatal fáknak. A cél, hogy hosszú távon új fészkelőhelyeket teremtsenek a parlagi sasok számára – magyarázta Bărbos Lőrinc biológus.

2027-ben a kék vércse az év veszélyeztetett faja

A kis termetű, csoportosan költő ragadozó madár védelme nem új feladat az egyesület számára: közel három évtizede foglalkoznak vele.

Nagy Attila biológus, a jövő évi program vezetője a sajtóértekezleten elmondta, a Milvus szakemberei már az 1990-es évek végén megfigyelték és gyűrűzték a Nagyvárad melletti költőtelepen élő madarakat. A 2006 és 2009 között megvalósított nemzetközi LIFE-program keretében mesterséges költőládákat helyeztek ki, később kezdeményezték a terület Natura 2000-es védettségét, és elkészítették a tervét is.

A 2027-es év veszélyeztetett faja a kék vércse | Fotó: Milvus Csoport

A költőládák egy része még ma is használatban van, csakhogy húsz év alatt nemcsak a faszerkezetek öregedtek el, hanem az éghajlati viszonyok is jelentősen megváltoztak. A régi, deszkából készült költőládák viszonylag gyorsan tönkremennek, folyamatos karbantartást igényelnek, és túlságosan zártak. Az egyre gyakoribb hőhullámok idején ez komoly problémát jelent.

Nagy Attila elmondta, hogy a szélsőséges forróság miatt csökkenhet a sikeresen kirepülő fiókák száma. Ezért olyan új költőládákra van szükség, amelyek nemcsak tartósabbak, hanem a nagy melegben is megfelelő körülményeket biztosítanak a madaraknak. Annak érdekében, hogy jó megoldást találjanak egyetemistáknak hirdetnek tervezési versenyt, amelynek célja alternatív anyagokból készülő, akár több évtizedig használható költőládák tervezése és építése.

Hozzávetőleg 150 új költőládát gyártanának és helyeznének ki két partiumi költőtelepen, lecserélve a 15–20 éves, rossz állapotban lévő szerkezeteket.

Emellett a helyi közösségek bevonásával fákat is ültetnének, mivel a költőtelepeken az idős fák egy része kiszárad. Felmérik a korábban azonosított partiumi és bánsági költőtelepek állapotát, és folytatják a madarak őszi gyülekezőinek megfigyelését is.

Angoláig követnék a kék vércséket

A jövő évi program egyik legérdekesebb része nem Romániában, hanem Afrikában zajlik majd. A kék vércse hosszú távú vonuló madár, amely Afrikában telel. Különlegessége, hogy tavasszal, mielőtt visszaindulna európai és eurázsiai költőhelyeire, gyakorlatilag a teljes világállománya egyetlen angolai térségben gyülekezik.

Nagy Attila szerint ez rendkívüli természeti jelenség, ugyanakkor komoly veszélyt is jelent a faj fennmaradására. Ha ugyanis ezen a helyen valamilyen súlyos környezeti károsodás vagy más kedvezőtlen beavatkozás történik, az nem csupán egy helyi madárállományt, hanem akár a teljes világállományt érintheti.

Ezért indult el a magyarországi szakemberek által koordinált Falcopolis projekt, amely Angolában, helyi közösségek és szakemberek bevonásával dolgozik a kék vércsék védelmén.

 Kék vércsék alkonyatkor. | Fotó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

A Milvus Csoport is csatlakozni szeretne a munkához, így a tervek szerint jövőre az egyesület szakemberei Angolában is részt vesznek a természetvédelmi tevékenységekben.

Az együttműködés révén műholdas jeladókhoz is jutnának, amelyeket Romániában költő, illetve az országon átvonuló kék vércsékre szerelnének fel. A jeladók segítségével pontosabban feltérképezhetnék a madarak vonulási útvonalait, és olyan veszélyforrásokat is azonosíthatnának, amelyekről jelenleg még nincs tudomásuk.

Kék vércse. | Fotó: Milvus Csoport

A biológus elmondta, a jelenlegi ismeretek szerint Romániában él az Európai Unió legnagyobb kék vércse költőállománya, ráadásul két jelentős vonulási útvonal is áthalad az országon. Ezért a romániai természetvédelmi munkának nemcsak helyi, hanem európai jelentősége is van.

A Milvus Csoport célja, hogy a több évtizede elkezdett fajvédelmi munkát az új kihívásokhoz igazítva folytassa, és a kék vércsék ne csak a jelenlegi költőhelyeiken, hanem a vonulási útvonalaikon és az afrikai telelőterületeiken is nagyobb biztonságban legyenek - tette hozzá.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?