Papp Tamás: természeti értékeivel büszkélkedik Románia, de nem vigyáz rájuk

A Kárpátokkal, a Duna-deltával és a Fekete-tengerrel csalogatjuk a turistákat, miközben alig fordítunk pénzt természeti értékeink megőrzésére – hívta fel a figyelmet Papp Tamás biológus, a Milvus Csoport ügyvezető igazgatója. A marosvásárhelyi központú természetvédelmi egyesület fennállásának 35. évfordulója alkalmából csütörtökön tartott sajtóértekezleten elmondta, az egykor néhány lelkes madarász által alapított szervezet mára országos és nemzetközi jelentőségű természetvédelmi munkát végez.

„Mivel dicsekszik a román állam? A Kárpátokkal, a Duna-deltával, a Fekete-tengerrel. »Milyen szép nálunk a természet, jöjjenek hozzánk.« De mi nem vigyázunk rá” – mondta a Maszolnak Papp Tamás. A természetvédelmi szakember szerint Románia még mindig kivételesen gazdag élővilággal rendelkezik, de mintha arra várna, hogy előbb tönkretegye természeti értékeit, ahogyan azt számos nyugat-európai ország tette, és csak azután kezdjen pénzt költeni a helyreállításukra. Szerinte Románia előnye éppen az, hogy a természeti értékek még megvannak, és pénz is lenne, csak nem természetvédelemre költik.

Románia számot természeti kinccsel rendelkezik. | Fotó: Pexels

A Milvus működését jelenleg elsősorban európai uniós források, illetve svájci és norvég alapok támogatják. Papp Tamás szerint Romániában is lenne pénz a természetvédelemre, csak nem erre használják fel.

Mint mondta, az országos Környezetvédelmi Alapba (AFM) elég nagy összegek folynak be a környezetszennyezés miatt kiszabott bírságokból. Állítása szerint ezeknek a pénzeknek a túlnyomó részét autó- és háztartásigép-vásárlási programokra fordítják, miközben a természetvédelemnek a források egy százaléka sem jut.

Véleménye szerint, ha az alap pénzének a természetvédelemre szánt részét valóban erre a célra fordítanák, az óriási segítséget jelentene, nemcsak a civil szervezeteknek, hanem az állami természetvédelmi intézményeknek is, amelyek szerinte szintén rendkívül alulfinanszírozottak. „Nem azt akarom, hogy mi jól éljünk – természetesen az is egy jó dolog lenne –, hanem azt szeretném, ha a természetvédelem kapjon pénzt” – hangsúlyozta.

Közölte, a Milvus Csoport jelenleg viszonylag jó anyagi helyzetben van, de az elmúlt három évben komoly finanszírozási gondokkal küzdöttek. A természetvédelmi pályázatok feltételei az évek során jelentősen romlottak.

Emondta, hogy 2010-ben az első nagyobb LIFE-projektjük teljes finanszírozást kapott, és négy éven át öt teljes munkaidős alkalmazottat tudtak foglalkoztatni. Az önrészt az állam biztosította. Ma már nekik kell a 25 százalékos önrészt is biztosítaniuk kell, így egy hasonló projektből jóval kevesebb munkatársat tudnak alkalmazni.

Egy füzetbe jegyezték az első madármegfigyeléseket

A Milvus Csoport története harmincöt évvel ezelőtt kezdődött, néhány lelkes madarász azért fogott össze Marosvásárhelyen, hogy közösen járják a természetet, és összesítsék megfigyeléseiket. A csütörtöki sajtóértekezlete elmondták, az első adatbázisuk egy nemrég előkerült füzet volt, amelybe gondosan feljegyezték a megfigyelt madarakat.

A Milvus csoport csapata. | Fotó: Facebook

A kezdeti hobbimadarászatból hamar komolyabb kutatómunka lett. Néhány évvel az alapítás után a Görgényi-havasokban szerveztek madárgyűrűző tábort, 1996-ban pedig a Fekete-tenger partján, a Chituc-turzáson indítottak hasonló programot, ami azóta is minden nyáron működik.

Ugyanebben az évben már nemzetközi tudományos konferencián, Bolognában mutatták be kutatásaik eredményeit. Később a Boszporusznál is szerveztek madárvonulást megfigyelő tábort, ahol a Kelet-Európából érkező ragadozó madarak és gólyák vonulását tanulmányozták.

A védett területek aránya 7,5 százalékról 24 százalék fölé emelkedett

A kilencvenes években Romániában alig volt szó természetvédelemről. A védett területek az ország területének mindössze 7,5 százalékát tették ki, a veszélyeztetett fajok megóvása nem tartozott az állami prioritások közé – magyarázta.

A változást az európai uniós csatlakozás előkészületei kényszerítették ki. A 2000-es években megkezdődött a Natura 2000 hálózat kialakítása, amelynek eredményeként a védett területek aránya 24 százalék fölé nőtt. Ebben a Milvus Csoport is jelentős szerepet vállalt – tette hozzá.

Ekkorra az egyesület tevékenysége már messze túlmutatott a madarak kutatásán. Felismerték, hogy egy-egy faj védelme elképzelhetetlen az élőhelyének megőrzése nélkül, ezért emlősökkel, kétéltűekkel, hüllőkkel és teljes élőhelyek védelmével is foglalkozni kezdtek.

Photo: Nagy Attila, Hegyeli Zsolt, Daróczi J. Szilárd, Kis Réka Beáta

A következő évtizedben nagyszabású fajvédelmi programok indultak. A békászó sas, a kerecsensólyom, a szalakóta, az ürge és a barna medve védelme egyaránt helyet kapott a Milvus munkájában. Ekkor kezdte meg tevékenységét a Vadállatok Rehabilitációs Központja is.

A Román Madártani Társasággal közösen országos madármonitoring-programokat indítottak, amelyek révén az egyesület összegzése szerint egyetlen évtized alatt több információ gyűlt össze a romániai madár- és emlősállományokról, mint korábban száz év alatt.

A Milvus 2001 és 2018 között összesen húsz védett terület kezelésében vett részt, aktívan és önkéntes alapon.

Nagy reményeket tápláltak az európai zöldmegállapodáshoz, de csalódás lett a vége

Pap Tamás szerint 2019 fordulópontnak tűnt az európai természetvédelemben. Az Európai Bizottság ekkor hirdette meg a zöldmegállapodást, amely azt ígérte, hogy a környezetvédelem nem csupán a természetvédelmi szakemberek ügye lesz, hanem a mezőgazdasági, gazdasági és fejlesztési döntésekben is meghatározó szerepet kap. „Akkor láttam először, hogy uniós szinten nemcsak a természettel foglalkozó emberek beszélnek a természetvédelemről mint nagyon fontos dologról” – mondta.

A kezdeti reményeket néhány év alatt csalódás váltotta fel. Bár ambiciózus célokat fogalmaztak meg, többek között a természet helyreállítására vonatkozóan, Papp Tamás szerint az ígéretek nagy részéből nem lett semmi.

Ebben szerepet játszhatott a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború és az európai gazdasági nehézségek is. A természetvédelem háttérbe szorult, miközben a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése egyre sürgetőbb beavatkozást igényelne – tette hozzá.

A Milvus ennek ellenére folytatta munkáját. Bekapcsolódott az első romániai keselyű-visszatelepítési programba, a klímaváltozás következményeire hívta fel a figyelmet, és élőhely-helyreállítási projektet is indított.

Új projekteket sikerült megnyerni

Az egyesület számára 2024 és 2025 különösen nehéz időszak volt, elsősorban a finanszírozási problémák miatt. 2026-ban már több pályázatuk sikeres lett, így a következő években újabb jelentős természetvédelmi programokat valósíthatnak meg – mondta az ügyvezető igazgató.

35 éves a Milvus csoport. Domokos Csaba, Papp Tamás, Nagy Attila, Bărbos Lőrincz. | Fotó: Milvus csoport

A marosvásárhelyi központú Milvus Csoport ma már országos, és nemzetközi szinten is ismert. Tevékenységük különösen Erdélyre és a nyugati megyékre összpontosul, de a Fekete-tenger partján is jelen van, és számos nemzetközi projektben részt vesznek – magyarázta Papp Tamás.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?