Közvitára bocsátották az 1500 fő alatti községek önkéntes egyesítéséről szóló tervezetet

Luca Niculescu miniszterelnök bejelentette, hogy a fejlesztési minisztérium elkészítette az 1500 fő alatti községek önkéntes egyesítéséről szóló jogszabálytervezetet, amelyet pénteken közvitára bocsátottak. 


„Ez az első konkrét lépés az utóbbi 35 évben az ország közigazgatási reformja felé” – emelte ki Niculescu a pénteki kormányülés elején, írja az Agerpres.

A pénteki kormányülésen jelentette be a miniszterelnök. | Fotó: Agerpres

A tervezet több mint 420 községnek ad lehetőséget és támogatást, hogy elsőként nyújtsanak lakóiknak jobb minőségű szolgáltatásokat alacsonyabb költségek mellett, miközben megőrzik a helyi hagyományokat, identitást és történelmet, nyilatkozta a kormányfő. 

Mint korábban írtuk, a lakossági adók akár 50 százalékos csökkentésével ösztönözné a kormány az önkéntes település-összevonásokat – jelentette be múlt csütörtökön Buzăuban Alexandru Stoica fejlesztési miniszter.

A tárcavezető egy konferencián elmondta, hogy a közigazgatási reform keretében 429, legfeljebb 1500 lakosú település összevonását tervezik. Stoica szerint a minisztérium külön beruházási programot dolgoz ki az önkéntes összevonást választó önkormányzatok számára. A tervezett kedvezmények között szerepel a lakossági adók akár 50 százalékos csökkentése is.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az önkéntes összevonásról szóló helyi népszavazások előkészítését 2027. március 1-jéig el kell indítani, az átszervezések pedig 2028-tól lépnének életbe. Hozzátette, hogy már több polgármester is jelezte részvételi szándékát.

A törvénytervezet állítólag „legalább 4 millió lejes”, a közművek, iskolák és orvosi rendelők korszerűsítésére fordítható központi támogatást ígér azoknak a helységeknek, amelyek önállóságukat feladva valamely – azonos megyében található – szomszédos településsel megvalósítandó egyesülésről döntenek. A kormány fedezné a települések összevonásáról szóló helyi népszavazások költségeit, a lakosokat pedig azzal ösztönznék az egyesülés támogatására, hogy a következő öt évben felére csökkentenék a helyi adókat, az önkormányzat kieső bevételeit pedig szintén a központi költségvetésből pótolnák – részletezi az MTI a Digi24 híradása alapján.

A Digi24 értesülései szerint a fejlesztési minisztérium tervezete a nemzeti kisebbségek szerzett jogainak megőrzését is garantálná, ugyanis amennyiben olyan települések döntenek az önkéntes egyesülés mellett, amelyek legalább egyikében valamely nemzeti közösség eddig használhatta anyanyelvét a hivatalokban, a kisebbségi nyelvhasználati jogokat az összevont helyi közigazgatási szerveknek is biztosítaniuk kell, akkor is, ha a települések egyesülése nyomán az illető közösség lakosságaránya már nem éri el a nyelvhasználatra jogosító 20 százalékos küszöböt.

A portál által ismertetett tervezet nem szabja meg azoknak a településeknek a méretét, amelyek önkéntes egyesülését támogatná a kormány, a hivatalok személyi állományának karcsúsítását viszont egy éven belül végre kellene hajtani.

Az önállóságukat feladó települések nem tűnnének el a térképről, csak a községi vagy városi rangjukat veszítenék el, miután más helységek polgármesteri hivatalához sorolnák őket.

Mint arról beszámoltunk, a háromszéki érintett polgármesterek elutasítják a községek összevonását, és nem támogatják a megyék összevonását sem. Az érintett háromszéki települések vezetői múlt héten arra a következtetésre jutottak, hogy a községek maradjanak önállóak, a közszolgáltatásokat viszont szervezhesse meg több település együtt.

Tamás Sándor, Kovászna megyei tanácselnök szerint az 1968-ban kialakított közigazgatási rendszert érdemes korszerűsíteni. Az RMDSZ javaslata az, hogy a jogszabályok tegyék lehetővé a kistérségi együttműködést: több község közösen foglalkoztathatna például településrendezési, közbeszerzési vagy informatikai szakembert, együtt pályázhatna uniós forrásokra. Arról továbbra is helyben dönthetnének, melyik utcát aszfaltozzák le vagy mikor újítsák fel a kultúrotthont, sorolta.

A Kovászna megyei tanács vezetői és az érintett polgármesterek adventig, majd januárban falugyűléseket terveznek, a sajtóban és közösségi oldalakon is tájékoztatják az érintett települések lakosságát. A találkozókon arról kérdezik meg az ott élőket, milyen jövőt képzelnek el a településüknek.

Az RMDSZ már korábban nyilatkozatban tiltakozott a kistelepülések tervezett összevonása ellen. Az 1500 lakosnál kisebb településeket vezető RMDSZ-es polgármesterek által aláírt állásfoglalás szerint a tervezett közigazgatási reform nem korlátozhatja a romániai magyar közösségek jogait. Felhívták a figyelmet: nem mindegy, hogy a szomszédos község három vagy harminc kilométerre található, hogy az összevonás javítja vagy rontja az emberek hozzáférését a közszolgáltatásokhoz és különösen nem mindegy, hogy egy magyar többségű község összevonása megváltoztatja-e az etnikai arányokat, veszélyezteti-e a magyar közösség képviseletét és anyanyelvhasználati jogait.

Románia törvényei és nemzetközi kötelezettségvállalásai védik a nemzeti kisebbségek jogait és a helyi önkormányzatiságot – szögezte le az RMDSZ nyilatkozata.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?