A községek maradjanak önállóak, a közszolgáltatásokat viszont szervezhesse meg több település együtt – erre jutottak az érintett háromszéki települések vezetői a közigazgatási reformról tartott egyeztetésen. Határozottan elutasítják a megyeösszevonást is, amely a községek összevonásáról szóló számháború során újabban szóba került Bukarestben.

Kovászna megye vezetői 19 településen készülnek megkérdezni a lakókat arról, hogyan képzelik el közösségük jövőjét. Javaslatként pedig az állami kiadások csökkentését, az állami vállalatok tartozásainak behajtását szorgalmazzák.

„A bukaresti román politikusok úgy viselkednek, mint a nagyfiúk az iskolaudvaron, amikor kisebb gyerekbe kötnek bele” – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Szerinte a bukaresti döntéshozók a minisztériumok, az állami vállalatok és a különnyugdíjak ügyében ellenállásba ütköztek, ezért most a kisközségekkel fizettetnék meg a válság árát. Példaként említette, hogy a munkaügyi és szociális tárcának Kovászna megyében öt intézménye működik, amelyek feladatait szerinte takarékosabban is meg lehetne szervezni.

Háromszéken 9 község esne az 1500 fős határ alá

A háromszéki tanácselnök felidézte: a PSD által erőltetett közigazgatási átszervezés kapcsán először az 1500 lakosnál kisebb községek önállóságának megszüntetése merült fel. Később már 3000-es és 5000-es lélekszámhatárról is beszéltek, majd a megyék összevonása is bekerült a vitába.

Egyelőre az is zavaros, hogy milyen adatok alapján számolnák az település lakosságát. A 2021-es népszámlálás adatai alapján Kovászna megyében 9 község esne az 1500 fős határ alá: Barátos, Kommandó, Dálnok, Esztelnek, Málnás, Kézdialmás, Maksa, Nagypatak és Vargyas. A 2023. január 1-jei adatsor alapján ugyancsak kilenc községről lenne szó, de Vargyas helyett Kökös szerepelne a listán. További tizennégy községnek 1500 és 3000 közötti a lélekszáma.

A fejlesztési miniszter rendelete alapján Kovászna megyében a prefektus már létrehozta a közigazgatási átszervezéssel foglalkozó megyei bizottságot, számolt be Tamás Sándor. A háromtagú testületben Ráduly István prefektus, Tamás Sándor a megyei tanács elnöke és a községek szövetségének Kovászna megyei vezetője, Silviu Tăras kökösi polgármester vesz részt. Az összevonásban érintett települések vezetőivel már egyeztettek.

Tamás Sándor a Maszol érdeklődésére arra is rámutatott, hogy Háromszéken egy-egy község összevonásának következményeit elsősorban az ügyintézésben éreznék meg. Máshol viszont egy községegyesítés megváltoztathatná az etnikai arányokat is. Torockót hozta példaként: az ottani magyar közösség egy nagyobb közigazgatási egységben kisebbségbe kerülhetne, és nehezebbé válhatna sajátos helyzetének képviselete. A megyehatárok átrajzolása, például Kovászna megye Brassó megyébe való olvasztása ennél is nagyobb léptékben vetné fel az etnikai arányok megváltoztatásának kérdését. Brassó megyébe olvadva a magyar közösség kisebbségbe kerülne és egy ilyen megyében másodlagossá válnának a közösség jellegzetes kulturális, oktatási, nyelvhasználati ügyei.

Közös szakembereket javasolnak, a döntéseket helyben tartanák

Tamás Sándor szerint az 1968-ban kialakított közigazgatási rendszert érdemes korszerűsíteni. Az RMDSZ javaslata az, hogy a jogszabályok tegyék lehetővé a kistérségi együttműködést: több község közösen foglalkoztathatna például településrendezési, közbeszerzési vagy informatikai szakembert, együtt pályázhatna uniós forrásokra. Arról továbbra is helyben dönthetnének, melyik utcát aszfaltozzák le vagy mikor újítsák fel a kultúrotthont, sorolta.

A háromszéki tanácselnök Kommandó példájával mutatta meg, mit jelentene, ha távolabb kerülne a hivatal. Ha a ma Kommandón helyben elérhető ügyintézés például Kovásznára költözne, egyetlen hivatali út oda-vissza akár nyolcvan percet is igénybe vehetne, télen pedig a húsz kilométeres útszakasz különösen nehezen járható.

Tizenkilenc településen egyeztetnek a lakókkal

A Kovászna megyei tanács vezetői és az érintett polgármesterek adventig, majd januárban falugyűléseket terveznek, a sajtóban és közösségi oldalakon is tájékoztatják az érintett települések lakosságát. A találkozókon arról kérdezik meg az ott élőket, milyen jövőt képzelnek el a településüknek.

Tamás Sándor szerint a vitában annak is helye van, hogy mit hozott az önállóság az elmúlt évtizedekben különvált községeknek. A korábban Lemhényhez tartozó Kézdialmást említette: azóta utakat aszfaltoztak, kiépült a víz- és csatornahálózat, és megújult az iskola, az óvoda, valamint a kultúrotthon. „Egy község léte, jövője nem könyvelési tétel. Legyen világos: mi nem a reformot ellenezzük, hanem a rossz reformot” – zárta mondandóját Tamás Sándor.