Az RMDSZ kész minden rendelkezésére álló parlamenti eszközt bevetni a közigazgatási-területi reformtervezet megakadályozása érdekében, beleértve egy bizalmatlansági indítvány kezdeményezését is, amennyiben ehhez politikai támogatást talál - jelentette ki Csoma Botond, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője szerda este a B1 televíziónak nyilatkozva. 

A települések összevonására és a megyék esetleges átszervezésére vonatkozó kormányzati terv kapcsán az RMDSZ-es politikus azt mondta, a kormány komoly előzetes elemzés nélkül készít elő a reformot. Hangsúlyozta: a közigazgatási határok módosítása súlyosan érintheti a romániai magyar közösséget. „Ha a kormány úgy dönt, hogy parlamenti felelősséget vállal ezért a tervezetért, minden parlamenti eszközt be fogunk vetni annak megakadályozására” – nyilatkozta az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. 

Mint Csoma Botond fogalmazott, a szóba jöhető lehetőségek között szerepel egy bizalmatlansági indítvány kezdeményezése is, amennyiben sikerül olyan parlamenti partnereket találniuk, akik támogatják ezt a lépést. „Nem lehet közigazgatási reformot végrehajtani a kormány parlamenti felelősségvállalásával, parlamenti vita és egy olyan előkészítési folyamat nélkül, amelynek eredményeként egy jól kidolgozott tervezet születhet” – hangsúlyozta a politikus. 

A kijelentés annak kapcsán hangzott el, hogy Sorin Grindeanu PSD-elnök azt javasolta: a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadja el a közigazgatási-területi átszervezést. Csoma Botond élesen bírálta, ahogyan az átszervezés különböző változatait a nyilvánosság elé tárták. Szerinte a politikusok által emlegetett lakosságszám-küszöbök napról napra változnak. „Első látásra úgy tűnik, hogy ez az egész csak hasraütésszerű ötletelés, mert az egyik felébred, és azt mondja, hogy 1500 fő, a másik felébred, és már 3000-et mond. Aztán jön a harmadik, és 5000-et emleget. Emellett a 10 000 lakos alatti városokról is beszélnek” – fogalmazott a parlamenti képviselő. Hozzátette: nem lehet komolyan venni a kezdeményezést, ha egyik napról a másikra változtatják az elképzeléseket.

Kapcsolódó

Külön szabályokat kér az RMDSZ a kisebbségek lakta térségek közigazgatási átszervezésére

Csoma Botond szerint nem lenne helyénvaló, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadja el a területi-közigazgatási reformot.

reform közigazgatási reform közigazgatási átszervezés Csoma Botond RMDSZ

Véleménye szerint a lakosság száma nem lehet a közigazgatási-területi átszervezés egyetlen alapja. Az RMDSZ azt kéri, hogy vegyék figyelembe a közösségek történelmi, földrajzi és etnikai sajátosságait is, és vonják be a tervezet kidolgozásába a szociológusokat, közgazdászokat, valamint más szakembereket. „Ez tehát komolytalan, ne haragudjanak. Nevetséges. Ilyet nem lehet csinálni. Üljünk le, beszéljük meg a kérdést, hívjunk szakembereket, akik értenek ehhez, és hajtsunk végre egy valódi reformot” – jelentette ki Csoma Botond.

Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e Hargita és Kovászna megye más közigazgatási egységekbe történő beolvasztása, a politikus kijelentette: egy olyan átszervezés, amelynek következtében megszűnnének azok a közigazgatási területek, ahol a magyarok alkotják a lakosság többségét, súlyos következményekkel járna a közösség képviseletére nézve. „Nem az RMDSZ-t érintené hátrányosan, hanem a magyar közösséget. Ez egy fontos különbség” – hangsúlyozta Csoma Botond. Megjegyezte: egy másik kényes kérdés Románia nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos nemzetközi kötelezettségei. Csoma a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény 16. cikkére hivatkozott, és leszögezte: a közigazgatási átszervezés nem változtathatja meg a közösségek etnikai összetételének arányait, és nem csorbíthatja azok jogait.

Meg kell kérdezni a lakosságot

Szerinte a közigazgatási-területi határok módosítását meg kell előznie az érintett lakosság megkérdezésének. „Úgy gondoljuk, hogy demokratikus és törvényes szempontból, ha népszavazást akarsz tartani, nem hagyhatod figyelmen kívül az adott közigazgatási egységek lakóit és az ő akaratukat. Ahhoz pedig, hogy meghallgassuk ezeket az embereket, népszavazásra van szükség” – magyarázta az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. A népszavazások megkerülésének ötletével kapcsolatban azt mondta: „hamarosan diktatúrába jutunk.” 

A román alkotmány 114. cikkelye értelmében a kormány parlamenti felelősséget vállalhat egy törvénytervezetért. A tervezet parlamenti előterjesztésétől számított három napon belül bizalmatlansági indítvány nyújtható be. Amennyiben az indítvány megkapja a képviselők és szenátorok többségének támogatását, a kormány megbukik. Ha nem fogadnak el bizalmatlansági indítványt, az a törvénytervezet, amelyért a kormány vállalta a parlamenti felelősséget, az alkotmányban előírt feltételek szerint elfogadottnak minősül. A bizalmatlansági indítvány benyújtásához a parlamenti képviselők és szenátorok összlétszámának legalább egynegyedétől származó aláírás szükséges. Következésképpen az RMDSZ ilyen irányú kezdeményezése más politikai alakulatok támogatásától is függne. 

A PSD a közigazgatási átszervezés több lehetséges forgatókönyvét vizsgálja, beleértve a kis lakosságszámú községek összevonását, valamint azon a városok jogállásának a felülvizsgálatát, amelyek már nem felelnek meg a demográfiai kritériumoknak. Csoma Botond úgy véli, a vitát nem szabad arra az egyetlen kérdésre leszűkíteni, hogy hány polgármesteri hivatal szűnhet meg. „Mi nem a polgármesteri hivatalokról és a helyi tanácsosokról beszélünk. Amikor nem értünk egyet ezzel a megközelítéssel, nem a polgármesterekről és a helyi tanácsosokról beszélünk. Hanem a közösségekről és azok fennmaradásáról” – nyilatkozta a képviselő a B1-nek.

Arra a kérdésre, hogy folytattak-e már egyeztetéseket a PSD-vel ebben a témában, az RMDSZ képviselője azt válaszolta, hogy ilyen megbeszélésekre egyelőre nem került sor. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy a szövetség alapvetően nem utasítja el a közigazgatás korszerűsítését, de olyan reformtervezetet sürget, amely egyértelmű kritériumokra és valódi társadalmi egyeztetésre épül.