Elfogadhatatlannak tartja az RMDSZ a helyi népszavazás nélkül, önkényesen település-összevonást célzó közigazgatási reformot. A pénteki, torockói tanácskozáson elfogadott nyilatkozatban leszögezték: minden lehetséges eszközzel fellépnek a magyar közösséget hátrányosan érintő intézkedés ellen.

Népszavazás nélkül a település-összevonás erőszak a helyi közösségek ellen – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ országos elnöke, miután Torockón tanácskoztak az 1500 fő alatti települések vezetőivel. Facebook-bejegyzése szerint álláspontjukat egy közösen elfogadott nyilatkozatban fogalmazták ki, hangsúlyozva: a közösségek jövőjéről nem szabad íróasztalok mögött dönteni Bukarestben.

„A helyieknek kell eldönteniük, mi legyen a településükkel. Mi támogatjuk a bürokrácia csökkentését, az önkormányzatok hatékonyabb működését és a közszolgáltatások javítását. De nem támogatjuk az önkényes, kizárólag lakosságszámra épülő, szakmai és társadalmi egyeztetés nélküli átszervezést” – jelentette ki Kelemen Hunor.

Elfogadhatatlan tervek, közös kiállás

Az RMDSZ közösségi oldalán nyilvánosságra hozott nyilatkozat szerint a közigazgatási reform nem korlátozhatja a magyar közösségek jogait. Hangsúlyozták: a helyi közösségek sorsáról „nem lehet a fejük fölött dönteni”, az országnak valódi közigazgatási átalakításra van szüksége, nem pedig látszatreformra, és nem a helyi közösségek önrendelkezésének felszámolására.

Kijelentették: a Szociáldemokrata Párt (PSD) által eddig ismertetett tervezetet elfogadhatatlannak tartják. „Egy település nem pusztán egy szám a minisztériumi statisztikában! Nem mindegy, hogy a szomszédos község három vagy harminc kilométerre található. Nem mindegy, hogy az összevonás javítja vagy rontja az emberek hozzáférését a közszolgáltatásokhoz. És különösen nem mindegy, hogy egy magyar többségű község összevonása megváltoztatja-e az etnikai arányokat, veszélyezteti-e a magyar közösség képviseletét és anyanyelvhasználati jogait” – olvasható a nyilatkozatban.

Emlékeztettek arra, hogy úgy a romániai törvények, mint az ország nemzetközi kötelezettségvállalásai védik a nemzeti kisebbségek jogait és a helyi önkormányzatiságot. „Ezek nem alku tárgyai!” – nyomatékosították, emlékeztetve az RMDSZ álláspontjára, amely szerint helyi népszavazás nélkül a település-összevonás erőszak a helyi közösségek ellen.

„Nem fogadjuk el, hogy Bukarestben, íróasztalok mögött döntsenek több évszázados közösségek jövőjéről. Támogatjuk a valódi reformot, a bürokrácia csökkentését, az önkormányzatok hatékonyabb működését és a közszolgáltatások javítását. De nem támogatjuk az önkényes, kizárólag lakosságszámra épülő, szakmai és társadalmi egyeztetés nélküli átszervezést” – jelentették ki a Torockón elfogadott nyilatkozatban.

Leírták azt is, amennyiben a kormány megfelelő előkészítés, valós hatástanulmányok, a helyi közösségek beleegyezése és a kisebbségi jogok biztosítása nélkül terjesztene elő kötelező település-összevonásról szóló törvényjavaslatot, akkor az RMDSZ minden rendelkezésére álló parlamenti eszközzel fellép ellene, beleértve a bizalmatlansági indítványt is.

Csak népszavazással lehet dönteni

A nyilatkozatban rámutattak arra, hogy Torockó egy olyan erdélyi település, amely évszázadok óta őrzi magyar identitását, épített örökségét, hagyományait és közösségi önazonosságát. „Torockó bizonyítja, hogy egy közösség értékét és erejét nem a lakosságának száma határozza meg. Torockóról üzenjük: nem a közösségeket kell megszüntetni, hanem a fölösleges állami intézményeket!” – olvasható a nyilvánosságra hozott szövegben.

Erre mutatott rá videóüzenetében Antal Árpád is. Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere szerint otthonok, családok, közösségek sorsáról és jövőjéről van szó, ők pedig nem fogják engedni, hogy évszázados hagyománnyal bíró közösségeiket felszámolják. „Csak és kizárólag népszavazással lehet ezekben a kérdésekben dönteni” – mondta.

Csírájában kell elfojtani

Deák-Székely Szilárd Levente, Torockó polgármestere, a Maszolnak elmondta: a pénteki eseményen – többek között – jelen volt és ismertette álláspontját Kelemen Hunor szövetségi elnök, Cseke Attila korábbi fejlesztési miniszter, Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Csoma Botond parlamenti képviselő, Horváth Anna önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök.

A tanácskozáson mintegy hatvan polgármester vet részt Erdély minden magyar érintettségű megyéjéből, akik vázolták saját településük specifikus helyzetét. Az elhangzottakból kiderült: nem lehet tudni pontosan, „lufi-e” a PSD által meglebegtetett elképzelés, annyi viszont bizonyos, hogy a nagyobb települések bekebeleznék a kisebbeket, és ez ellen még a szociáldemokrata vezetésű kistelepülések is tiltakoznak.

Kiderült az is, hogy az RMDSZ az egyetlen párt, amelyik tiltakozik az átszervezés ellen, és nehéz lesz bármilyen eredményt elérni a helyi román közösségek mozgósítása nélkül. Az is elhangzott: valószínű, hogy csak az átszervezési folyamat kezdetén tartunk, a következő lépés a háromezer lakos alatti települések összevonása lesz, ugyanakor a megyéket is át akarják szervezni. „Ezért kell még csírájában megakadályozni ezt a folyamatot!” – nyomatékosított Torockó polgármestere.

Nem akarnak társulni

Deák-Székely Szilárd hozzátette: a hét folyamán a Romániai Községek Szövetsége (ACOR -Asociația Comunelor din România) Fehér megyei szervezete is gyűlésezett a Gyulafehérvár melletti Lámkeréken. A tervezet huszonhét települést érint Fehér megyében, és senki sem akar élni az önkéntes társulás lehetőségével. Megvizsgálták azokat a törvény által biztosított lehetőségeket, amelyekkel érvelni lehet az összevonás ellen, és ezek gyakorlatilag összhangban vannak az RMDSZ érveivel: a települések közigazgatási határainak módosítása, összevonása vagy újjászervezése kizárólag törvény alapján, az érintett lakosság előzetes, kötelező helyi népszavazáson történő megkérdezésével történhet.

Deák-Székely Szilárd polgármester arra hívta fel a figyelmet, amit egyébként Cseke Attila is kihangsúlyozott a torockói tanácskozáson: nem kell bedőlni a populista ígéreteknek, nem szabad elhinni például azt, hogy amennyiben önkéntesen egyesülnek a települések, többletforrást kapnak fejlesztésekre vagy adómentességet élveznek majd.

A valóságban a kistelepülések önkormányzatai jól működtek ezidáig, pályázatokat tudtak önállóan benyújtani, de ha összevonják őket, csak egy támogatást lehet igényelni községszinten, és minden bizonnyal a községközpont lesz a kedvezményezett.

Ikonikus települések válhatnak az átszervezés áldozatává

„Ha ezt a tervet megvalósítják, Torockó elveszíti az identitását. Ki fogja megvédeni a helyi értékeket vagy fejleszteni a turizmust úgy, ahogy teszi ezt most az önkormányzat? Reméljük, hogy nem fogják a törvényt módosítani ennek véghezviteléhez, mert akkor már nem beszélhetünk a sokat hangoztatott decentralizációról vagy a helyi autonómiáról. Érvényét veszti az önrendelkezés fogalma” – kongatta meg a vészharangot Deák-Székely Szilárd, Torockó polgármestere.

A Szociáldemokrata Párt kormánytervezetének eddigi konkrétumai: az új miniszter már összeállította az összevonással foglalkozó országos bizottságot és a prefektúrákat is utasították a megyei bizottságok felállítására. Egyelőre 2027 márciusáig önkéntesen társulhatnak az önkormányzatok, de az is lehetséges, hogy ezt követően kötelezővé válik az összevonás.