Az Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök által javasolt kormányprogram szerint a területi-közigazgatási reform a kormány „nulladik számú prioritása”, és előfeltétele annak, hogy a program többi fejezetében felvázoltak működjenek – írja az Agerpres. A dokumentumban megjegyzik, hogy a sajátos etnikai, nyelvi vagy földrajzi identitással rendelkező régiók – mint például a Székelyföld, Máramaros, Dobrudzsa vagy a Duna-delta – a sajátosságaikhoz igazított státuszt kapnak, és a reform tiszteletben tartja ezeket az identitásokat, „nem kérdőjelezi meg őket”.

A kormányprogramban megjegyzik, hogy Románia az egyetlen olyan európai uniós ország, amely nem hajtott végre „európai színvonalú” területi-közigazgatási reformot. A területi újraszervezés (jogi személyiséggel rendelkező, működőképes régiók létrehozása, a közigazgatási-területi egységek életképességi küszöbének megszabása, a hatáskörök és az adóbevételek újraosztása) minden tartós ágazati reform előfeltétele, legyen szó közigazgatásról, egészségügyről, oktatásról, az európai uniós források felhasználásáról vagy helyi fejlesztésről – szögezik le.

A dokumentum felhívja a figyelmet arra is, hogy Romániában több mint 3000 területi-közigazgatási egység működik, amelyek közül „több száz nem rendelkezik a legalapvetőbb közszolgáltatások biztosításához szükséges minimális erőforrásokkal”. A jelenlegi nyolc fejlesztési régió jogi személyiség hiányában nem képviselheti Romániát Brüsszelben, és nem képes nagy léptékű beruházásokra, a megyék közötti különbségek pedig 2020 és 2025 között tovább nőttek – mutatnak rá. Hozzáteszik, az 1998-as lengyel reform, valamint a cseh, a francia és német modell négy jól dokumentált mintát kínál az átszervezésre.

A kormányprogram szerint a kabinet mandátumának első hat hónapjában létrehozzák a területi-közigazgatási reformért felelős intézményközi munkacsoportot, és átfogó helyzetértékelést végeznek, amelynek keretében feltérképezik a több mint 3000 területi-közigazgatási egységet lakosságszám, adózási kapacitás, területük nagysága, valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés alapján. Alternatív átszervezési forgatókönyveket dolgoznak ki, illetve találkozókat szerveznek mind a nyolc régióban polgármesterekkel, megyei tanácselnökökkel, valamint az üzleti szféra és a szakmai szervezetek képviselőivel.

A program szerint a reform végrehajtását politikai konszenzusnak kell megelőznie. A jelenlegi nyolc régiót jogi személyiséggel, adózási jogkörrel és valós hatáskörökkel rendelkező közigazgatási régiókká alakítanák, elsősorban a lengyel modellt tekintve irányadónak.

„A minimális népességi és közigazgatási kapacitási küszöbértékeket technikai, nem pedig politikai szempontok szerint szabják meg” – áll a dokumentumban. Azokat a területi-közigazgatási egységeket, amelyek nem érik el az előírt minimális lakosságszámot, összevonják vagy „társulniuk” kell – szögezi le a kormányprogram. Ebben azt is megjegyzik, hogy a sajátos etnikai, nyelvi vagy földrajzi identitással rendelkező régiók – mint például a Székelyföld, Máramaros, Dobrudzsa vagy a Duna-delta – a sajátosságaikhoz igazított státuszt kapnak. „A technikai keret eleve szabályként szögezi le, hogy a reform tiszteletben tartja ezeket az identitásokat, nem kérdőjelezi meg őket” – hangsúlyozzák.