Bármilyen 2027-es illeték- és adónövelést „öngyilkos döntésnek” nevezett Kelemen Hunor, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ nem fog támogatni egy ilyen intézkedést.

A Digi24 műsorában a szövetségi elnök azt is kijelentette: a közigazgatás nincs felkészülve az ingatlanok piaci érték alapján történő adóztatására.

„A kormánynak kellene megmondania a választ. Én úgy gondolom, hogy az illetékek és adók bármilyen 2027-es emelése öngyilkos döntés. A társadalom, a gazdaság és az állampolgárok nem bírják tovább, nincs miből fizetniük. Így úgy vélem, minden emelés megbocsáthatatlan hiba lenne a kormány részéről. Mi semmilyen formában nem támogatjuk az illetékek és adók emelését 2027-ben” – nyilatkozta Kelemen Hunor arra a kérdésre, hogy számíthatnak-e a polgárok adóemelésre a következő évben.

A politikus emellett rámutatott, hogy a helyi adókat tavaly „a várakozásokat jóval meghaladó, a társadalom teherbíró képességét túllépő” mértékben növelték.

„Tavaly és az idei év elején – legalábbis az elmúlt évek viszonylatában – számomra a legkegyetlenebb, legbrutálisabb tapasztalat az volt, ami a helyi adókkal történt. Nem beszélve arról, hogy valahol november környékén átvertek. (..) Amikor a koalíciós ülésen megkérdeztem az államtitkár urat, hogy megvannak-e a szimulációk, azt válaszolta: igen. Arra a kérdésemre, hogy mennyivel fognak nőni a helyi adók és illetékek, azt mondta: legfeljebb 70%-kal. Ekkor azt mondtam: oké. Nem kértem el a szimulációkat, bíztam bennük, majd 120, 200 és 300 százalékos növekedéssel szembesültünk. Ezért mondom, hogy ez kegyetlen tapasztalat volt számomra, és februárban vissza kellett térnünk a kérdésre, hogy egy kicsit kiegyensúlyozzuk a helyzetet. Az én nézőpontom szerint 2027-ben nem szabad emelni a helyi adókat. Azokat tavaly már úgyis messze az emberek várakozásai és a társadalom teherbíró képessége fölé emelték” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.

A közigazgatás nincs felkészülve a piaci alapú adózásra

Kelemen Hunor úgy véli, a közigazgatás nincs felkészülve arra, hogy az ingatlanokat a piaci értékük alapján adóztassák meg.

Kapcsolódó

Csoma Botond: Az RMDSZ minden adó- és illetékemelést ellenez

A RMDSZ nem fogja támogatni az esetleges adó- és illetékemeléseket – jelentette ki pénteken Csoma Botond, a szövetség szóvivője és képviselőházi frakcióvezetője.

Niculescu-kormány RMDSZ Csoma Botond Kelemen Hunor

„Ami a piaci árat illeti, az megint egy kicsit erőltetett dolog. Ma nehéz meghatározni a piaci árat, hiszen ugyanannak a lakásnak vagy ingatlannak az ára teljesen eltérő lehet attól függően, hogy melyik övezetben, településen vagy megyében található. Tehát nem lehet így eljárni, ez nehéz ügy. Még a közjegyzői díjszabásra sem lehet támaszkodni. A közigazgatás nincs felkészülve erre, és jövőre sem szabad emelni az adókat. Igaz, tavaly a helyi hatóságok bevételei növekedtek az adóemelések után – és oké, ezt a pénzt a helyben a helyi közösségekre költik –, de ez volt az a növekedés, amit még el lehetett viselni. Többet már nem lehet. Én ebben egyetértek Alexandru Nazaréval és azokkal, akik azt mondják: nem, nem szabad emelni, mert az ismét hiba lenne.”

Ugyanebben a szellemben Kelemen Hunor úgy értékeli, hogy az államnak vissza kell fognia a kiadásait, és priorizálnia kell a beruházásokat.

„A költségvetés bevételi oldaláról hiányozni fognak az Európai Uniótól, a PNRR-ből (helyreállítási alap) érkező források, mivel a PNRR lezárult. Ez azt jelenti, hogy több tízmilliárddal kevesebb jut beruházásokra. Úgy kell priorizálni a beruházásokat, hogy ne állítsd le és ne lassítsd le a gazdaságot – hiszen akár tetszik, akár nem, a közberuházások jelentik a gazdaságot, elsősorban az építőipart –, de közben a hiánycélon belül is kell maradnod. Nem lesz egyszerű, nem lesz könnyű, de szerintem megvalósítható, csak párbeszédre van szükség azokkal, akik ezt támogatják vagy nem támogatják a parlamentben.”

A közigazgatási reformot végre kell hajtani, de ésszel

Az RMDSZ elnöke kijelentette: a közigazgatási-területi reformot már régen végre kellett volna hajtani, azonban nem hiszi, hogy azt egy íróasztal mögül, kormányzati felelősségvállalással lehetne megvalósítani, mivel „rengeteg tényezőt figyelembe kell venni”.

Az RMDSZ vezetője figyelmeztetett: az ország egyes vidékein ahhoz, hogy elérjünk egy 4000–5000 fős lakosságot, 70–80 kilométeres sugarú kört kell lefedni. Ezenkívül a magyar közösségekben nem szabad megváltoztatni az etnikai arányokat.

Kapcsolódó

Külön szabályokat kér az RMDSZ a kisebbségek lakta térségek közigazgatási átszervezésére

Csoma Botond szerint nem lenne helyénvaló, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadja el a területi-közigazgatási reformot.

reform közigazgatási reform közigazgatási átszervezés Csoma Botond RMDSZ

„Igen, a közigazgatási reformot meg kell csinálni, de ésszel” – vélekedett Kelemen Hunor, reagálva Sorin Grindeanu azon szándékára, miszerint a közigazgatási-területi újraszervezést felelősségvállalással valósítaná meg.

„Ez egy politikai szándék, meg kell vizsgálnunk a részleteket” – mondta a politikus. Szerinte az intézmények újraszervezése könnyen kivitelezhető, és „akár egy hónap alatt is döntést lehet hozni, a döntést pedig felelősségvállalássá, törvénnyé vagy sürgősségi rendeletté lehet formálni”.
A közigazgatási-területi újraszervezéssel kapcsolatban azonban kifejtette: „Elemzéseket kellene végezni, és figyelembe kellene venni az adott közösségek életét.”

„A magyar közösség szemszögéből (…) nem változtathatod meg az etnikai arányokat összevonásokkal, vagy községek, települések megszüntetésével. (…) Nem azt mondom, hogy nincs szükség közigazgatási reformra. Nagyon is szükség van rá. De ésszel kell csinálni, rengeteg mindent figyelembe kell venni, nem lehet csak úgy, egy íróasztal mögül, felelősségvállalással áttolni” – nyilatkozta.

Újból megerősítette, hogy pontosan látni kell, mire gondolt a PSD vezetője.
„Itt a kis településekről van szó, ahol figyelembe kell venni az ország földrajzi adottságait. Ha elmész az Erdélyi-szigethegységbe, ahhoz, hogy összehozz egy községet 1500 vagy 4000–5000 lakossal, 70–80 kilométeres sugarú kört kell bejárnod. Ezért mondom, hogy a területi közigazgatási reform teljesen más lapra tartozik, mint a kormányzati intézmények reformja. Igen, a közigazgatási reformot el kell végezni, de ésszel” – összegezte Kelemen Hunor.