Románia azzal próbálkozik, ami Franciaországnak kétszáz év alatt sem sikerült  

A közigazgatási-területi átszervezés irányába tett első lépéseivel a kormányzó PSD máris megégetheti magát. Az egyetlen más párt által sem támogatott gyors és improvizatív elképzelések a szociáldemokrata táborban is forrongást idéztek elő. Sorin Grindeanu kitart a súlyos érdeksérelmekkel járó terv mellett, s kirohanást intézett az RMDSZ ellen.  

A PSD-n belül megjelentek az első nyílt bírálatok a kisebb községek összevonásának tervével kapcsolatban. Egyes helyi szervezetek szerint a bukaresti vezetés döntése azért is téves, mert ezzel a kormányzó párt veszítené el a legtöbb polgármesteri pozíciót. Az Adevărul által idézett politikai források becslése szerint a PSD mintegy 230 polgármesteri hivatalt veszíthet el a reform következtében, a tervezett intézkedéssel érintett összesen 400 településből. A polgármesterek mellett az intézkedés a PSD szavazóbázisának szerkezetét is érintené, mivel csökkenne a helyi tanácsosok és a polgármesteri hivatalok alkalmazottainak száma. Ezáltal a párt egy fontos szavazói tartalékot veszítene el.

A szaploncai vidám temető. Elvész a máramarosi hagyomány? Fotó: Wikipedia

Emellett egyfajta „helyi presztízsháború” kialakulására is számítani lehet, mivel egyes falvak lakói azzal szembesülnének, hogy településük közigazgatási státusza megváltozik, és a szomszédos községekhez tartozó falvakká minősítik vissza őket. A párton belül az intézkedés egyik jelentős ellenzője Paul Stănescu, a PSD Olt megyei vezetője és a párt korábbi főtitkára. A rivális pártokkal való összehasonlítás jól érzékelteti a reform hatását: a PNL körülbelül 150 polgármesteri hivatalt veszítene el, míg a PSD veszteségei ennél jóval nagyobbak lennének. A helyi vezetők attól tartanak, hogy a közigazgatási tisztségeiket elveszítő pártaktivisták tömegesen az AUR-hoz pártolhatnak át. A PSD számára ez különösen érzékeny kérdés, hiszen a párt igyekszik megakadályozni, hogy további szavazókat veszítsen az AUR javára. 

Lucian Morar PSD-s képviselő pénteken közölte: kilép a pártból a közigazgatási reformtervezet miatt. „Soha nem fogok egyetérteni Máramaros megye közigazgatási értelemben vett megszüntetésével” – szögezte le a szociáldemokrata képviselője. Morar reakciója azt követően született, hogy a PSD európai parlamenti képviselője, Dragoș Benea Románia 15 ítélőtáblájának területi felosztását jelölte meg a közigazgatási átszervezés egyik lehetséges mintájaként. E változat szerint Máramaros megye a Kolozsvár központú régióhoz tartozna, Beszterce-Naszód és Szilágy megyével együtt. „Sajnos úgy tűnik, hogy a bukaresti vagy brüsszeli politikai döntéshozók, a pártok képviselői nem veszik figyelembe ennek a megyének a történelmét, hagyományait és az itt élő emberek akaratát” - üzente Lucian Morar. 

Sorin Grindeanu pártelnök ugyanakkor megerősítette, hogy a reformra szükség van az állami kiadások csökkentése érdekében, s egy minapi vezetőségi ülésen – sajtóinformációk szerint – az RMDSZ ellen is kirohamást intézett. „Az összevonások témájában nagyon világosan ki kell mondanunk, hogy a közigazgatási reform Románia egész területére érvényes, hiszen Románia közigazgatásának reformjáról van szó, nem csupán a román településekéről. Nem létezhet kétféle szabály, amelynek értelmében egyesek kivételezett helyzetben vannak. Ez így nem működik” - fogalmazott Grindeanu. Hozzátette: tiszteletben kell tartani a kisebbségek valamennyi jogát, de Románia területén mindenhol ugyanazoknak a szabályoknak kell érvényesülniük: Olt megyében,Botoșani megyében, Hargita és Kovászna megyében egyaránt.

A Dragoș Benea által koordinált terv a kisebb községek összevonását célozza, és egyes forgatókönyvek szerint akár az 5000 lakosú településekre is kiterjedhet. A PSD európai parlamenti képviselője ráadásul kizárta annak lehetőségét, hogy az összevonások jóváhagyására helyi népszavazásokat szervezzenek. Ez elégedetlenséget váltott ki az érintett községek PSD-s polgármesterei körében is. A PSD vezetése nem számíthat a törvényhozás többségének támogatására, ezért tervezi felelősségvállalással elfogadni az elképzelést. Parlamenti felelősségvállalással a kormány a hagyományos törvényhozási vitája és szavazás nélkül fogadtat el egy törvénytervezetet, programot vagy politikai nyilatkozatot. Ezzel a lépéssel a kabinet a saját hatalmát teszi kockára: ha a parlamentnek nem tetszik a javaslat, csak a kormány megbuktatásával akadályozhatja meg annak életbe lépését. 

Az RMDSZ helyi népszavazásokat sürget

Kelemen Hunor határozottan elutasított minden olyan, központilag elrendelt közigazgatási összevonást, amelyet a lakosság megkérdezése nélkül hajtanának végre. Az RMDSZ elnöke arra figyelmeztetett, hogy az átgondolatlan tervek sértik a helyi közösségek jogait. Azt követelte, hogy minden területi összevonásról kizárólag helyi népszavazás keretében, az érintett települések lakóinak döntése alapján szülessen határozat. 

Gheorghe Falcă, a PNL európai parlamenti képviselője is bírálta a PSD tervezetét. „Egyedülálló jelenségnek vagyunk a tanúi. A kérdésről nem a kormányban tárgyalnak, nem a parlamentben, és nem is a román állam szakértőkből álló bizottságában, hanem kizárólag a PSD-n belül. Ez azt mutatja, hogy a PSD állampárttá akar válni, és innentől kezdve mindent maga akar eldönteni (...). A PSD egy mindenki számára nevetséges megoldással áll elő” - véli a politikus, aki szerint egyes települések összevonásához nem helyi népszavazásokra, hanem nyilvános vitákra van szükség. Falcă ellenzi, hogy a kormány a parlamenti felelősségvállalás útján fogadja el a közigazgatási-területi reformot.

Forrás: Forestmania

Ennél jóval radikálisabb hangot ütött meg az egyik liberális polgármester. Kapnikbánya elöljárója, Vladimir Petruț kezdetben tüntetésekkel, valamint Máramaros függetlenségéről és a történelmi régiónak az országtól való elszakadásáról szóló népszavazással fenyegetőzött. A polgármester később árnyalta álláspontját. Kijelentését az idegességével magyarázta, ugyanakkor továbbra is elutasította, hogy Kolozsvár alárendeltségébe kerüljön a megye. „Egy kicsit ideges voltam. Nem akarom, hogy a személyi igazolványomon Kolozsvár-Napoca szerepeljen” – mondta Petruț.

Emil Boc, Kolozsvár PNL-s polgármestere hétfőn közölte: egyetértene a PSD által javasolt közigazgatási átszervezési tervvel, amely 15 megyével számol, de megjegyezte, hogy még ennél is kevesebb megye lenne az ideális, és egy olyan megoldást is felvetett, amely az RMDSZ számára is elfogadható lehetne. „2011-ben, miniszterelnökként, Băsescu elnökkel közösen egy nagyon átfogó romániai közigazgatási-területi átszervezési tervet javasoltam, amely a megyék számát 41-ről 8 plusz 2-re csökkentette volna. Ez azt jelentette volna, hogy 8 nagy régiót hozunk létre, valamint külön megmarad Hargita és Kovászna megye. Ezzel a magyar kisebbség helyzetét is rendezni tudtuk volna, hogy ne kényszerüljön egy nagyobb közigazgatási egységekbe való beolvadásra, ahol már nem tudná megőrizni saját identitását. Akkor nem rendelkeztem a szükséges parlamenti többséggel ahhoz, hogy a tervezetet elfogadtassam, így a javaslat végül nem valósult meg” – nyilatkozta Boc.

Az USR elnöke, Dominic Fritz szintén szkeptikusan fogadta a szociáldemokraták kezdeményezését. Az USR vezetője elismerte, hogy Romániában túl sok olyan megye van, amely pénzügyi szempontból nem képes fenntartani önmagát. Ennek ellenére a PSD tervezetét „dadogásnak” és a közvélemény figyelmének elterelését szolgáló „színjátéknak” nevezte. „A PSD teljes bizonytalankodása, az, hogy mindenféle változatokat, különböző lakosságszám-küszöböket és térképeket dobnak be a köztudatba, csupán része a párt által rendezett színjátéknak. Ezzel akarják lekötni a figyelmünket, miközben nem történik előrelépés néhány alapvető fontosságú reform terén” – nyilatkozta Fritz a Digi24 televíziónak. 

Victor Giosan közgazdász, aki korábban Ilie Bolojan miniszterelnök kancelláriáján államtanácsosi tisztségben foglalkozott a közigazgatási reformmal, állítja: egy rendkívül bonyolult folyamatról van szó, amely sok helyen kudarcot vallott. „Franciaországnak például az elmúlt 200 évben egyáltalán nem sikerült végrehajtania ezt a reformot. Ehelyett más megoldásokat dolgozott ki a közszolgáltatások hatékony biztosítására, mégpedig a községek közötti együttműködés révén” – nyilatkozta Victor Giosan a Spotmedia.ro portálnak. Szerinte az önkéntes település-összevonási folyamatnak több éven keresztül kellene tartania. 

A szakértő értetlenségének adott hangot a PSD javaslatával kapcsolatban, amely a folyamatot rendkívül rövid idő alatt, 2027 márciusáig zárná le. Giosan arra emlékeztetett, hogy a Bolojan-kormány idején, amikor a PSD is tagja volt a koalíciónak, a szociáldemokraták „az érdektelenség jeleit mutatták” a közigazgatási reform kérdésében. „A koalíció törékeny helyzetét figyelembe véve Bolojan miniszterelnök végül nem nyitott újabb frontot a közigazgatási reform ügyében” – mondta a szakértő. Úgy véli, ez egy olyan téma, amelyről a PSD tudja, hogy népszerű a PNL–USR választói körében. „Elképzelhető, hogy megpróbál kommunikációs csatornát nyitni ezzel a választói réteggel is. Abszurdnak tűnhet, de őszintén szólva más magyarázatot nem találok” – tette hozzá Victor Giosan.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?