Győztek a bírák? – Elbukott a nyugdíjtörvény
Alkotmányellenesnek mondták ki hétfőn a bírák és ügyészek nyugdíjfeltételeit módosító törvénytervezetet. Nem volt egyhangú a döntés, egybehangzó sajtóforrások szerint az alkotmánybíróság kilenc tagú testülete 5-4 arányban szavazott a legfelsőbb bíróság beadványának elfogadásáról a kormány által szeptember elején felelősségvállalással elfogadott jogszabálya ellen. Ilie Bolojan miniszterelnök a hivatalos indoklás után, hétfő este bejelentette, hogy a bírói nyugdíjak reformja továbbra is a kormány egyik fontos célja, az alkotmánybíróság nem utasította el a törvényjavaslatot érdemi okokból, így a kormány folytathatja a reformot.
Emlékezetes, hogy a bírák szerint a törvénymódosítás szembemegy tucatnyi korábbi alkotmánybírósági határozattal, ugyanakkor sérti többek között a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét, a jogbiztonság elvét, valamint a visszaható hatály tilalmának elvét is. Felrótták azt is, hogy a törvényhozók elmulasztották kikérni a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) kötelező véleményezését a jogszabály végleges formájáról, és figyelmen kívül hagyták a parlamenti felelősségvállalás eljárásával kapcsolatos alkotmányos rendelkezéseket.
A jogszabály parlamenti elfogadásakor tartott felszólalásában Ilie Bolojan miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a romániai bírák és ügyészek jelenleg 48-49 évesen vonulnak nyugdíjba, és az átlagnyugdíjuk meghaladja a 24 ezer lejt. A vezetői tisztséget betöltött bírák juttatása a 35-40 ezer lejt is eléri. A kormány által előterjesztett törvénytervezet megszab egy 10 éves átmeneti időszakot, amelynek a végére 65 évre nő a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára, a nyugdíjra jogosító szolgálati idő pedig a jelenlegi 25 évről 35 évre emelkedik. Emellett a nyugdíjuk az utolsó nettó fizetésük 70 százaléka lesz.
Kapcsolódó
Az alkotmánybíróság kétszeri halasztás után hétfőn formai okok miatt fogadta el az alkotmányossági kifogást, a CSM véleményezésének hiánya miatt bukott el a törvény – derült ki a közleményből. Az alapján nem pusztán hiányzott a véleményezés, hanem a kormány nem várta meg a 30 napos határidőt annak kötelező megszerzésére.
Ilie Bolojan kormányfő nem reagált azonnal a döntésre, Ioana Dogioiu kormányszóvivő tájékoztatása szerint majd csak azután fog állást foglalni, hogy a testület kiadja az ülést követő közleményét.
Sietett az ellenzék, Bolojan fejét követelik
Az ellenzék reakciója ellenben nem váratott magára, George Simion AUR-vezér azonnal Bolojan lemondását követelte a Facebook-oldalán. Közleményében a párt úgy vélekedett, hogy az alkotmánybíróság döntése a „kiváltságosokat védi”, a Bolojan-kormány pedig bebizonyította, hogy alkalmatlan az ország irányítására.
Csakhogy a sajtóban megszólalt koalíciós pártok képviselői és még Ludovic Orban, Nicușor Dan államfő tanácsadója szerint sem sérült a kormány legitimitása az alkotmánybíróság döntése nyomán. Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke reméli, hogy Bolojan nem mond le. A Digi24-nek felidézte, hogy néhány héttel ezelőtt arról beszélt, hogy más kategóriák különnyugdíját is megszüntetné.
Folytatni kell
Fritz, mint már írtuk, „a bátorság próbájaként” tekint erre a reformra, szerinte folytatni kell, szükség esetén akár népszavazással kell módosítani az alkotmányon, hogy megoldják a problémát.
A témát Kelemen Hunor szerint is végleg le lehetne zárni egy referendummal. Az RMDSZ elnöke szerint a kormány nem hátrálhat meg, újra kell indítani az eljárást. „Ki kell kérni a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) véleményét, majd harminc nap múlva ugyanazzal a tartalommal, felelősségvállalással ismét a parlament elé kell terjeszteni a törvényt” – vélekedett.
Az Agerpres szerint Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke hangsúlyozta, hogy még nem ismert az alkotmánybíróság indoklása, de a koalíció keddi ülésén javasolni fogja egy munkacsoport gyors megalakítását, amelyik új törvénytervezetet dolgozna ki a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról.
Nicușor Dan államfő szerint is prioritás marad a reform, amit a koalíciót alkotó mindegyik párt felvállalt. „A törvénymódosítási javaslat nem a bírák és ügyészek ellen irányul” – nyomatékosította, hozzátéve, hogy amint ismert lesz az alkotmánybíróság indoklása, jogszabályt dolgoznak ki, hogy kijavítsák a méltánytalanságokat.
Érzékeny rendszer
Varga Attila volt alkotmánybíró a Maszolnak elmondta, hogy ha formai okokból minősítették alkotmányellenesnek a törvényt, akkor az eljárás során elkövetett mulasztás pótlásával akár eredeti formájában is újra elő lehet majd terjeszteni. Nem tartja viszont szerencsésnek a jogszabályt övező felfokozott hangulatot, mert nem „élet-halál” kérdésről van szó. Egy érzékeny rendszer, amit nem lehet egyik napról a másikra drasztikus megváltoztatni.
Kapcsolódó
Emlékezetes amúgy, hogy a bírák és ügyészek augusztus vége óta részleges munkabeszüntetéssel tiltakoznak a törvény ellen. A Digi24 forrásai szerint az elkövetkező napokban közgyűléseket tartanak majd, hogy a demonstráció folytatásáról döntsenek.
Bolojan: a bírák nyugdíjreformja továbbra is kormányzati prioritás
„Tudomásul vettük az alkotmánybíróság döntését a bírák nyugdíjairól szóló törvénnyel kapcsolatban, amelyet szoros, 5–4 arányú többséggel hoztak meg. A bírák nyugdíjreformja továbbra is a kormány szilárd célja, amelyet az egész koalíció vállalt. Az alkotmánybíróság nem utasította el érdemben a reformtervezetet, kizárólag az eljárásra vonatkozó észrevétel volt, ezért a kormány újraindíthatja a folyamatot, ami szükséges” – írta hétfő este a Facebookon Ilie Bolojan, miután az alkotmánybíróság közleményt adott ki, mely szerint a kormány az alkotmány több előírását is megszegte azzal, hogy nem biztosított 30 napot a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak (CMS) a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénytervezet véleményezésére, és a testület álláspontjának hiányában vállalt felelősséget a parlamentben a jogszabályjavaslatért.
Így indokolta meg hétfő esti közleményében az alkotmánybíróság azt, hogy miért fogadta el aznapi ülésén a legfelsőbb bíróság beadványát.
A miniszterelnök ezek után hangsúlyozta, hogy a kormány újraindíthatja a folyamatot, ami szükséges, hiszen „sehol a világon nem megy nyugdíjba valaki 48–50 évesen úgy, hogy a nyugdíja megegyezik az utolsó fizetésével”.
„Ezek nem politikai kérdések, hanem társadalmilag és költségvetésileg elviselhetetlen privilégiumok. Nem a kormánynak, politikusnak vagy pártnak van szüksége erre a reformra, hanem Romániának” – tette hozzá Bolojan. A miniszterelnök szerint „az alkotmánybíróság egy eljárási standardot határozott meg arra vonatkozóan, mennyi ideig kell várni a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) véleményére”.
„A kormány a munkaügyi minisztériumon keresztül augusztus 22-én kérte a CSM véleményét, a tervezetet pedig 10 nappal később, szeptember 1-jén fogadta el a kormány felelősségvállalással. (…) Természetesen az alkotmánybíróság által meghatározott standardot betartjuk” – közölte a miniszterelnök.
Az alkotmánybírósági indoklás szerint a kormány az alkotmány tiszteletben tartásával vállalt felelősséget a parlamentben a jogszabályjavaslatért, és nem ütközött az alaptörvénnyel az a szándéka sem, módosítsa a különnyugdíjak szabályozását. Ám az alkotmány több előírását is megsértette azzal, hogy nem biztosított 30 napot CSM-nek a törvénytervezet véleményezésére, és a testület álláspontjának hiányában vállalt érte felelősséget a parlamentben – olvasható a közleményben.
Az alkotmánybíróság emlékeztetett arra, hogy a 30 napos határidőt a 2022/305-ös számú törvény írja elő. „A kormány a kifogásolt jogszabály kezdeményezőjeként köteles az előírásnak eleget tenni” – szögezték le a közleményben.
CSAK SAJÁT