A multinacionális áruházláncok gyakran csak az egyforma méretű és kinézetű árut hajlandóak átvenni.

Az áruházláncok abszurd elvárásai miatt kárba megy a belföldön megtermelt zöldség jelentős része, írja a Ziarul Financiar. „Termelőként nagyon problémás a szupermarketekkel való együttműködés, főként a termékek minőségi megítélésének szubjektív és gyakran tendenciózus volta, valamint a visszautasított romlandó termékek kezelése miatt” – nyilatkozta Daniel Ciuhureanu, a zöldségtermesztők alkotta Brateșleg Grup tagja, mely három áruházlánccal dolgozik.

A társulás főleg hagymát, sárgarépát, zellert, céklát és paszternékot termeszt. „Előfordul, hogy 20-30 raklapnyi árúból 2-3 raklapot visszautasítanak. Néha ennek nevetséges okai vannak, például az, hogy a sárgarépák nem egyformák. Nem esztergán készülnek, ekkora mennyiség esetében a föld nem tud egyforma árut teremni. A répának legalább 20 százalékát eldobjuk, ami jelentős veszteség. Termelői szervezet vagyunk, évente több ezer tonna zöldséget termesztünk, amiből több száz tonnát eldobunk, nem csupán sárgarépát, hanem más terményeket is” – mondja Ciuhureanu.

A gazdák dolgát az is megnehezíti, hogy a multinacionális áruházláncok csak a tisztára mosott zöldséget hajlandók átvenni. „Ez 10-15 éve jött divatba. Ha megmostál egy romlandó terméket, akkor van egy határidő amihez tartanod kell magad a logisztikával, az eladással és a felhasználássak, mert az áru gyorsabban romlik. Nem áll el ugyanannyi ideig, mint mosatlanul” – mondja a Brateșleg Grup képviselője. Egy termék, amely mosatlanul 2-3 hétig marad fogyasztható állapotban, a mosást követően lehet, hogy már egy hét múlva romlásnak indul, teszi hozzá.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint Románia éves szinten 3,5 millió tonna zöldséget termel. Ennek a mennyiségnek csupán 4 százaléka származik üvegházból. A termelés nem fedezi a belföldi fogyasztást, ezért kb. félmilliárd euró értékben importálunk zöldségféléket. Az export ennél jóval kisebb, értékben a kivitelnek mintegy ötödével egyenértékű.