Amikor Marjorie Taylor Greene, a Republikánus Párt MAGA szárnyának egyik legismertebb alakja szakított Donald Trumppal, nyilvánvalóvá vált, hogy az eddig rendíthetetlennek tartott MAGA-koalíción repedések jelentek meg. Úgy tűnik, az elnök lassan megszűnik a mozgalmat egyesítő erőnek lenni.

Donald Trump hétfőn rendeletet adott ki a mesterségesintelligencia-verseny megnyerését célzó Genezis Misszió elindításáról. A kezdeményezést jóformán azonnal hangos bírálatok érték, ráadásul éppen konzervatív oldalról. Miközben a republikánus elnök a technológiai fejlődést hangsúlyozza, saját politikai szövetségesei közül többen úgy látják, túlzottan kedvez a technológiai óriáscégeknek, miközben háttérbe szorítja a közbiztonságot és az etikai kontrollt. Olyan neves konzervatív véleményformálók tartották fontosnak felhívni a figyelmet Trump „techoptimizmusának” veszélyeire, mint Steve Bannon. Hangsúlyozták, hogy szabályozás nélkül az MI megágyaz az álhíreknek, a tömeges megfigyelésnek és a kiberfegyvereknek, illetve súlyosbíthatja a munkahelyvesztést és a társadalmi egyenlőtlenségeket.

A Genezis Misszió csak a legújabb azoknak az ügyeknek a sorában, amelyek kapcsán felsejlenek a Donald Trumpot a Fehér Házba juttató mozgalom repedései.

A Ronald Reagantől kölcsönzött MAGA („Let’s Make America Great Again” – tegyük újra naggyá Amerikát) kifejezést Trump kampányjelszóként tette világszerte ismertté a 2016-os elnökválasztás idején, de hamarosan a republikánus elnök politikai bázisának és ideológiájának megnevezése is lett. A mozgalom – amelynek központi eleme Amerika elsőbbsége a külpolitikában, valamint az amerikai identitás és munkahelyek védelme a globalizációval szemben – átformálta a Republikánus Pártot, Trump köré szervezve a politikai napirendet.

Trump első elnöki ciklusát valamelyest mérsékelték a hagyományos republikánus vezetők, ám második mandátumának politikai irányvonala sokkal inkább a sérelmi politikára és összeesküvés-elméletekre épül. Marjorie Taylor Greene ennek a politizálásnak a jelképe lett. Vele érkeztek meg a politika fősodrába az internet peremvidékéről a QAnon szélsőjobboldali szekta olyan elméletei – például az erdőtüzeket kiváltó „űrlézerekről” vagy hamis zászlós iskolai lövöldözésekről –, amelyek bárki más politikai karrierjének a végét jelentették volna. Neki csak növelték az ismertségét.

Viszont az utóbbi hetekben Greene szokatlan normalitásával hívta fel magára a figyelmet. Mintha csak az ellenzék képviselője lett volna, elkezdett beszélni a mindennapi megélhetési költségekről, a kormányzati leállás kapcsán bírálta a kongresszusi republikánusokat, amiért a politikai iszapbirkózás helyett nem dolgoznak éjt nappallá téve a demokratáktól megörökölt és az év végén lejáró egészségbiztosítási támogatások pótlásán. Nem utolsó sorban követelte – és végül elérte – az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát, ami egyszerre hozott neki váratlan elismerést és Trump haragját.

Ez a belső feszültség a MAGA mozgalom egyik legnagyobb nyilvános konfliktusává nőtte ki magát. A vége az lett, hogy Trump megvonta támogatását talán leghangosabb támogatójától, Greene pedig bejelentette, hogy január 5-vel távozik a kongresszusból.

Négyoldalas lemondó levele nyitva hagyja a kérdést, hogy konkrétan milyen cél lebegett a szeme előtt, amikor élesen szembement Trump elnökkel. Cáfolta ugyanakkor, hogy indulna a 2028-as elnökválasztáson vagy egy szenátori székért. Egyes kommentátorok másfelől nem zárják ki, hogy Greene a kormányzói jövőjét építgeti Georgia államban.

Egy biztos: a MAGA szinonimájává vált politikus eltávolodása Trumptól azt mutatja, hogy a MAGA kohéziója meggyengült, és talán az elnök iránti lojalitás is. Miközben egyes megfigyelők szerint Greene lemondása éppen annak a bizonyítéka, hogy Trump továbbra is vaskézzel irányítja a saját maga által alapított mozgalmat, felmérések szerint sok republikánus szavazói is egyetért a távozó georgiai képviselő levelében megfogalmazott kritikával, miszerint az elnök eltávolodott az értékektől, amelyek hivatalba juttatták.

Kapcsolódó

Trump 180 fokos fordulatot tett az Epstein-akták ügyében

Miután hónapokon keresztül akadályozta az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát, az amerikai elnök arra buzdította a republikánus képviselőket, hogy szavazzák meg az erre irányuló törvényjavaslatot.

Jeffrey Epstein Donald Trump USA bűnügyi akta

A MAGA első repedései a nyár elején jelentek meg az iráni atomlétesítmények lebombázásával összefüggésben. A republikánus „héják” sürgették az elnököt, hogy avatkozzon be Izrael oldalán, míg a háborúellenes szárny emlékeztette Trumpot, hogy békepárti elnökként kampányolt, miközben az Irán elleni katonai akció szembemegy az „America First” (Amerika mindenekelőtt) elvvel, ami a MAGA-identitás egyik alapja.

A MAGA-tábort erőteljesen megosztja a kormányzat viszonyulása Izrael gázai hadműveleteihez. Ugyanakkor egyre több kritika éri az elnököt a fiatal fehér férfiak körében népszerű podcasterek részéről, akik fontos szerepet játszottak a 2024-es választási győzelmében. Bírálják a bevándorlók elleni túlságosan brutális fellépés miatt, de azért is, mert Marjorie Taylor Greene-hez hasonlóan úgy látják, túlságosan sokat foglalkozik külpolitikai kérdésekkel az energia, az élelmiszerek vagy a megfizethetetlen egészségbiztosítás helyett. Sarah Longwell republikánus stratéga szerint a külpolitika az a terület, amely a leginkább megosztja Trump bázisát.

Mindez annak a jele, hogy a MAGA már túlmutat Trump személyén, miután az elmúlt évtizedben ő volt a mozgalmat egyesítő erő. „Donald Trump egyik legfontosabb politikusi adottsága az volt, hogy össze tudott tartani egy rendkívül széttöredezett koalíciót” – emeli ki a CNN. Az elnök támogatói talán nem értettek egyet mindenben, de egyetértettek Trumpot illetően, és egyedül ez számított. Most, hogy a Republikánus Párt elkezdett szembesülni a Trump utáni korszak valóságával, kezdenek felszínre kerülni a mozgalmon belüli törésvonalak. Nemcsak az a kérdés, hogy ki lesz Trump utódja, hanem hogy a MAGA hosszú távon is meghatározhatja-e az amerikai politikát.

Vélhetően a kritikák hatására, az Epstein-akták után Donald Trump újabb látványos hátraarcra készül. Miután több egy évtizeden át kárhoztatta az Obamacare néven ismertté vált egészségbiztosítási rendszert, szerdán elismerte, hogy „szükség lehet” a törvényhez kapcsolódó szubvenciók meghosszabbítására. A konstrukció több mint húszmillió amerikai számára garantálja a hozzájutást megfizethető áron az egészségbiztosításhoz. Szeptemberben a demokraták az adójóváírások meghosszabbításához kötötték a szövetségi költségvetés megszavazását, míg Trump és a republikánus többség ellenezte azt. A vita az Egyesült Államok történetének leghosszabb kormányzati leállásához vezetett.