Az egyház és az állam egyre jobban összefonódik az USA-ban
Az Egyesült Államokban az egyház társadalmi szerepének erősödését vetíti előre több közelmúltbeli fejlemény, köztük Charlie Kirk konzervatív aktivista vasárnapi temetési szertartása.
„Az elmúlt két hétben többet beszéltem Jézus Krisztusról, mint eddig összesen a közéletben eltöltött idő alatt” – jelentette ki JD Vance amerikai alelnök a közel két hete meggyilkolt konzervatív aktivista, Charlie Kirk emlékére szervezett vasárnapi megemlékezésen. A Phoenix melletti stadionban, több tízezer helyszíni és több millió online követő előtt megrendezett esemény a vallási ébredés, a politikai gyűlés és gyászszertartás fura keveréke volt, amely megfigyelők szerint betekintést nyújtott a – konzervatív oldalon Donald Trump felemelkedésével dominánssá vált – MAGA mozgalom jövőjébe.
A megemlékezésen jelen volt testületileg a Trump-kormányzat – noha biztonsági okokból az elnök és az alelnök általában nem tartózkodik ugyanazon a helyen a Fehér Házon kívül –, valamint számos vallási vezető. Felszólalásaiban mindkét csoport tagjai „mártírként” hivatkoztak az elhunytra, és meggyőződésüket fejezték ki, hogy az általa felépített jobboldali keresztény mozgalom, a Turning Point USA a halála után még erőteljesebben folytatódik.
Erika Kirk, az özvegy szereplése kapcsán a legtöbb megfigyelő úgy vélte, a Turning Point USA új vezetője karizmatikus fellépésével új arcot adhat a mozgalomnak, mely fontos szerepet játszott 2024 őszén Donald Trump újraválasztásában.
Charlie Kirk politikai munkásságát erőteljesen meghatározta az evangéliumi kereszténység. Közéleti megszólalásaiban gyakran hivatkozott a bibliára – például az abortusz vagy a „házastársi kötelesség” témakörében –, ami egyes konzervatív szavazók számára is megosztónak tűnhetett. Vasárnap azonban a Republikánus Párt vezetői nyíltan magukévá tették Kirk politikai és vallási nézeteit, ezzel pedig a mozgalom a párt domináns irányzatává válhat. „Vissza akarjuk hozni Istent a mi gyönyörű USA-nkba, mint még soha” – jelentette ki Donald Trump elnök.
Miközben felmérések szerint az amerikaiak – főleg a fiatalok – egyre inkább elfordulnak a vallástól – éppen azért, mert meglátásuk szerint túlságosan egybefonódik a politikával –, a Republikánus Párt vezetői egyre erőteljesebben szorgalmazzák a keresztény vallási nézetek érvényesítését a politikai-társadalmi életben is.
Ezt a „keresztény nacionalista” ideológiát képviselte maga Kirk is. Karrierje korábbi szakaszában azon a véleményen volt, hogy a keresztény konzervatívok időnként túl messzire mentek, amikor a politikán keresztül megpróbálták ráerőltetni saját vallási meggyőződésüket a társadalom többi részére – emlékeztet az amerikai közszolgálati rádió (NPR). Akkoriban Kirk azt vallotta, hogy politikai álláspontját „szekuláris világnézetén” keresztül kell képviselni. Innen kevesebb mint egy évtized alatt eljutott oda, hogy az egyház és az állam szétválasztásának ötletét „koholmánynak” nevezte. Mi több, amellett érvelt, hogy az Egyesült Államok nemcsak keresztény, hanem kifejezetten protestáns keresztény országként képes csak jól működni.
Hasonló utat járt be ez idő alatt a Republikánus Párt. 2016-2020 közötti első elnöksége végére Trumpnak sikerült kialakítania egy konzervatív többséget a legfelsőbb bíróságon, amely 2022-ben felülbírálta az abortuszjog szövetségi védelmét kimondó 1973-as ítéletet a Roe v. Wade ügyben. Amy Coney Barrett bíró, Trump utolsó jelöltje a minap azzal magyarázta az abortuszhoz való jog eltörlését, hogy „nem gyökerezett mélyen az amerikai nép történelmében és hagyományaiban”.
Ugyanerre hivatkozva próbálják megváltoztatni – most éppen Texasban – azt a legfelsőbb bírósági gyakorlatot, amely évtizedeken át az állam semlegességét helyezte előtérbe vallási kérdésekben.
Kapcsolódó
Az amerikai alkotmány első módosítása tiltja, hogy a közintézmények olyan tevékenységeket folytassanak, amelyek támogatják, előmozdítják vagy más módon előnyben részesítik az egyik vallást a másikkal szemben.
A Texasban szeptember elején életbe lépett törvény kötelezi az állami fenntartású iskolákat, hogy valamennyi osztályteremben függesszék ki a tízparancsolatot. Az iskoláknak nem kell saját pénzből finanszírozniuk a posztereket, de kötelesek kihelyezni az adományként kapott példányokat. Ezek elvileg felekezetsemlegesek, valójában azonban egy konzervatív koalíciónak gondja volt rá, hogy „örökbe fogadjon” több mint ötezer iskolát, és azokat ellássa az USA-ban domináns protestánsok által használt Jakab király-féle bibliából vett tízparancsolattal. A kampány több mint 173 ezer osztályra terjed ki, ezekben közel 3,3 millió diák tanul. Ily módon a törvény nem egyszerűen egy iskolai poszterről szól, hanem egy vallásfelekezet dominanciájáról, ami hosszú távon veszélyezteti a vallási sokszínűséget Texasban – állítják a lépést bíráló jogvédő szervezetek.
Egy szövetségi bíró ideiglenesen felfüggesztette a törvényt 11 iskolai körzetben. Az ügy várhatóan a legfelsőbb bíróságon köt ki, amely viszont az utóbbi években a vallásgyakorlás szabadságát helyezte előtérbe az állami semlegességgel szemben. Korábban a bíróság megtiltotta a tízparancsolat kifüggesztését az iskolákban az 1971-ben bevezetett úgynevezett Lemon-teszt alapján, amely azt vizsgálta, hogy egy intézkedés sérti-e az állam és egyház szétválasztását. 2022-ben azonban a legfelsőbb bíróság konzervatív többsége eltörölte a Lemon-tesztet, és helyette a fent már említett „történelem és hagyományok” mércét alkalmazza.
A texasi törvény – a hasonló louisianai és arkansasi jogszabállyal együtt – része annak az összehangolt erőfeszítésnek, hogy az ügyet a legfelsőbb bíróság konzervatív többsége elé vigyék. Konzervatív csoportok azt remélik, hogy egy esetleges döntés véget vethet – vagy legalább jelentősen gyengítheti – az ima korlátozását is az állami iskolákban.
Kapcsolódó
Ugyancsak az egyházak, illetve elsősorban a domináns evangéliumi kereszténység közéleti szerepének kiterjesztését célozza az is, hogy szakítva több évtizedes gyakorlatával a szövetségi adóhivatal (IRS) engedélyezi nonprofit szervezetek, köztük az egyházak számára a politikai kampányokban való részvételt. Egy több mint hét évtizedes törvénymódosítás ezt kifejezetten tiltja, pontosabban kimondja, hogy az egyházak és más nonprofit szervezetek elveszíthetik adómentes státuszukat, ha részt vesznek vagy beavatkoznak bármilyen politikai kampányba – bármely közhivatalra pályázó jelölt nevében vagy ellenében. A Nemzeti Vallási Műsorszolgáltatók és több egyházközség beperelte az IRS-t a szabály miatt, azzal érvelve, hogy az sérti a szólásszabadsághoz és a vallás szabad gyakorlásához fűződő alkotmányos jogaikat. Billy Long időközben leváltott IRS-főnök igazat adott a felpereseknek. A vallási gyülekezetek olyanok, mint a családok, és belső kommunikációjukat nem szabad a kampányban való „részvételnek” tekinteni – állapította meg a bírósági beadványra adott válaszában, állást foglalva amellett, hogy a nonprofit szervezetek támogathassanak közhivatalra pályázó jelölteket az adómentességük megőrzése mellett.
CSAK SAJÁT