Egyes vélemények szerint a mostani ígérkezik minden idők leghosszabb kormányzati leállásának, mivel egyik fél sem érdekelt abban, hogy engedményeket tegyen a költségvetési patthelyzet feloldására. A vita középpontjában a republikánusok által ellenzett Obamacare egészségügyi reform áll, amelynek kedvezményezettjei nagyobbrészt Donald Trumpra szavaztak a tavalyi elnökválasztáson.

Elkezdte éreztetni a hatását a harmadik hetébe lépett kormányzati leállás az Egyesült Államokban. A washingtoni pénzügyminisztérium becslése szerint, amit a Reuters idéz, a kieső termelés heti szinten akár 15 milliárd dolláros veszteséget okozhat. Scott Bessent pénzügyminiszter először tévesen napi 15 milliárd dolláros veszteségről beszélt, amit később korrigáltak.

Amerikai szövetségi alkalmazottak százezrei hagyták abba a munkát október elsején, miután a kongresszus nem tudott megállapodni a 2026-os költségvetésről. A nézeteltérések középpontjában a COVID-válság idején bevezetett egészségügyi támogatások meghosszabbítása áll: a demokraták csak olyan törvényt támogatnának, amely kiterjesztené az év végén lejáró szubvenciókat.

A kormányzó republikánusok elvileg egyszerű többségben vannak a 100 fős szenátusban, viszont a finanszírozási törvényjavaslatok elfogadásához 60 szavazatra van szükség a „filibuster” hagyomány alapján, amelynek célja biztosítani, hogy a kisebbségnek is legyen beleszólása a törvényhozásba.

A Washington Post adatai szerint mintegy 22 millió amerikait – főleg kisvállalkozókat és önfoglalkoztatottakat – érintenek az Obamacare kibővített támogatásai. A konstrukció meghosszabbítása nélkül a havi egészségbiztosítási díjak akár megduplázódhatnak, és elvihetik egy átlagos család jövedelmének a negyedét. Paradox módon a republikánusok által ellenzett Obamacare kedvezményezettjeinek mintegy 80 százaléka olyan államokban él, amelyeket Donald Trump nyert meg a tavalyi elnökválasztáson.

A kormányzati leállás már 16 napja tart, és a Reuters összesítése szerint a harmadik leghosszabb az amerikai történelemben. Az abszolút rekord Trump elnök első mandátuma idején született: 2018 végén 35 napra állt le a kormányzat a határfal finanszírozása körüli vita miatt.

Több százezer szövetségi alkalmazott kényszerszabadságra került, míg mások fizetés nélkül dolgoznak. A leállás számos közszolgáltatást megzavart, kezdve a fogyasztóvédelemtől az árvízvédelmen át a repülésirányításig. Egy 2019-es törvény előírja, hogy a munkavállalók bérét visszamenőleg ki kell fizetni, ha a leállás véget ér, azonban a Trump-adminisztráció vitatja ezt az értelmezést. Mi több, a republikánus elnök egyáltalán nem titkolja, hogy a harmadik hetébe lépett költségvetési patthelyzetben „példátlan lehetőséget” lát arra, hogy végrehajtsa a régóta áhított leépítéseket, illetve megbüntesse a demokratákat, amiért nem hajlandók elfogadni a republikánusok fiskális követeléseit. Az elnök több milliárd dollár értékű szövetségi támogatást vont meg a demokrata vezetésű városoktól és államoktól, és pénteken újabb büntető intézkedések egész listáját tervezi bemutatni, amelyek „demokrata programok” ellen irányulnak. Máris több ezer dolgozót bocsátott el olyan ügynökségektől – mint például az oktatási minisztérium –, melyeket hagyományosan a demokrata törvényhozók támogatnak.

Az Airlines for America nevű iparági szövetség figyelmeztetett, hogy a kormányzati leállás súlyosan veszélyezteti a légi közlekedés biztonságát, mivel 13 ezer légiforgalmi irányító és 50 ezer közlekedésbiztonsági alkalmazott fizetés nélkül dolgozik. A pénzügyi nyomás miatt egyre többen vesznek ki betegszabadságot, ami máris több ezer járat késését okozta.

Közben az elnök megpróbálja elszigetelni magát a leállás politikai költségeitől. Például a repülőtereket utasították, hogy lejátszanak egy videót, amelyen Kristi Noem belbiztonsági miniszter a demokratákra hárítja a felelősséget a kormányzati leállásért és az abból adódó kellemetlenségekért. (Maria Cantwell demokrata szenátor vizsgálatot kezdeményezett, mivel szerinte a repülőtéri videó sérti a Hatch Act törvényt, amely tiltja a kormányzati szolgáltatások pártpolitikai célú felhasználását.)

Ugyanakkor a Fehér Ház több milliárd dollárnyi el nem költött pénzt rendeltetését változtatta meg kongresszusi jóváhagyás nélkül, hogy elhárítsa az elhúzódó kormányzati leállás gazdasági következményeit, illetve fizetni tudja a katonai szolgálatot teljesítőket. Csütörtökön a Fehér Ház közölte, hogy az átcsoportosított alapokból FBI-ügynököket, valamint nagyjából 50 ezer vám- és határvédelmi dolgozót is fizetnek a leállás alatt.

A szenátus csütörtökön elutasított egy törvényjavaslatot, amely biztosította volna legalább a hadsereg költségvetését a kormányzati leállás idején. A szavazás 50–44 arányban zárult, elmaradva a szükséges 60 szavazattól. Mike Johnson házelnök azzal vádolta a demokratákat, hogy „túszul ejtették” a hadsereget, míg a demokraták a republikánusokat hibáztatták, amiért tárgyalni sem hajlandók kompromisszumról.

Egy szövetségi bíró ideiglenesen megtiltotta Donald Trump elnöknek, hogy a kormányzati leállás idején tömegesen elbocsátson szövetségi alkalmazottakat – számolt be a The New York Times. A döntés az érintett szakszervezetek keresete nyomán született, amelyek szerint az elnök visszaélt a költségvetési patthelyzettel. Susan Illston bíró ítélete nemcsak a már bejelentett, hanem a jövőbeni leépítéseket is blokkolja azokban az ügynökségekben, ahol a dolgozókat a felperes szakszervezetek képviselik. Trump a döntés ellenére további elbocsátásokat és költségvetési átszervezést helyezett kilátásba.

2019-ben az eddigi leghosszabb, 35 napos kormányzati leállás idején a légiforgalmi irányítók és a közlekedésbiztonsági tisztek hiányzásai miatt egyes repülőtereken jelentősen megnőtt az ellenőrzési idő. Emiatt a Szövetségi Légiközlekedési Hivatal kénytelen volt lassítani a New York-i légi forgalmat, ami végül nyomást gyakorolt a törvényhozókra a patthelyzet feloldására.

Egyes vélemények szerint a mostani ígérkezik minden idők leghosszabb kormányzati leállásának, mivel egyik fél sem érdekelt abban, hogy engedményeket tegyen. „A korábbi bezárások akkor értek véget, amikor az ingadozó szavazók világossá tették, kit tartanak felelősnek a konfliktusért. Ez arra késztette a pártok valamelyikét, hogy a politikai következményektől tartva engedjen. Mára az ingadozó szavazók száma lecsökkent, miközben a pártok kemény magja energikusabb, mint valaha. Ezek minden lehetséges megállapodást elfogadhatatlan kapitulációnak tartanak, és készek fellázadni ellene” – ecsetelte a helyzetet a Washington Post kommentátora.