Miután hónapokon keresztül akadályozta az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát, az amerikai elnök arra buzdította a republikánus képviselőket, hogy szavazzák meg az erre irányuló törvényjavaslatot. Egyetlen képviselő szavazott nemmel. A látványos hátraarc mögött a MAGA-tábor növekvő elégedetlensége húzódik meg.

Ha van politikus Washingtonban, akinek neve szorosan összefonódott a MAGA mozgalommal, akkor az Marjorie Taylor Greene. Pontosabban csak volt, mert múlt hét végén Donald Trump látványosan szakított leglojálisabb és leghangosabb támogatójával. „Árulónak” nevezte, és bejelentette, hogy a jövő őszi időközi választáson nem támogatja az újraválasztását. A szakítás az Epstein-aktákkal függ össze – állítja Greene, aki szeptember elején ismertette az „Epstein-akták átláthatósági törvényét”, amely előírja az összes titkosítatlan dokumentum nyilvánosságra hozatalát a néhai szexuális ragadozó ügyében. Tette ezt a washingtoni Capitolium előtt, több egykori áldozat gyűrűjében.

A fiatalkorú lányok sérelmére elkövetett szexuális visszaélések miatt többször elítélt üzletember 2019-ben halt meg 66 évesen, miután a hatóságok szerint öngyilkos lett egy New York-i börtönben. Egykori élet- és bűntársa, Ghislaine Maxwell börtönben ül.

A tavalyi elnökválasztást megelőző kampányban Trump elismerte, hogy évtizedekkel korábban maga is baráti viszonyban volt Epsteinnal, de azt állította, hogy régóta – a kétezres évek eleje óta – nem állnak kapcsolatban.Az elnök ugyanakkor maga is hozzájárult az összeesküvés-elméletekhez, amelyek az üzletember, valamint gazdag és befolyásos barátai körül szövődtek. Aztán 2024-es újraválasztása után Trump diskurzusa 180 fokos fordulatot vett: az akták nyilvánosságra hozatala helyett inkább arról igyekezett meggyőzni a közvéleményt, hogy személyes kapcsolata a pedofil üzletemberrel nem érdemli meg a választópolgárok figyelmét, sőt az egész ügy érdektelen.

A „nincs itt semmi látnivaló” stratégia nem vált be, még saját támogatóinál sem. Egy októberi Reuters/Ipsos-felmérés szerint a republikánus szavazók közel kétharmada elégedetlen azzal, ahogyan az ügyet kezelték. Egyes elemzők a nyár folyamán a MAGA-tábor szakadását vizionálták az Epstein-akták miatt.

Így jutottunk el Trump újabb hátraarcához: a Truth Social közösségi oldalán vasárnap arra szólította fel a képviselőház republikánus tagjait, hogy szavazzák meg az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát. Azt írta: „nincs rejtegetnivalónk”, és ideje továbblépni a „radikális baloldali őrülteknek ettől a demokrata átverésétől”, amelynek célja elterelni a figyelmet a kormányzati leállás megszűnéséről, ami „a Republikánus Párt nagy sikere”. Fontosnak tartotta hozzátenni, hogy egyáltalán nem foglalkoztatja az akták tartalma. „NEM ÉRDEKEL!”, „az Epstein-csapda valójában a demokratákon átok” – fogalmazott.

Donald Trump valójában előremenekül. A képviselőházban ugyanis összegyűlt a kellő számú támogató annak a rendkívüli beadványnak a napirendre tűzéséhez, amely az Epstein-akták közzétételére kötelezné az igazságügyi minisztériumot.

Olyan dokumentumok tömegéről van szó, amelyeket az FBI gyűjtött össze az Epstein és Maxwell elleni nyomozás során. A 300 terrabájtnyi anyagban vannak banki iratok, fényképek, videófelvételek, bizalmas forrásokra épülő jelentések, valamint Epstein külföldi országok és cégek képviselőivel való kapcsolatainak részletei.

Kapcsolódó

Pánik a Trump-táborban: egyre dagadó Epstein-botrány

Hogy a WSJ publikál egy ilyen anyagot, melyben egyértelműen Trump ellen hangolnak, azt jelenti, hogy a MAGA-mozgalom szakad éppen két szekértáborra, és a Trumpot ért támadások nem kívülről, hanem a saját politikai köreiből érkeznek.

vélemény Benkő Erika

Az eddig nyilvánosságra került adatok alapján semmi nem utal arra, hogy Donald Trump bármiféle törvénytelenséget követett volna el. Ennek ellenére a felszínre kerülő információk kényelmetlenek lehetnek egy politikus számára, aki első mandátuma idején, azaz 2020 előtt azt állította, hogy legalább másfél évtizede megszakított mindenféle kapcsolatot a pedofil szexuális ragadozóval.

Ezzel magyarázható, hogy a republikánus vezetés minden erejével próbálta akadályozni az akták nyilvánosságra kerülését. Mike Johnson házelnök a szokottnál korábban nyári szünetre küldte a képviselőket, majd késleltette egy újonnan megválasztott demokrata párti képviselő eskütételét. Adelita Grijalva 50 napot várt a ceremóniára, miközben az ő aláírása hiányzott ahhoz, hogy az akták közzétételéről szóló törvénytervezetet rendkívüli beadványként (úgynevezett „discharge petition”-ként) a házvezetés megkerülésével szavazásra vigyék a plénumban.

A javaslat kötelezné az igazságügyi minisztériumot, hogy nyilvánosságra hozzon minden Epsteinnal kapcsolatos fájlt és kommunikációt, beleértve a halálával kapcsolatos vizsgálat iratait is. A kongresszusban 213 demokrata képviselő ül, miközben a házvezetés megkerüléséhez 218 aláírás szükséges.

Múlt héten az elnök kapcsolatba lépett két republikánus aláíróval, és személyesen próbálta rávenni őket, hogy vonják vissza a támogatásukat. Miután a próbálkozás kudarcot vallott, a házelnök bejelentette, hogy maga is megszavazza az akták nyilvánosságra hozatalát. Végül a keddi szavazáson a republikánus képviselők egyetlen kivétellel igennel voksoltak.

A szavazás előzménye az is, hogy múlt héten a képviselőház vizsgálóbizottsága közreadott három dokumentumot, amely kérdéseket vet fel Epstein és Trump kapcsolatát illetően. Egy 2019-es keltezésű e-mailben Epstein arról írt egy újságírónak, hogy az akkori és jelenlegi amerikai elnök „tudott a lányokról” – vagyis arról, hogy a beszervezett tinédzsereket szexuális szolgáltatásokra kényszerítették több befolyásos férfi, köztük Andrew brit herceg számára.

Egy másik, 2011-es levélben Epstein azt írta élettársának: „Akarom, hogy tudd, hogy a kutya, aki nem ugatott, az Trump”. Az üzletember láthatóan elégedett volt egykori barátja hallgatásával, illetve felidézte, hogy egyik áldozata „órákat töltött” a házában Trump társaságában. „Mostanában sokat gondolok arra én is” – válaszolta Maxwell. Ez a félmondat azért érdekes, mert szöges ellentétben Epstein bűntársának nemrégiben tett vallomásával.

A szexuális célú emberkereskedelem miatt 20 évre elítélt Ghislaine Maxwell augusztusban azt bizonygatta a börtönben tartott meghallgatás alkalmával, hogy tudomása szerint Donald Trump soha nem viselkedett „illetlenül” senkivel, illetve nem emlékszik, hogy valaha látta volna az elnököt Epstein házában. A meghallgatást Todd Blanche igazságügyiminiszter-helyettes vezette, aki a tavalyi elnökválasztásig Donald Trump személyes védője volt. A többórányi hanganyagot pedig a kormányzat maga hozta nyilvánosságra, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy elhárítsa a leghalványabb gyanút is az elnökről. Az interjú után Maxwellt áthelyezték egy kevésbé szigorú, sokkal jobb körülményeket biztosító büntetésvégrehajtási intézetbe.

A Fehér Ház szerint a vizsgálóbizottságban ülő demokraták mazsoláznak Epstein emailjei között, hogy rossz színben tüntessék fel az elnököt. Válaszul a kongresszusi republikánusok maguk is „piacra dobtak” mintegy húszezer dokumentumot. Szintén elterelési szándékkal Trump utasította a legfőbb ügyész szerepét is betöltő igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja ki a dokumentumokban felbukkanó személyek érintettségét, mutat rá a New York Times. Érdekes módon, noha Trump neve számos iratban szerepel, a vizsgálat kizárólag a Demokrata Párthoz köthető személyiségekre szorítkozik. Legalább ennyire szembetűnő a lap szerint, hogy Pam Bondi igazságügyi miniszter milyen gyorsan engedett az elnök követelésének, pedig négy hónappal korábban az igazságügyi minisztérium hivatalosan közölte, hogy az Epstein-aktákban semmi nem indokol további vizsgálatot.

Trump látványos hátraarca ellenére semmi garancia arra, hogy a törvény átmegy a republikánus többségű szenátuson is. Egyes megfigyelők szerint a terv az, hogy a képviselőházi jóváhagyás után az átláthatósági törvényt jegelik a szenátusban, kivéve persze, ha a MAGA-tábor részéről erősödik a nyomás az akták nyilvánosságra hozatalát illetően.