Bár a székelyföldi kórházak döntő többsége már most is fel van szerelve segélyhívó rendszerrel – pánikgombbal –, sőt több helyen kamerák is működnek, a parlament mégis új törvényt fogadott el ezek előírásáról. A jogszabályt októberben hirdette ki az államfő, kiemelve, hogy az új szabályozás „egyaránt növeli a betegek és az egészségügyi személyzet védettségét”. Ám a pánikgomb önmagában haszontalan, ha nincs mögötte működő orvosi protokoll, a bekamerázás pedig adatvédelmi és etikai aggályokat vet fel – véli Vass Levente képviselő, közegészségügyi szakember. A portálunk által megkeresett kórházak számára is kérdéses, hogyan valósítható meg egyszerre a kamerarendszer működtetése és a személyi jogok tiszteletben tartása.

 „A pánikgombokat a betegek számára hozzáférhető helyen kell elhelyezni, így azokkal gyorsan lehet jelezni a kórház orvosi és biztonsági személyzetének, ha orvosi vészhelyzet vagy közvetlen veszély áll fenn” – írja az új törvényben.

Ennél több viszont nem igazán derül ki az előírt pánikgombokról. „Azért is vagyunk szkeptikusak, hisz nincs szabályozva, hogy minden ágy mellett kell legyen pánikgomb, vagy egy kell egy betegszobában” – jegyezte meg a Maszol megkeresésére a törvény kapcsán Vass Levente képviselő, aki orvos, közegészségügyi szakember és a parlament egészségügyi bizottságának alelnöke. 

Pánikgomb most is van

A döntést a pánikgombokról „ok nélküli cselekvésnek” tartja a szakember, hisz a kórházak kórtermei nagyrészt jelenleg is fel vannak szerelve segélyhívókkal. „Pánikgomb minden kórházban van, és a betegek folyamatos, protokollum szerinti ellenőrzése is meg kell történjen: az orvosok és a segítőszemélyzet az ügyelet alatt is rendszeresen bejárnak hozzájuk. A többszöri ellenőrzés az, ami elvárható. A legnagyobb elégedetlenséget az váltja ki, amikor a beteg azt érzi: egész éjjel nem nézett rá senki” – magyarázta Vass Levente.

Szerinte nem törvénnyel, hanem orvosi protokollumokkal kell szabályozni, hogy kinek és hány percen belül kell odaérni és megnézni, mi van a pácienssel. Attól tart, a most épülő kórházaknál gondot fog okozni, hogy „egy másodlagosan összehozott metodológia alapján módosítaniuk kell, és pánikgombot beszerelni”.

„Nem tisztességes, hogy filmezzék a beteget”

Amiben újdonságot hoz a törvény az az, hogy kötelező lesz az intenzív-, a sürgősségi, valamint a szívbetegeket ellátó osztályok bekamerázása, az előírásnak főleg ezt a részét látja súlyos kérdésnek Vass Levente.

„Romániában nincs megfelelőképpen szabályozva a képanyag formájában a betegről gyűjtött információk teljes védelme” – mondta el a fő ellenérvét. „Nem tartom tisztességesnek, hogy filmezhetők legyenek az intenzív osztályon fekvő betegek, annak ellenére, hogy vannak nyugat-európai országok, ahol ez szokás, csakhogy ott vannak működő adatvédelmi szabályok is” – mutatott rá.

„Végig kell gondolni, hogy akarom-e, hogy engem, az anyámat, a gyermeket ilyen állapotban filmezzenek? Aki nem gondolja végig, az nem érzi át” – érvelt a képviselő. A felvételeket az intézményvezetők nézhetik majd meg, ellenőrizhetik például, hogy az asszisztensek jó munkát végeztek-e, de Vass kiemelte, „a helyes procedúrákat ez nem fogja helyettesíteni”.

A felvételeket legalább három napig, legfeljebb 60 napig kell tárolni, és csak a kórház igazgatótanácsa által felhatalmazott személyzet férhet hozzá.

Vass Levente a rendelkezés hasznosságát is megkérdőjelezi: „Nem gondoljuk, hogy az a legjobb módszer, ha az intenzív terápiás osztályokon mindent képanyaggal dokumentálnak, hiszen a törvénymódosítás alapjául szolgáló esetnél sem képanyag alapján, hanem a gyógyszerregiszterek megvizsgálásával lehetett beazonosítani, hogy ki mennyi adag gyógyszert adott be egy betegnek, és dönteni arról, hogy helyesen vagy helytelenül cselekedtek az ottani alkalmazottak”.

Mivel nincs kidolgozva, hogyan kellene a rendelkezéseket gyakorlatba ültetni, a rendezetlenség káoszt szülhet a kórházakban, és elkerülhetetlen lesz a törvény későbbi módosítása, véli a képviselő. „Az egyészségügyi bizottságban tartózkodtunk, azt mondtam, hogy ezt a tervezetet mi fenntartásokkal kezeljük” – mondta el Vass Levente, hozzátéve, végül a parlamentben a koalíció kedvéért az RMDSZ is támogatta a jogszabályt.

Székelyudvarhely: a kivitelezés részleteire várnak

A törvény szövege szerint „a kamerákat úgy kell elhelyezni, hogy biztosítsák az orvosi tevékenységek és a betegek folyamatos megfigyelését, anélkül, hogy megsértenék az intim szférájukat – mindezt összhangban a személyes adatok védelmére és a betegek jogaira vonatkozó jogszabályokkal”. Ez utóbbi a nagy kérdés a székelyföldi kórházak vezetősége számára is, segélyhívó gombokkal ugyanis nagyrészt felszereltek.

A Székelyudvarhelyi Városi Kórház 99 százalékban felszereltette és működteti a pánikgombokat a különböző részlegeken, osztályokon. A hiányzó egy százalék felszerelése is folyamatban van, a közeljövőben teljes lesz a rendszer – tájékoztatta a Maszolt Zörgő Noémi, az intézmény sajtószóvivője.

Mint kiemelte: a jogszabály módszertana részleteiben egyelőre nem ismert, ennek hiányában pedig nehéz a hogyanra pontos választ adni. „Amennyiben a rendelet marad és megkapjuk a pontos módszertani leírást is, akkor a 2027-es évi beruházási listánkra feltesszük a kamerarendszer kiépítéséhez szükséges eszközöket. Fontos kérdés az is, hogy az állam biztosítani fogja-e ennek a rendszernek a kiépítéséhez, üzembe helyezéséhez szükséges anyagi fedezetet” – vetette fel a szóvivő. Hozzátette: a rendelkezés egészével kapcsolatosan „vannak fenntartásaik”.

Csíkszereda: hasznosak a segélyhívók és kamerák

A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház Kommunikációs és Közkapcsolati Részlege a Maszol érdeklődésére közölte, hogy az intézményben jelenleg minden osztályon van nővérhívó gomb a betegágyak mellett, illetve helyenként a mosdóban is. Mint kiemelték: emellett pánikgombok vannak elhelyezve a nővérszobákban, amelyekkel a személyzet kérhet segítséget szükség esetén a kapusszolgálattól, illetve az őrző-védő szolgálattól.

A kórházban kétfajta kamerarendszer működik: kórtermeket figyelő, zárt rendszerű kamerák vannak a Sürgősségi Betegellátó Egységben, a pszichiátriai osztály két kórtermében és az intervenciós laborban – ezeknek a kameráknak a felvételeit csak az osztályos főorvos, főasszisztens, illetve az illetékes személyzet látja, használatukról pácienseink tájékoztatva vannak. Ezenkívül a közös tereket figyelő kamerák vannak a kórház főépületében, a régi kórház épületében és az adminisztratív épületben a folyósókon, előterekben és udvarokon. Mint kiemelték: a segélyhívó- és a kamerarendszer hasznosnak bizonyult, és jól működik. 

„Az új törvényes előírásokat tudomásul vettük, a kórház vezetősége elemezte azokat. Jelenleg zajlik a szükségletek felmérése, hogy ezek anyagi vonzatait bele tudjuk foglalni a jövő évi beruházási listába. Az új rendelkezések kapcsán megfogalmazódott, hogy kihívás lesz a kamerarendszereket úgy telepíteni és használni, hogy azok használatával tudjuk tiszteletben tartani a pácienseink személyiségi jogait és az intimitáshoz való jogot, főként az intenzív terápiás osztályon. Ugyanakkor vannak osztályok, ahol a személyzet kifejezetten hasznosnak tartaná, ha működne kamerarendszer, ott úgy érzik, hogy ez egy plusz biztonságérzetet nyújtana számukra” – írta válaszában a csíkszeredai kórház.

Gyergyó: adódnak-e később jogi problémák?

A Gyergyószentmiklósi Városi Kórházban minden ágynál biztosított a segélyhívó rendszer – szögezte le a Maszol kérdéseire válaszolva Fülöp Enikő, az intézmény vezetője. Mint az igazgató elmondta: 2023-ban készíttettek átfogó tanulmányt, majd ennek alapján felújítási beavatkozásra nyújtottak be pályázatot az összes mosdó és tusoló átalakítására és felszerelésére segélyhívó rendszerrel. A pályázattól függetlenül próbálta a kórház a meglévő riasztórendszerét bővíteni, de sajnos technikai akadályokba ütköztek – fűzte hozzá az intézményvezető.

„A kamerarendszer működése eddig is szabályozva volt, kórházunkban az udvaron alkalmaztuk. A felvételek megőrzésének ideje már eleve szabályozva van a 2018/190-es számú törvény által. Kissé óvatosak vagyunk, ugyanis a felvételhez, kérés alapján, a felvételen szereplők hozzáférhetnek, azonban számunkra még nem tisztázott, hogyan fogunk eljárni abban az esetben, ha az adott felvételen nemcsak egy személy szerepel – figyelembe véve az adatvédelmi előírásokat. Így kérdőjeles még a mikéntje az orvosi tevékenységek és a betegek folyamatos monitorozásának a magánszféra megsértése nélkül” – fogalmazott Fülöp Enikő.

Arra a kérdésre, hogy hogyan és mikor készülnek az új előírások bevezetésére, az igazgató elmondta: a kórház már két éve készül a riasztórendszer kibővítésére, a képrögzítő-rendszer bővítése a jövő évi beruházás tételét fogja képezni. „Valószínűleg egy-két célt elér, viszont inkább az foglalkoztat, hogy adódnak-e ebből kifolyólag, utólagosan, jogi vagy más jellegű problémák, akár az intézmény, akár a beteg számára” – fogalmazta meg aggályait a jogszabályi intézkedéssel kapcsolatosan Fülöp Enikő.

Kapcsolódó

Pánikgomb kötelező minden kórházi kórteremben – Kihirdette az államfő az Alexandra-törvényt

A jogszabályt Alexandra Ivanov-törvényként is emlegetik, mivel azok után született rá javaslat, hogy a fiatal nő kínok között halt a botoșani-i szülészeten, mivel nem kapott orvosi segítséget.

kórházi ellátás segélykérés Botoșani szülészet térfigyelő kamerák