Pár év alatt megszűnhet a hazai üvegházi zöldségtermesztés

2015 óta harmadával csökkent az üvegházak területe, már csak 200 hektárt foglalnak el.

2019-ben Románia 740 ezer tonna zöldségfélét importált 516 millió euró értékben. Ez mennyiségben körülbelül 10, értékben pedig 20 százalékos növekedést jelent 2018-hoz képest. A kivitelünk ehhez képest kifejezetten szerény volt, 121 ezer tonna, ami 95,6 millió euró bevételt eredményezett. A legtöbb zöldséget Hollandiából és Lengyelországból vásároljuk, de jelentős tételek érkeznek Törökországból, Németországból, Franciaországból, Görögországból, Magyarországról és Spanyolországból is.

A behozatal és a kivitel különbsége 620 ezer tonna, ami a 3,57 millió tonnás belföldi termelés több mint 20 százalékának felel meg. Az, hogy Románia zöldségimportra szorul részben az üvegházak hiányának a következménye. A rendszerváltás évében még körülbelül 5 ezer hektárnyi üvegház működött az országban, egy, a Mezőgazdasági Minisztérium honlapján található dokumentum szerint. Jelenleg az üvegházak összterülete az akkorinak 5 százalékát sem teszi ki.

A rohamos csökkenés a 90-es évek végén kezdődött, amikor a fűtési költségek rohamos emelkedése és a tőkehiány miatt, ami a fejlesztések gátja volt, a termelés kezdett egyre kevésbé kifizetődővé válni. A negatív folyamatok azonban napjainkban is tartanak, öt év alatt 36 százalékkal csökkent a működő üvegházak összterülete. 2015-ben 323 hektárt foglaltak el a hazai üvegházat, tavaly ellenben már mindössze 206 hektárt. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint további 7 ezer hektárt tesznek ki a fóliasátrak, melyekben javarészt zöldségféléket termesztenek.

200 van, 2 ezerre lenne szükség

Szakemberek szerint Romániának legalább 2 ezer hektárnyi üvegházra lenne szüksége ahhoz. „Az európai normáknak megfelelő üvegházak hektárja 1 millió euróba kerül, amit a kistermelők nagyon nehezen tudnak előteremteni, a mezőgazdasági politika pedig nem foglalkozik ezzel az ágazattal” – mondja Ionel Păunel, az egyik mezőgazdasági termelői érdekvédelmi szervezet vezetője.

Osztja ezt a véleményt Aurel Tănase, a Mezőgazdasági Termékekért Interprofesszionális Szervezet elnöke is, aki szerint „azért kerültünk ebbe a helyzetbe, mert az állam nem támogatja ezt az ágazatot”.

A rendszerváltás előtt a legnagyobb hazai üvegházak-komplexumok közül kettő Erdélyben működött. Feketehalomban körülbelül 60 hektáron virágtermesztéssel foglalkoztak, míg Nagyváradon közel 100 hektáron zöldségeket termesztettek. Mindkét üvegházat ugyanaz az olténiai szélhámos vállalkozó, Maria Schutz tette tönkre, miután gyanús körülmények között, mélyen árul alul megvásárolta őket az államtól.

(Nyitókép: Agerpres)

Kapcsolódók

Kimaradt?