Elsősegélyt nyújtani kötelesség – Mit tegyünk és mit ne, ha életet kell menteni?
Mit tegyünk, ha olyan vészhelyzetben találjuk magunkat, ahol életet kellene menteni, ám már csak halványan dereng az elmélet az elsősegély tanfolyamról? A válasz, hogy emberi és jogi kötelességünk segíteni úgy, ahogy tudunk: megkezdeni az újraélesztést, hisz akinek leáll a légzése, annak az ezt követő öt perc kritikus az életesélyei szempontjából. Kis Balázs mentős ápolót kérdeztük, mit tegyünk és mit ne, amikor vészhelyzetben nem szakemberként közbe kell lépnünk.
Baleset vagy hirtelen rosszullét esetén a helyszínen lévők tettei életmentők lehetnek a bajba jutott számára. Kis Balázs, a nagyváradi sürgősségi kórház mentős ápolója, a Páli Szent Vince Társaság és Gyermekmentő Szolgálat alapítója és elnöke a Maszol megkeresésére összefoglalta a legfontosabb lépéseket.
A saját biztonságunk az első
Első körben kiemelte, egy ilyen helyzetben nemcsak a bajba jutott emberre kell figyelni, hanem először is saját magára kell vigyáznia a mentőnek, aki rátalál.

„Az első és legfontosabb, hogy észrevegyük, valami szokatlan, nem normális történik. A következő, amire mind az arra járó laikusnak, mind a szakembernek figyelnie kell, az a saját biztonsága, valamint a környezete védelme. Fel kell mérni, mi okozhatta a szokatlan eseményt, és hogy biztonságban megközelíthetem-e a helyszínt, hogy egy áldozat helyett ne legyen több, hiszen például balesetnél üzemanyag szivároghat, egyéb veszélyek lehetnek” – hívta fel a figyelmet a nagyváradi mentős ápoló.
Mint mondta: „azzal a példával szoktam élni, hogy ha beugrik valaki a folyóba, nem megyek be utána, mert nem vagyok vízi mentő, és nagy esély lenne arra, hogy én is belefulladok. Természetesen segíteni kell neki, és úgy tudok segíteni, ha hívom az 112-t”.
Mint mondta, miután felmértük a helyzetet, a 112-t kell hívni, mivel ezzel indítható el az a mentési procedúra láncolata, amivel hosszú távon segíthetünk az embernek, akivel baj történt.
Nem a pulzust, a légzést kell figyelni
Minden eset más és más, de amennyiben nem baleset érte, hanem valószínűleg rosszullét miatt esett össze valaki a közelünkben, azt kell megnéznünk először, hogy az illető lélegzik-e vagy sem.
„Ha lélegzik ilyenkor alkalmazzuk a stabil oldalfekvés pozíciót, azaz oldalára fektetjük az embert, és a fejét kissé hátraengedjük, hogy kapjon levegőt, és azért is helyezzük el így, hogy ha kezdene öklendezni, ne fulladjon meg a saját gyomortartalmától” – magyarázta Kis Balázs.

Messze súlyosabb a helyzet, ha az illető nem lélegzik. Ezt is kell tudni eldönteni.
„Ne a pulzusát figyeljük, mert félrevezethető lehet: érezhetjük a saját pulzusunkat, vagy nem találjuk azokat a mérési pontokat, ahol ellenőrizni kell az ember pulzusát. Bár láthattuk filmekben is, hogy ilyenkor pulzust néznek, ám laikusok számára a szakkönyv is azt ajánlja, hogy elég, ha eldöntik, lélegzik-e az illető. Ha lélegzik, akkor biztosan megvan még a szív mechanikuspumpa-funkciója, és működik a vérkeringés is. Ha nem lélegzik, akkor a vérkeringés is leáll” – magyarázta el.
Elmondta, általában gyerekek esetében szívmegállást 98%-ban légzési elégtelelenség vagy idegen test okoz, míg felnőttnél gyakoribb a szívprobléma okozta keringési leállás.
Az arany öt perc
Ha az érintett nem lélegzik, mindenképp meg kell kezdeni az újraélesztését a körülötte lévőknek, hisz hirtelen szívleállás esetén az idő fontos tényező: ha a szív működése leáll, a fellépő oxigénhiány miatt az agysejtek perceken belül kezdenek elhalni. Ha ilyenkor nem történik azonnali beavatkozás, az agy visszafordíthatatlanul károsodhat, magyarázta el a szakember. „Ezért fontos az első arany 5 perc, amikor nagyobb esélye van a betegnek a túléléshez, és hogy majd maradandó károsodás nélkül folytassa az életét” – mutatott rá Kis Balázs, és elmagyarázta, hogyan kell végezni az újraélesztést.

„Az illető mellkasán a szegycsont közepét kell megkeresni. A ruhákat el kell távolítani róla, a hölgyeknél a melltartót is, mivel a melltartó fém kerete akadályozná a mellkasi nyomás hatékonyságát. Erős és határozott mozdulatokkal kell lenyomni a mellkast, felnőttnél 5-7 centiméter mélyen, gyereknél a felső test átmérőjének egyharmadáig. Másodpercenként két mellkaskompressziót, két lenyomást kell végzeni, annak érdekében, hogy átvegyük a szív mechanikuspumpa-funkcióját” – részletezte.
Elmagyarázta, amikor a lenyomásokkal átvesszük a szív funkcióját, „azzal beindítjuk a vérkeringést, így vért pumpálunk az erekbe, amely eljut az agyba, és folyamatosan szállítja a szervezetben maradt életmentő oxigént”.
Bár létezik olyan javaslat is, hogy 30 nyomás után két szájon át való lélegeztetésnek kell következnie, Kis Balázs elmondta, egyes szakkönyvek szerint elegendő az az oxigén, amit a beteg kaphat csak a nyomások által. Hozzátette, a szájon át való lélegeztetésnél arra is kell figyelni, hogy megfelelően nyitottak-e a légutak. Ehhez a nem lélegző ember fejét „hátra kell engedni, amennyire lehet, annak érdekében, hogy a légút nyitva legyen”.
Azt is elmondta, a szájon át lélegeztetéshez – bár nincsenek statisztikák arról, hogy bárki betegséget kapott volna el – mégis ajánlja a mentős zsebkendőjét (batista salvatorului), ami patikákban kapható, ezt kell rátenni az érintett arcára, és ezen keresztül fújni be a levegőt. „Nekem is van a kulcscsomómon, és már kétszer használtam is ilyent” – jegyezte meg.

Kicsit másképp kell kezdeni a gyermekek újraélesztését. „A gyermeknél öt befújással, öt szájon át lélegeztetéssel kezdjük az újraélesztést, utána következik a mellkas lenyomása” – magyarázta.
Amennyiben idegen test szorult a légútba, azaz fulladásveszély áll fenn, több manőver segíthet a helyzettől függően: „a két lapocka közé erőteljes ütéseket kell mérni a hát közepére”, ha így nem távozik, ami beszorult, akkor „a köldök és a gyomorszáj közé ökölbe szorított kézzel a rekeszizmot fel kell nyomni annak érdekében, hogy feszültséget generáljuk, és a tüdőben levő levegő – jó esetben – kidobja azt az idegen testet a légútból”. Ezek után el kell kezdeni az újraélesztést, ha szükséges.
Emberi és jogi kötelesség segíteni, ahogy tudunk
„Ha szívmegállás történik, és nem kezdjük el az újraélesztést – még úgy is, hogy nem vagyunk szakemberek –, azzal semmi jót nem teszünk. Úgy emberileg, mint jogi szempontból kötelességünk segíteni másikon” – hívta fel a figyelmet a mentős. Hozzátette, ha nem száz százalékban helyes is az az újraélesztési procedúra, akkori is megnöveli az érintett ember életesélyeit.

Ugyanakkor, „mivel jó hiszeműen cselekszik, és életet szeretne menteni, a laikus ember nem vonható felelősségére jogi szempontból” – mutatott rá.
Ne vegyük le a sisakot!
Amennyiben balesetben sérült meg valaki a közelünkben, ez esetben már több dologra is figyelni kell, de először is arra, hogy magunkra vigyázzunk: közúti balesetnél például először biztosítsuk, hogy ne üssön el a következő autó.
A balesetet szenvedett szempontjából pedig azt kell megjegyezni, hogy gerincsérülése lehet, így fontos, hogy úgy segítsünk, hogy az illetőnek ne okozzunk nagyobb a sérülést.
„Azt szoktam tanácsolni, hogy abban a pozícióban kell hagyni a balesetben érintett személyt, ahogy találtuk. Rolleres, motoros vagy akár biciklis sérültnél fontos, hogy ne vegyük le a sisakot a fejéről. Mert ha nem helyesen vesszük le és nyaki gerinc líziója van, akkor akaratlanul olyan károsodást okozhatunk a páciensnek, ami akár az életébe kerülhet, vagy pedig az életminőségén ronthat” – figyelmeztetett.

Mivel „annál rosszabb helyzet nincs, mint a szív- és légzésmegállás”, így a baleset sérültjénél is meg kell kezdeni az újraélesztést, ha nincs légzése, ehhez pedig úgy szabad megmozdítani, hogy a fejét és a gerincét a test tengelyében kell tartani, javasolta Kis Balázs. Mint elmondta, törekedni kell arra, hogy a gerincoszlop ne mozduljon el ahhoz a pozícióhoz képest, amiben megtalálták.
„Minél kevesebbet kell mozgatni. Gyakran láttam olyant, hogy az autóból úgy rángatták ki a sérültet, hogy nem figyeltek a gerincére. Ki lehet szépen is húzni: hátulról kell megfogni, és legalább két-három ember kell ahhoz, hogy biztonságban kiemeljék” – részletezte hogyan nem és hogyan kell eljárni.
Elsősegély-képzés legalább kétévente
Aki nem szakember, nem találkozik nap mint nap az eddig említett vészhelyzetekkel, annak egy elsősegély-képzés nem elég ahhoz, hogy elkerülje a pánikot, és tudja, mit kell tennie – véli Kis Balázs.
A mentős azt javasolja, saját magunk, a hozzátartozóink meg a környezetük védelmében tájékozódjunk, olvassanak a szülők minél többet a témáról, járjanak el ingyenes vagy – ha van rá lehetőségük – fizetős elsősegélyképzésekre.
„Interaktívan megtanítják a krízishelyzetek kezelését, ami által csökkenthető a tévedés esélye, és elkerülhető a pánik, ami sok esetben előfordul, amikor megtörténik a baj: a jelenlévők hirtelen nem tudják, mit kell tenniük, és nem tudnak különbséget tenni nagy baj és kis baj között” – magyarázta.

A különböző egyesületek, a mentőszolgálatok, a katasztrófavédelem, a Vöröskereszt, a Páli Szent Vince Gyermekmentő Szolgálat képzéseit ajánlja felkészülésként. „Úgy gondolom, ez mindig egy befektetés, és azt is ajánlom, hogy kétévente ismételjük át a tudnivalókat, mert ez sajnos nem olyan, mint a biciklizés” – jegyezte meg.
Kapcsolódó
CSAK SAJÁT