Megváltozhatnak a távoltartási határozatok megszerzésének szabályai. A parlamenti képviselők úgy módosítanák a jogszabályt, hogy az erőszakos elkövetőket az áldozat kifejezett beleegyezése nélkül is elektronikus megfigyelés alá lehessen vonni. Az áldozatok túlnyomó többsége nő, egy ilyen intézkedés élet és halál között dönthet a családon belüli erőszak esetén. Csép Éva Andrea képviselő, a törvény egyik kezdeményezője a Maszolnak elmondta, bár több éve adott a lehetőség, hogy elektromos nyomkövetővel ellenőrizhető legyen, az agresszor valóban betartja-e a távoltartási végzést, az a tapasztalat, hogy négyből csak egy nő él vele. A mostani törvényjavaslattal ezen a helyzeten változtatnának. A tervezet a szenátusban van.

Az év eleje óta 28 nő gyilkoltak meg és több mint 100 ezer családon belüli erőszakot vizsgáltak.
Annak érdekében, hogy a tragédiák ne ismétlődhessenek meg, módosulhat a törvény: az elkövetőket az áldozat kifejezett jóváhagyása nélkül is elektronikus nyomkövetővel figyelhetnék meg.

Jelenleg a hatályos jogszabályok szerint az áldozatoknak külön beleegyező nyilatkozatot kell aláírniuk az elkövető elektronikus megfigyeléséhez, amikor védelmi határozatot kérnek a rendőrségtől. A határozat kiadása után az áldozat is kap egy telefont, amellyel a rendőrök biztosítják, hogy a megfigyelt személy betartja a minimális távolságot – számol be az ObservatorNews.

Fordított mechanizmus a nagyobb biztonságért

A törvénytervezet változtatna a jelenlegi helyzeten.

„Megfordítjuk ezt a mechanizmust: nem az áldozat kell aktívan kérje az elkövető megfigyelését. Ha megállapítják a védelmi határozatot a távolságtartás elrendelésével, az automatikusan magával vonná az elektronikus megfigyelést is. Nagyon sok nő nem is tudja, hogy létezik ilyen lehetőség, hogy joga van hozzá, vagy hogy miként működik a rendszer; amikor pedig tájékoztatják őket, azt gyakran csak felületesen teszik” – nyilatkozta Victoria Stoiciu, a törvénytervezet kezdeményezője.

A szakértők szerint sok esetben a jogszabályok nem ismerete vagy a félelem áll az mögött, hogy az áldozatok nem kérik a hatósági fellépést a bántalmazóval szemben.

„A tájékoztatásnak sokkal világosabbnak és elérhetőbbnek kell lennie. Egy áldozatnak nem kell jogi szakértőnek lennie. Amikor megfélemlítenek, fenyegetnek vagy bántalmaznak, nagyon nehéz megérteni a eljárásokat, határidőket és jogokat” – mutatott rá Monica Abuzaid, az Împlinim Destine Egyesület elnöke.

Kapcsolódó

Családon belüli erőszak elleni küzdelem: bátrabbak az áldozatok, hatékonyabb a védelem

Háromszéken jelentősen megugrott, – tavaly 60 százalékkal nőtt az előző évhez képest – azon áldozatok száma, akik a rendőrségtől kértek védelmet bántalmazó társuk ellen.

bántalmazás családon belüli erőszak Kovászna megye rendőrség távoltartási parancs nyomkövető

A tervezett módosítással a rendőrök felülírhatnák az áldozat elutasítását. Ebben a helyzetben az elkövető köteles lenne elektronikus lábbilincset viselni, és az áldozat lakóhelyéül szolgáló épületben is elhelyezhetnének érzékelőket, ezzel akadályozva meg, hogy a bántalmazó közel menjen. Ez azonban beruházásokat és több rendőrt igényel, hogy időben közbe tudjanak avatkozni.

„Maximális szinten ki kell használnunk a rendszert, amely riasztást ad ki az ilyen jellegű agressziók esetén. Az SIME-rendszer bevezetése óta eltelt két évben voltak olyan helyzetek, amikor a kollégák a nagy munkaterhelés és a létszámhiány miatt nem tudtak időben beavatkozni” – mondta Gabriel Gârniţă, a SIDEPOL szakszervezet elnöke.
Az idei év első 8 hónapjában a rendőrség több mint 13 ezer ideiglenes védelmi határozatot adott ki.

Csép Andrea: négyből csak egy bántalmazott kéri

Csép Éva Andrea képviselő, a törvény egyik kezdeményezője a Maszolnak elmondta, bár több éve adott a lehetőség, hogy elektromos nyomkövetővel ellenőrizhető legyen, az agresszor valóban betartja-e a távoltartási végzést, az a tapasztalat, hogy sok bántalmazott nem él vele, mert idegenkedik tőle. A mostani törvényjavaslattal ezen a helyzeten változtatnának.  

„Nem elegendő, hogy elrendelje a bíróság az elektromos nyomkövető viselését az agresszor számára, az áldozatnak is vállalnia kell, hogy a nyomkövetőjét, ami tulajdonképpen egy telefon, magánál hordja. A rendőrség akkor kap riasztást, amikor a két nyomkövető bizonyos távolságba kerül. De ha a bántalmazott nem vállalja, hogy magánál hordja a készüléket, akkor a bántalmazónak sem kell viselnie a nyomkövető bilincset” – mutatott rá Csép Andrea. Kiemelte, a számok riasztóak: „négyből egy bántalmazott fogadja el, hogy a nyomkövetővel is monitorozzák a távoltartási rendelet betartását”, ezért látják szükségesnek a szigorítást.

„Beszélve áldozatokat segítő női jogvédő szervezetekkel, a rendőrséggel, ügyészséggel, arra a következtetésre jutottunk, hogy a másik oldalról kell megközelíteni a problémát: ha opcionális volt eddig, akkor ezután legyen kötelező, azaz mindenkinek viselnie kell, akinek elrendelték. Felteszik rá, és amennyiben meg akarja tagadni, akkor nyilatkozatot tehet arról, hogy neki nem kell” – fejtette ki, mi lenne a módosítás. A kezdeményező képviselő szerint, amennyiben írásba kell foglalniuk, megértve a következményeket, a bántalmazottak várhatóan sokkal jobban meggondolják, hogy lemondjanak-e a törvény biztosította védelemről.

A képviselő kiemelte, „a hatóságoknak nem a pénzkérdése egy nő élete”, véleménye szerint nem ütközik majd akadályba elegendő nyomkövető beszerzése.