Mit csináljak, (hogy ne reszkessek), mielőtt kiérkezik a mentő? címmel tartott elsősegély gyorstalpalót a Kolozsvári Magyar Napokon Deák András rohammentős oktató, aki 16 éve dolgozik a tűzoltóságon, rendszeresen tart oktatást iskolákban is. Olyan technikákat lehetett tőle tanulni, amelyekkel életveszélyben lévő áldozatokat láthatunk el minimális felszereléssel vagy anélkül, ameddig kiérkezik a mentőautó.

Azokban a nyugat-eruópai országokban, ahol hangsúlyt fektetnek az elsősegély-nyújtási képzésekre munkahelyen és iskolában, kevesebben halnak meg a mentő kiérkezéséig – emelte ki Deák András előadásában, hogy érzékeltesse, elsősorban az áldozat mellett lévő ember tudja megmenteni a segítségre szorulót.

„Egy elsősegély tanfolyamon az tanulható meg, hogyan hozható az áldozat menthető állapotba, míg kiérkezik a mentő. Nagyon könnyen megtörténik, hogy nem segítenek az áldozatnak, megijednek, nem mernek lépni a körülötte állók, és mire kiér a mentő már késő, hiszen sok esetben nagyon rövid az az időszak, amíg az agysejtek újraéleszthetőek” – magyarázta Deák András. Hozzátette azt is, egy elsősegély kurzus elsősorban annak való, aki nem veszíti el a lélekjelenlétét vészhelyzetben.

DR ABC

Amikor baj van, például földön fekvő áldozatot találunk, akivel nem tudjuk, mi történt, akkor „DR ABC-t kell segítségül hívni”, mondta Deák András. Ez nem egy személy, hanem egy rövidítése annak, mi a teendő ilyen esetben.

A DRABC-ből a D a danger-re, azaz a veszély felmérésére vonatkozik. „Ellenőrizni kell, hogy rám leselkedik-e veszély, hiszen fontos, hogy magamat ne hozzam veszélybe, meg kell próbálni megállapítani, mi történhetett, és hogy traumás-e az illető, vagy nincs sérülése” – magyarázta Deák András.

Az R a response, azaz a választ jelenti, ellenőrizni kell, hogy eszméleténél van-e, válaszol-e az áldozat, az A – airwaves – arra vonatkozik, hogy mielőbb szabaddá kell tenni a légutakat. Ennek technikáját is megmutatta a szakember.A B – breathing, az ezt követő légzésvizsgálatot jelenti, azaz megnézni, hogy ezek után lélegzik-e az illető.

„Kicsit ki kell nyitni a száját, ellenőrizni, van-e benne idegen test, ha van és felnőtt az illető, akkor benyúlni és eltávolítani, ha baba, akkor más a helyzet. A felnőtt nagy keze helyett, amivel valószínűleg csak bennebb nyomná az idegen testet, a baba, kisgyermek esetében inkább csipesszel kell vagy hasonló eszközzel kiszedni a szájából az idegen testet” – magyarázta. Hozzátette, saját gyermekének van, aki szájjal szippantja ki a beszorult tárgyat, vagy hasra fordítva a kicsit, a lapocka alsó felétől felfele ütögetve szabadítja meg tőle.

Amennyiben szükséges, következik a C – compression – a mellkaskompresszió, amit szintén megmutatott a szakember.

„Ez a három fő dolog: a légzés ellenőrzése, annak megállapítása, hogy eszméleténél van-e, és hogy traumás-e” – foglalta össze. „Ha ezeket a lépéseket nem felejtjük el, akkor a diszpécserrel is másképp tudunk beszélni” – emelte ki. „Mert ha hívjuk a 112-t, azt fogják kérdezni, hogy mi van az áldozattal, hogy traumás vagy sem, eszméleténél van vagy sem, lélegzik vagy nem. Tehát nem egyből hívjuk az 112-t, hanem amikor felmértük a terepet, hogy hány áldozat van, és milyen állapotban vannak. Persze nem keményen végigtapogatjuk az áldozatot, hanem feltételezünk a látottak alapján” – magyarázta.

Az életmentő stabil oldalra fektetés

„Amennyiben nem traumás, eszméletlen, de lélegzik, akkor következhet a stabil oldalra fektetés, ami azért nagyon fontos, mert a légutakat így szabadon hagyja. Eszméletlen állapotban elveszíti a tónusát a nyelv, becsúszik a torokba, elzárja a légutakat, és elindul az agyhalál. Ezen a ponton a mentőautó valószínűleg még csak elindult” – hangsúlyozta.

Önkéntes vállalkozón mutatta be hogyan is kell átlendíteni a behajlított könyöknél és térdnél fogva, úgy, hogy a keze ékként a feje alá kerüljön. Az odalhelyzet mellett fontos, hogy az áldozat fejét ezek után hátraszegje, szintén azért, hogy a nyelv ne csúszhasson a torokba.

A stabil oldalhelyzet életet menthet, hangsúlyozta Deák András, hiszen ha esetleg hányni fog az áldozat, és a béltartalom a légzőszervekbe jut, a tüdőt olyan szinten károsítja, hogy az halálhoz vezet.

A 16 éves tapasztalattal rendelkező szakember a helyzetek sok variánsára mutatta még meg a segítségnyújtó lépéseket, például a mellkompressziót is, aminél lényeges, hogy csak a szegycsontot nyomkodjuk, ne a bordákat, nyújtott karral, a saját testsúlyunkkal nehezedünk rá, és a mellkas egyharmadáig kell körülbelül benyomni a kezünket.

„Nagy szükség van elsősegélynyújtásnál az önkontrollra, hogy ne túl gyorsan csináljuk a hirtelen izgalomban, percenként 120 nyomás kell, körülbelül 30-szor nyomjuk le. Az elején ropogást hallhatunk, ne ijedjünk meg, előfordul, de nem vészes, csak a porccsontok válnak le. Fontos, hogy amennyit lenyomtam, annyit kell felfele is, hogy a szív tudjon megtelni vérrel. Hirtelen mozdulattal kell felemelkedni” – magyarázta.

30 nyomás után, ha nem lélegzik, akkor, ha nem tbc-s és tudomásunk szerint, nincs veszélyes betegsége, és ha ettől nem leszünk rosszul, akkor lehet szájon át lélegeztetni.

„Csak kettőt kell fújni. Kicsit kell emelkednie a mellkasnak. Két percenként ellenőrizzük a légzést” – mondta Deák András.

Magyarul is kérhető a segítség

Hasznos tudnivaló, hogy amennyiben valaki nem tud románul segítséget kérni, és magyarul kezd beszélni a 112 diszpécseréhez, átkapcsolják Hargita vagy Kovászna megyébe, valahová, ahol biztosan megértik, és így kérhet segítséget az illető, magyarázta Deák András.

Az elsősegélynyújtás megtanulására kiváló lehetőség mentőszolgálathoz önkéntesnek jelentkezni, amit 16 éves kortól tehet meg, aki erre vállalkozik – mondta el a szakember.