Mette Frederiksen dán miniszterelnök szociáldemokratái olyasmit tudnak felmutatni, ami baloldali pártoknak nem nagyon sikerül újabban Európában. Két egymást követő kormányzási ciklus után nagy valószínűséggel megnyerik a jövő évben esedékes választásokat is. A dán szocdemek titka sokak szerint a bevándorlókkal szembeni szigorú fellépés, ezért a dán modellt más kormányok is megpróbálják átvenni.

Miközben Európában mindenfelé erősödik a radikális jobboldal, Dániában Mette Fredericksen kormányfő szociáldemokratái stabilan tartják magukat. Ha hinni lehet a felméréseknek, és nem jön közbe valami váratlan, a Szociáldemokraták nyerik jövőre is a parlamenti választást.

Dánia közvetlenül a 2015-ös migrációs válság után alakította át radikálisan a menekültügyi rendszerét. Az akkori liberális konzervatív kormány intézkedéseit helyben hagyta, sőt tovább szigorította a 2019-ben hatalomra került baloldali kabinet.

A dán modell alapján a menedékkérők nem kapnak állandó letelepedésre feljogosító engedélyt. A menekültstátuszt rendszeresen felülvizsgálják, és visszavonják, ha az illető hazájában biztonságosnak ítélik a körülményeket. Megnehezítették a családegyesítést, meghosszabbították az állampolgársághoz vezető utat, és az állami támogatást integrációhoz – munkavállaláshoz, nyelvtanuláshoz – kötötték. Emellett bizonyos érték fölött lefoglalják a kérelmezők ékszereit és egyéb ingóságait a fenntartási költségeik fedezésére. Csak a hatalmasra duzzadt nemzetközi felháborodás hatására módosították a törvényt, így a migránsok megtarthatják az érzelmi töltettel rendelkező értéktárgyakat, például jegygyűrűt.

A dán modell lényege: a lehető legkevésbé vonzóvá tenni az országot a potenciális menedékkérők számára. A cél már nem az integráció, hanem a visszatérítés – ezt a szemléletet Európában elsőként Dánia honosította meg.

A rendszer működőképesnek bizonyult, amennyiben Dániában stabilan alacsony a menedékkérők száma, így a radikális jobboldali pártok nem tudtak a migrációból tömegtámogatást kovácsolni. Az Eurostat szerint tavaly Dániában alig több mint kétezer menedékkérelmet nyújtottak be, ezzel a jóléti rendszeréről híres skandináv ország egy ligában van a szegényebb, kelet-európai tagállamokkal, például Romániával. A régi és tehetős EU-tagok közül ebbe a csoportba csak Finnország került, ahol az euroszkeptikus és bevándorlásellenes Finnek részvételével 2023-ban létrejött koalíció erőteljesen szigorította a menekültügyi szabályokat.

Egyes megfigyelők szerint Mette Fredericksen pártja túlságosan jobbra tolódott. E tekintetben komoly figyelmeztetést jelent a tíz napja tartott önkormányzati választás: a Szociáldemokraták több mint száz év után elveszítették Koppenhága irányítását. Bár helyi ügyek – például a parkolás és a lakhatási költségek – is szerepet játszottak, a választók egy része a kormány túlságosan szigorú migrációs politikáját is kifogásolta.

A brit kormány nem is titkolja, hogy a dániai modellből inspirálódott, amikor kidolgozta saját menekültügyi reformját. A csomag a második világháború óta a legnagyobb átalakítást hozhatja a brit menekültpolitikában – jelentette ki Shabana Mahmood belügyminiszter. Valójában a rendszer a dániainál is szigorúbb lenne.

A készülő szabályozás szerint a menekülteknek 20 évet kell várniuk, hogy határozatlan idejű tartózkodási engedélyt kapjanak (ILR), és letelepedjenek az Egyesült Királyságban. Státuszukat két és félévente felülvizsgálják, és visszavonják, ha a belügyminisztérium úgy ítéli meg, hogy már nincs szükségük védelemre. Új korlátozások lépnek életbe a családegyesítésre és a támogatásokra vonatkozóan is. Ahogy Dániában, az Egyesült Királyságban is lefoglalhatják az egyének vagyonát a menedéktámogatás költségeihez való hozzájárulásként, bár a kormány hangsúlyozta, hogy érzelmi értéket képviselő tárgyakat nem koboznak el.

A reform célja csökkenteni az európai kontinensről induló menekültcsónakok érkezését, illetve egyszerűsíteni az illegálisan érkezők kitoloncolását. Idén eddig több mint 39 ezren érkeztek az Egyesült Királyságba, ami 19 százalékkal több, mint 2024 azonos időszakában, és csaknem másfélszerese a két évvel korábbi adatnak.

A migrációs nyomás a brit politikai rendszer felforgatásával fenyeget. A londoni parlamentet hagyományosan két párt uralja, eddig egyetlen feltörekvő tömörülésnek sem sikerült megtörnie a Munkáspárt és a Konzervatívok duopóliumát. Viszont a mai állapotok ismeretében egyáltalán nem kizárt, hogy a következő választás után a miniszterelnököt Nigel Farage-nak hívják majd. Az évtizedek óta kívülállónak számító politikus, a Brexit Pártból lett Reform UK alapítója mindössze négy mandátumot tudott felmutatni a tavalyi parlamenti választás után, de azóta lényegében uralja a közbeszédet, elsősorban az illegális bevándorlás tematizálásával. A Konzervatívok egyre inkább sodródnak a politikai jelentéktelenség felé, de a kormányzó Munkáspárt is gyengélkedik a felmérésekben. A következő parlamenti választás hivatalosan 2029-ben esedékes, de Farage szerint akár 2027-ben is sor kerülhet rá.

Kapcsolódó

Négy, migrációs nyomás alatt álló állam kap először támogatást az uniós szolidaritási alapból

Az Európai Bizottság értékelése szerint Görögország, Ciprus, Spanyolország és Olaszország jelenleg migrációs nyomás alatt áll, így ezek az országok a migrációs és menekültügyi paktum 2026 közepi hatálybalépése után elsőként férhetnek hozzá az uniós szolidaritási alaphoz - közölte kedden a brüsszeli testület.  

migránsok migráció menekültek Európai Unió

2018 óta összesen mintegy 190 ezer migráns jutott át csónakon Franciaországból az Egyesült Királyságba – főként Iránból, Afganisztánból, Irakból, Albániából, Szíriából és Szudánból. A legtöbben menedékjogot kérnek és kapnak is Nagy‑Britanniában.

Keir Starmer kormányzása alatt a menekültügyi helyzet tovább romlott. A bíróságokon a menekültügyi fellebbezések száma 50 ezerre ugrott 2025 első negyedévére, miközben két éve még alig 7 500 ilyen ügy volt napirenden. A rendszer túlterhelt, az ügyek feldolgozása nem tud lépést tartani az érkezők számával. A menekültügyi rendszer teljes költsége 2024/25-ben 4,76 milliárd font volt, tízszerese a tíz évvel korábbinak. A kiadások nagy része hotelszámlákból adódik, mivel a menedékkérők elhelyezésére nincs elegendő egyéb kapacitás.

A dán modell átvétele nem vonja maga után automatikusan a helyzet javulását. Sőt a javasolt szabályozás magában hordozza annak a veszélyét, hogy miközben nem riasztja el a francia partokról illegálisan érkezőket, aláássa a már Nagy-Britanniában tartózkodó menekültek integrációját. Egyes források szerint Keir Starmer többet várhat a Franciaországgal kötött menedékjogi megállapodás kiterjesztésétől.

A Le Monde pénteki cikke szerint a francia kormány belement abba, hogy tengeri csendőrsége elfogja a migránsokat szállító gumicsónakokat, még mielőtt elindulnának Anglia felé. A lap értesülése szerint Keir Starmer a francia elnöknek nemrégiben küldött levelében valósággal könyörgött Emmanuel Macronnak, hogy még ebben a hónapban alkalmazza a tengeri átkelések elrettentését célzó új tengeri doktrínát.