Kötelező egyenruha – A képviselőháztól remélnek józan döntést a diákok
Feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn országszerte a diákok a kötelező iskolai egyenruha bevezetése ellen. A szenátus már megszavazta az erről szóló törvénytervezetet, a végső döntés a képviselőházé. A diákok abban bíznak, hogy ott figyelembe veszik álláspontjukat, és nem teszik országosan kötelezővé az egyenruhát. Megkeresésünkre Szabó Ödön parlamenti képviselő, oktatási szakpolitikus elmondta, arra számít, hogy év végéig a képviselőház is véleményt mond az iskolai egyenruhák ügyében.
Szociáldemokrata politikusok egy csoportja kezdeményezte azt a törvénymódosítást, amely kötelezővé tenné az iskolai egyenruha viselését az állami közoktatásban. A szenátus szeptember 21-én első házként 84 igen, 18 nem szavazattal és négy tartózkodás mellett elfogadta a tervezetet. A végső döntést a képviselőház hozza meg. A tervezet szerint nem ugyanolyan egyenruhát kellene viselnie az ország valamennyi diákjának. Az egyes iskolai közösségek helyben választhatnák ki az öltözetet.
A kezdeményezők szerint az egységes iskolai öltözet egyik legfontosabb előnye az lenne, hogy kevésbé válnának láthatóvá a diákok családjainak anyagi helyzetéből fakadó különbségek. Érvelésük szerint kisebb jelentősége lenne annak, hogy ki visel márkás, drága vagy éppen divatos ruhát, ez pedig csökkenthetné a hátrányos megkülönböztetést és az iskolai zaklatást.
Kapcsolódó
Az egyenruha mellett biztonsági érveket is felsorakoztatnak. Az egységes öltözék alapján az iskola személyzete könnyebben felismerhetné, hogy ki az adott tanintézet diákja, ezáltal pedig egyszerűbb lenne kiszűrni az illetéktelenül belépő személyeket. A kezdeményezők szerint az egyenruha erősítheti az adott iskolához való tartozás érzését is, és az öltözködés helyett inkább a tanulásra, a fegyelemre és a személyes fejlődésre irányíthatja a diákok figyelmét.
Feketébe öltözve tiltakoztak
A diákok nem kérnek a kötelező egyenruhából. Az Országos Diáktanács Az oktatást nem a szabóműhelyben javítják meg elnevezésű országos tiltakozó akciójához a MAKOSZ is csatlakozott. Hétfőn arra kérték az iskolásokat, hogy fekete ruhában menjenek iskolába, a felhívásra országszerte több ezren azt tették.
A diákszervezetek azt nehezményezik, hogy miközben a tervezet közvetlenül őket érinti, képviselőiket nem hívták meg sem az egyeztetésekre, sem a szenátus tanügyi bizottságának arra az ülésére, amelyen a javaslatot megvitatták és megszavazták. A diákok már korábban is jelezték, hogy ellenzik az egyenruha kötelezővé tételét.
Kapcsolódó
Most abban bíznak, hogy a képviselőház figyelembe veszi az álláspontjukat, és nem szavazza meg a tervezetet.
Az RMDSZ a képviselőházban a törvény ellen szavaz
Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő a Maszolnak elmondta, bár az, hogy a tervezet átmegy-e a képviselőházon, végső soron a parlamenti többségtől függ, az RMDSZ nem fogja támogatni a kezdeményezést. Hozzátette, nem először kerül hasonló javaslat a képviselőház elé, és az RMDSZ korábban sem támogatta az egyenruha országosan kötelezővé tételét.
A képviselő a jelenlegi szabályozást tartja megfelelőnek, amely az iskolákra bízza, hogy bevezetnek-e egyenruhát. Szerinte erről helyben, a szülők, pedagógusok és diákok bevonásával kell dönteni, nem pedig országosan előírni valamennyi tanintézet számára
Kapcsolódó
Szabó Ödön szerint a képviselőházi tárgyalásokon a diákok képviselőit is meg kell hallgatni. Mint mondta, amikor korábban hasonló kezdeményezéseket tárgyaltak, erre minden alkalommal lehetőséget kaptak, és az álláspontjuk a jelenlegi szabályozás kialakításához is hozzájárult.
Éppen ezért tévedésnek tartaná, ha most a megkérdezésük nélkül változtatnák meg azt, amiről korábban konszenzus született.
Romániában több olyan iskola működik, ahol a diákok már most is egyenruhát vagy az intézményhez köthető ruhadarabot viselnek. Van, ahol csupán egy mellény, máshol teljes egyenruha létezik.
Egyes tanintézetekben a lányok egyenruhája szoknyából, nyakkendőből és mellényből, a fiúké nadrágból, nyakkendőből és mellényből áll. Ezeket viszont nem mindenhol kell naponta viselni: van, ahol csak különleges, ünnepi alkalmakkor, például tanévnyitón vagy tanévzárón viselik.
Az ilyen tanintézmények vezetői szerint az egyenruha elsősorban az iskola egyik stílusjegye: jelzi, hogy viselője melyik tanintézethez, melyik közösséghez tartozik.
Nem kötelező egyenruha, több pszichológus kellene
A képviselő valós problémának tartja a diákok közötti társadalmi különbségeket, az ezekből fakadó megbélyegzést, versengést, diszkriminációt és iskolai zaklatást. Szerinte a kötelező egyenruha ezekre csak felületes választ ad.
Attól, hogy az iskolában egyforma ruhában jelennek meg a gyerekek, társadalmi helyzetük és lehetőségeik nem változnak meg. Lesz, aki olaszországi vagy görögországi nyaralásra utazik, míg más a saját falujából sem jut ki. Ugyanígy különbséget jelenthet az is, hogy ki milyen körülmények között tartja a születésnapját.
Ha a ruházat már nem mutatja meg az anyagi különbségeket, Szabó Ödön szerint más dolgokkal tűnnek ki. „A telefon lesz a státuszszimbólum, mint ahogy már bizonyos szempontból most is, az óra lesz a státuszszimbólum” – mondta.
A képviselő szerint az egyenruha ezért legfeljebb látszólag fedi el a különbségeket. A társadalmi kirekesztés ellen inkább olyan oktatási programokra lenne szükség, amelyek a szolidaritást és az elfogadást erősítik, és segítenek a gyerekeknek megérteni egymás helyzetét. Ilyen megoldásként említette az iskolai mentorprogramokat és a pszichológusi segítség megerősítését.
Kapcsolódó
Szabó Ödön szerint a szabályozás alapján 500 gyermekenként kellene rendelkezésre állnia egy pszichológusnak, miközben van, ahol 800–900 diák jut egy szakemberre. Véleménye szerint, ha az állam valóban tenni akar az iskolai bántalmazás ellen, elsősorban az általa már előírt szabályokat kellene betartania.
A finanszírozás újabb feszültségeket teremthet
Szabó Ödön szerint a gazdagabb, nagyobb önkormányzatok könnyebben előteremthetik az egyenruhára szükséges összeget, míg máshol vita alakulhat ki arról, hogy erre fordítsák-e a rendelkezésre álló pénzt, vagy például járdát építsenek, vagy más beruházást valósítsanak meg.
Szerinte az is feszültséget okozhat, hogy az önkormányzat kinek fizeti ki az egyenruhát és kinek nem. Ha pedig országosan kötelezővé akarják tenni az egységes öltözéket, annak finanszírozását is országosan kellene rendezni – hangsúlyozta.
„Ha a kezdeményezők akartak volna egy ilyen jelentős dolgot, akkor az országos költségvetés terhére egységes formában fizettették volna ki, vagy ajánlottak volna egy keretösszeget, amit egy ilyen egyenruhára használtak volna” – mondta.
Emlékeztetett, a decentralizációs törvény szerint, ha az állam új feladatot ír elő az önkormányzatoknak, és az pluszforrást igényel, akkor ezt a forrást is biztosítania kell. Ha ugyanis a kötelező egyenruha költsége a szülőkre hárulna, az szerinte az ingyenes oktatás elvével kerülne szembe.
„A tanügyi törvény azt írja, hogy az oktatás ingyenes. Most, hogyha én elmondom, hogy ingyenes, de te kell vegyél egyenruhát, akkor onnantól kezdve már nem ingyenes” – fogalmazott.
Év végéig dönthet a képviselőház
Azt egyelőre Szabó Ödön sem tudta megmondani, pontosan mikor kerülhet a tervezet a képviselőház elé. Az oktatási bizottságot és más szakbizottságokat az elkövetkező időszakban a kormányalakítással kapcsolatos teendők kötik le.
A képviselő ugyanakkor arra számít, hogy év végéig a képviselőház is véleményt mond az iskolai egyenruhák ügyében.
CSAK SAJÁT
.jpg)
