Bihar megye „északi csücskében”, közvetlenül a magyar–román határ mentén fekszik Érsemjén. A csaknem kilencven százalékban magyarok lakta, Érkenézt és Érseléndet is magában foglaló község földrajzilag Nagyváradtól és Bukaresttől is távol esik, harminc kilométeres határszakaszával pedig a megye legnagyobb határsávval rendelkező közigazgatási egysége. Borsi Imre Lóránt polgármester szerint ez a sajátos elhelyezkedés egyszerre jelent mindennapi kihívást és komoly fejlődési lehetőséget a helyi közösség számára.

Adósságok nélkül

Egy kistelepülés vezetése komoly gazdálkodási fegyelmet igényel, hiszen a helyi adókból származó bevételek rendkívül korlátozottak. „Kiszámoltam a könyvelővel, amikor elvállaltam a polgármester-jelöltséget, hogy mennyi a saját bevételünk. Ez körülbelül annyira elég, amiből kifizetjük évente a közvilágítást és fenntartjuk az iskolánkat” – avat be a számok mögötti valóságba Borsi Imre Lóránt. A polgármester kiemelte: minden más beruházást vagy állami támogatásból, vagy uniós forrásokból kell finanszírozniuk, amihez az önkormányzat csapatától folyamatos pályázati aktivitás szükséges.

A szigorú pénzügyi politika alapelve, hogy a község csak addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér. Érsemjénnek sem banki kölcsöne, sem állami kincstári adóssága nincs, és a kivitelező cégek felé sem halmozott fel kintlévőségeket.

Az elmúlt évek legnagyobb beruházása a fejlesztési minisztérium által elindított Anghel Saligny-program keretében megvalósult úthálózat-fejlesztés volt. Ennek köszönhetően a község utcáinak mintegy kilencven százalékát már leaszfaltozták. A munkálatok kiterjedtek a külterületi lakott részekre is: a helyi identitással rendelkező Feketefaluban (Újsemjén), valamint Barantón és a Bankasoron is kiépült az alapvető infrastruktúra. Utóbbi helyszínen – ahol korábban a hordalékos homok rendszeresen megnehezítette a közlekedést – ivóvíz- és csatornahálózat, modern közvilágítás, valamint közösségi ház épült, az útburkolás pedig a földalatti közművek teljes befejezése után következik.

A nagyobb projekt-előkészítések mellett az önkormányzat a kisebb, saját erőből elvégezhető munkákra is nagy hangsúlyt fektet. „Ha nem tudunk nagyokat ugrani, akkor ugráljunk kicsiket, de mindig előre” – fogalmazott a polgármester. Így valósult meg többek között a Fráter Loránd Művelődési Ház klimatizálása a nyári kánikula idején, egy műfüves pálya melletti kövezett parkoló kialakítása, vagy az érseléndi orvosi rendelő és gyógyszertár lépcsőzetes felújítása, amelyet a belső nyílászárók cseréje után a tetőszerkezet teljes megújításával fejeztek be.

Modern közintézmények

Az oktatási infrastruktúrát teljesen átalakították az utóbbi években. Érsemjénben új, modern kisiskola épült, és a község valamennyi oktatási épületében – a bölcsödétől az óvodákon át a nyolcosztályos iskolákig – kicserélték a bútorzatot, a termeket pedig digitális és szemléltető pedagógiai eszközökkel szerelték fel.

Kiemelkedő előrelépést jelent a község életében az új bölcsőde elindítása is, amely nemcsak új csoportot, hanem teljesen új épületet is jelent. A beruházás a magyar kormány finanszírozásával, a római katolikus egyház működtetésében és az önkormányzat partnerségével jött létre. A szolgáltatás hiánypótló a kisgyermekes családok számára.

A közvilágítás korszerűsítése terén is lényeges eredményeket értek el: Érsemjénben és Feketefaluban a teljes hálózatot LED-technológiára cserélték, míg Érselénden és Érkenézben a főutak mentén fejezték be az első szakaszt. A cél a teljes község lefedése az új kiírások révén. Érselénden mindemellett a helyi kultúrházat is teljesen újjáépítették, Semjénben pedig az utóbbi időszakban kerékpárutakat is építettek a településen áthaladó főút mentén.

Tiszta udvar, rendes ház

A községbe érkező látogatóknak gyakran feltűnik a rendezett, gondozott utcakép, amely a lakosok igényességét dicséri. Ebben komoly szerepet játszik az évtizedes múltra visszatekintő „Legszebb porta” verseny, amely mára valódi helyi mozgalommá nőtte ki magát.

A kezdeményezés eredetileg a rendszeretetre és a tiszta környezetre kívánta felhívni a figyelmet, ma pedig az önkormányzat komoly adókedvezményekkel is motiválja a résztvevőket: az első helyezett három, a második kettő, a harmadik pedig egy évre mentesül a helyi adó megfizetése alól. A díjakat minden évben a községi napok keretében adják át. „Arra figyelünk, és erre szoktam a bizottság figyelmét is felhívni, hogy lehetőleg mindig újabb és újabb portákat emeljünk ki, hiszen a jó példa ragadós” – hangsúlyozta Borsi Imre Lóránt, hozzátéve, hogy a kezdeményezés a község valamennyi településére kiterjed.

A polgármester rámutatott: a település nyugatias képe nem feltétlenül a gazdagságból, hanem a helyiek belső igényességéből fakad. A tavaszi és ünnep előtti időszakokban rendszerint lemeszelik a házak előtti fákat, megnyírják a füvet és rendbe teszik a portákat.

Gazdasági lehetőségek és a Schengen-kérdés

Érsemjén lakosságának jelentős része a jó minőségű mezőgazdasági földek műveléséből és állattartásból él, de sokan vállalnak kőművesmunkát vagy ingáznak a környező városok ipari parkjaiba. A legközelebbi nagyvárosi gazdasági központ számukra Debrecen, amely mintegy 30 kilométerre fekszik a községtől.

„Egy debreceni fizetésből sokkal jobban meg lehet élni Érsemjénben, mint Debrecenben” – mutatott rá a polgármester az ingázásban rejlő helyi lehetőségre. Miután Romániát felvették a schengeni térségbe, a határátlépés is könnyebb lett, azonban a csatlakozás nem minden esetben váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A schengeni csatlakozásra felkészülve az önkormányzat hamar lépett: saját iparterület kialakításával is próbálta elősegíteni a helyi munkahelyteremtést. Közvetlenül az érmihályfalvi határátkelő (amely tulajdonképpen Érsemjén területén található) és a nemzetközi út szomszédságában egy 20 hektáros belterületet alakítottak ki, amely alkalmas lenne csarnokok, kisebb üzemek befogadására.

A személyforgalmi határellenőrzés megszűnése ellenére a teherforgalom korlátozása komoly akadályt jelent a befektetők bevonzásában. Mivel a semjéni, illetve érmihályfalvi határátkelőn a 3,5 tonnánál nehezebb gépjárművek nem haladhatnak át, a teherforgalom kénytelen Nagykároly vagy Bors felé kerülni, ami több tíz kilométeres pluszútvonalat és logisztikai többletet jelent a cégeknek, ez pedig jelentős hátrányt eredményez a községnek. „Felhívtuk a figyelmet mindkét külügyminisztériumnál, hogy nyissák meg a teherforgalmat is, de egyelőre süket fülekre találtunk. Bár közvetlenül a nyugati határnál vagyunk, a teherforgalom szempontjából mégis zsákrégiónak számítunk” – magyarázta a polgármester.

Kiemelkedő szellemi örökség

Érsemjénnek különleges szellemi kisugárzása van, hiszen három ikonikus személyiség kötődik a községhez: Kazinczy Ferenc nyelvújító, Fráter Loránd nótaszerző, valamint Csiha Kálmán református püspök.

„A nagy szülöttek öröksége felelősség a helyi vezetés, az iskola és a kulturális élet számára” – vallja Borsi Imre Lóránt. A Kazinczy Ferenc, Fráter Loránd és Csiha Kálmán Emlékmúzeum gyűjteménye folyamatosan bővül; nemrégiben Budapestről, a leszármazottaktól került vissza Érsemjénbe Fráter Loránd eredeti hegedűje is, amelyet ma már speciális tárolóban láthat a közönség.

A település központjában található szoborpark szintén a helyi emlékezet része. Itt áll a kommunizmus idején elrejtett Kazinczy-szobor, a rendszerváltás óta felavatott Fráter Loránd-, Csiha Kálmán-, valamint a 15. aradi vértanúként tisztelt Kazinczy Lajos-mellszobor. A park legújabb alkotása Gámbe Károly plébánosnak állít emléket, aki 42 évig szolgált a községben, és a második világháború nehéz éveiben a lelkész nélkül maradt református gyülekezet lelki gondozását is felvállalta.

A kulturális élet nem korlátozódik az statikus emlékhelyekre. Minden év elején átadják a Fráter Loránd Kulturális Díjat, amelyet nótakoncert és koszorúzás kísér. A község büszkesége a többgenerációs Ezüstperje Néptánccsoport, amely évtizedek óta működik, és színvonalas műsoraival rendszeresen fellép magyarországi és nemzetközi színpadokon is.

A községi napokat is Kazinczy Ferenc halálnak évfordulójához igazítva szervezik meg: a megemlékezésen túl a rendezvénysorozat elmaradhatatlan eleme a színházi előadás, az ökumenikus istentisztelet és az iskolások ünnepi műsora, valamint a szórakoztató programok. A helyi közösségépítés alapelve is Kazinczytól származik: „Jót s jól” – ehhez tartják magukat a mindennapi munkában és a jövőbeli tervek megvalósítása során is, zárta Borsi Imre Lóránt.