Székelyhíd: nehéz volt a kezdet, de beindultak a városfejlesztési programok

Nem volt könnyű dolga a székelyhídi városvezetőségnek, amikor a Bihar megyei kisvárost a fejlődés útjára akarták terelni. Korábban ugyanis egy nyertes pályázat, illetve a kormány packázása nagymértékben megnehezítette az önkormányzat életét. Több év után napjainkban azonban már kezdenek látszani a változás első eredményei. Béres Csaba polgármestert kérdeztük a kisváros helyzetéről.

„Azért, mert Romániában a törvényeket mindenki másképp értelmezi, mint ahogy le van írva, nekünk kölcsönt kellett felvennünk annak idején, hogy befejezhessük a Nagykágyai Technológiai Líceum felújítását” – magyarázza a mai helyzetet megelőző nehézkes periódus értelmezésekor Béres Csaba. Székelyhíd polgármestere felelevenítette, hogy amikor aláírták az iskolafelújításról szóló támogatási szerződést, akkor kétszázalékos önrész vállalásával, továbbá egy másik, egymillió lejes saját költségvetési beruházás elfogadásával kezdtek neki a projektnek.

Béres Csaba polgármester | A szerző felvételei

A bonyodalmak akkor kezdődtek, amikor a pályázatot ellenőrző bizottság jelentős pénzügyi korrekciót állapított meg, mondván, a közbeszerzési eljárás nem felelt meg a törvényeknek, mondta Béres Csaba, kiemelve, hogy az ellenőrző hatóság a 2014-es törvények betartását kérte számon egy hét évvel korábbi közbeszerzés esetében. A helyi önkormányzat pert indított az ellenőrző hatóság ellen a visszafizetési kötelezettség megszüntetése érdekében, de a bíróságon veszítettek, ezért két hitelt kellett felvenniük, hogy kifizethessék a hátralékot. A nagyobbik hitelt már törlesztették, mondta a polgármester, a kisebbiket azonban még mindig fizetik, de ez már nem akkora tétel, hogy visszafogja a város fejlesztését.

Terelőút, uszoda, színház

A két hiteltörlesztő részleteinek kifizetése korábban akkora terhet rótt a helyi költségvetésre, hogy sokáig csak minimális beruházásokba tudtak belekezdeni. Az utóbbi időszakban azonban már megterem a munka gyümölcse, ugyanis a helyi és a megyei magyar képviselet tízéves lobbija és utánajárása eredményeképpen tavaly átadták Székelyhíd körgyűrűjét. Itt készült el az első olyan terelőút, amely a megyeszékhelyen kívül egy kisvárost mentesít az áthaladó forgalomtól – eleveníti fel Béres Csaba.

Székelyhíd polgármestere kiemelte azt is, hogy az érmelléki kisváros volt az első akkor is, amikor az RMDSZ által vezetett megyei tanács 2018-ban meghirdette a tanuszoda-építési programot. Amint a Maszolon is megírtuk, késéssel ugyan, de már elkészült a székelyhídi uszoda, amelyet a tervek szerint június 15-én meg is nyitnak. A polgármester elárulta, a helyi Petőfi Sándor Elméleti Líceum mellé korábban ők már elképzeltek egy uszodát, és a terv területre vonatkozó dokumentációja el is készült. Így amikor a megyei tanács alárendeltségébe tartozó Hosszú Távú Fejlesztési Ügynökség egyik nap meghirdette a tanuszoda-építési pályázatot, ők már másnap le is adták a jelentkezési dossziét.A megújult színház

Ugyancsak fontos lépés volt a Bihar megyei kisváros számára, hogy teljesen megújulhatott a színházépülete. A hatvanas években épített teátrum olyan rossz állapotba került, hogy évekig lezárva tartották, félve a beomlás okozta balesetektől. Hosszú időbe telt az is, mire többszöri nyertes pályázatukat véghez is vitte a fejlesztési minisztériumhoz tartozó Országos Befektetési Ügynökség. Az színház felújítását, bővítését és modernizálását ugyanis bukaresti forrásokból oldották meg, az avatóünnepségre pedig már a Bihar megyei Cseke Attila fejlesztési miniszter érkezett Székelyhídra idén januárban.

Az oktatásra, kultúrára is összpontosítanak

Székelyhíd most egy újabb összetett településfejlesztési projekt megvalósítása előtt áll, amit ugyancsak a fejlesztési minisztérium finanszíroz. „A Regionális Operatív Programban leadott pályázatról beszélünk, aminek több mint kilencmillió lej az értéke. Ebből felújítjuk a polgármesteri hivatallal szemben lévő iskolaépületet, a Székelyhídhoz tartozó Csokalyon egy multifunkcionális központot építünk, mert itt nincsen sem lakodalmas ház, sem olyan terem, ahol családi vagy kulturális rendezvényeket tarthatnának, továbbá hat kilométer hosszúságú aszfaltutat építünk Székelyhídon, Érköbölkúton, Érolasziban és szintén Csokalyon. Nagykágya és Hegyközszentmiklós ebből most kimarad, mert ott a Helyi Fejlesztési Programokban az aszfaltozásokat nagyrészt befejeztük” – tudatta Béres Csaba polgármester.

Szerinte ez a beruházás mind a székelyhídi városközpontban, mind Csokalyon nagyon meglátszik majd, hiszen Csokalyon ha elkészül az épület, visszatérhet a kultúra, és „ennek mi nagyon örülünk”, teszi hozzá a városvezető, aki ugyanakkor kiemelte: az aszfaltozásra is nagy szükségük van, ugyanis Székelyhíd volt az egyik olyan kisváros Biharban, ahol nagyon kevés aszfaltozott utca volt.

A tanuszoda épülete

„Ez annak is betudható, hogy a kisvárosoknak nem nagyon volt pályázati lehetőségük. Most ez valamennyit változott, és éppen egy húsz kilométeres aszfaltozási projektünk fut, amit a Helyi Fejlesztési Program második kiírásán nyertünk, ebből tíz kilométernyi utcát teszünk rendbe Székelyhídon, és szintén tíz kilométert Csokalyon, Köbölkúton és Olasziban” – fogalmazott az elöljáró. Reményei szerint ezzel a beruházással idén tudnak végezni, míg az operatív programos projekt „elindult a bürokrácia útján, én bízom benne, hogy még az idén megkötjük a kivitelezési szerződéseket és fel tudnak vonulni a cégek” – mondta Béres Csaba.

Megfelelni a lakosság igényeinek

A polgármester szerint a most futó, illetve hamarosan beinduló pályázatok egy létező igényre és szükségre adnak megoldást. „Egy város attól kellene város legyen, hogy olyan szolgáltatásokat tud nyújtani, amelyek érdemessé teszik a városi rangra. Úgy látom, ha ezek a projektjeink megvalósulnak, még akkor is szükségeltetik majd nagyjából újabb húsz kilométer ahhoz, hogy Székelyhídon és a hozzánk tartozó településeken minden utca le legyen aszfaltozva” – mondta Béres Csaba, aki szerint azonban a forgalmasabb, nagyobb utcákat már idén vagy jövőre rendbe tudják tenni.

Székelyhíd polgármestere elmondta, a környező településeken az úgynevezett 322-es vidékfejlesztési pályázatokban olyan nagy sikerrel vettek részt az önkormányzatok, hogy még a kültelkeket vagy a mezőgazdasági utakat is rendbe tették, „míg mi, Székelyhídon, vagy Mihályfalva, az Érmelléken nagyon le voltunk ebből a szempontból maradva”.Felújítás előtt áll az iskola

Béres Csabától megtudtuk, a mostani pályázat elkezdése előtt az utcák mindössze harminc százaléka volt leaszfaltozva. „Ha ezt levetítjük az egyszerű emberek életébe, akkor elmész Kiskerekibe, Érkeserűbe vagy Asszonyvásárára, és láthatod, hogy az utcák hetven-nyolcvan százaléka le van már aszfaltozva, rendbe tették, Székelyhídon meg harminc… Csakhogy Székelyhídon a Szíknak nevezett területén több ember él, mint a másik három településen összesen” – magyarázta a székelyhídi polgármester. Szerinte, ha a mostani beruházással végeznek, nagyjából „rendben lesznek” infrastrukturális szempontból.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?