Szilágyperecsennek nem kell szégyellnie magát, felzárkózott Európához. A magyarok lakta Szilágy megyei község ötven évvel később indult, szinte a nulláról, de behozta a lemaradást, és ma már a legfejlettebb romániai települések közé tartozik.

Sikerük titka, hogy a pályázatokat nemcsak várták, hanem keresték, és jó csapattal a folytonosságra építettek. Minden infrastruktúra adott: van víz-, csatornahálózat, aszfaltozott utak és földgáz, ami nagy előnyt jelent, sőt ami a legfontosabb: nagy a közösség, közel 4000-en lakják a községet. A tervekkel, a programokkal nem állnak le, továbbra is mernek nagyot álmodni, annak ellenére, hogy a bürokrácia, és még lehetne sorolni mi minden, gyakran akadályt állít eléjük.

Két éve termálkutak fúrására nyújtottak be pályázatot, amelyet a mai napig nem bíráltak el, sőt a tavaly átiratban megkapták, ha van pénzük, valósítsák meg, és majd visszafizetik a 3,5 millió eurós beruházást. Ha ez megvalósulna, nagy lépést tenne előre a település, mert termálvízzel fűtenék a középületeket.

Kapcsolódó

Kis magyar község, nagy megvalósításokkal – a szilágysági Debrenben jártunk

A rendszerváltás előtt a falurombolási, falurendezési tervben több Szilágy megyei magyar település is szerepelt.

településfejlesztés Szilágy megye uniós pályázatok

Hasonlóan jártak a helyi iskola szakosításával, amire lehetőséget ad a törvény, az önkormányzat létrehozta a korszerű intézményt, vállalta az eszközök beszerzését, tanulók is lennének, de az a válasz érkezett a tanfelügyelőségtől, hogy nincs személyzet, nincs pénz. „Az ellentmondásos törvénykezés, a tétlenkedés, a zsákutcák miatt nem lehet előre haladni, és sok esetben csak szenvedő alanyok vagyunk” – mesélte Boncidai Csaba polgármester.

,,Amikor legelőször Perecsenbe látogatott a magyarországi testvértelepülés, azon csodálkoztak, hogy Erdélyben kinti mellékhelyiség van. Ez megalázó volt számunkra, de ez volt a valóság. Aztán a Tăriceanu-kormányban Seres Dénes parlamenti képviselő támogatásával nagyon sok pénzt hívtunk le, így kialakítottuk a vizesblokkot, egy iskolai derítőtelepet, ami még mindig működik, víztisztítótelepet, kerítést építettünk és leaszfaltoztuk az iskola környékét” – mutatott rá a polgármester.

Az életkörülmények javítása az elsődleges szempont

A községközpontban két helyen is felújítási munkálatok zajlanak: az orvosi rendelőben és az óvodában, hetek kérdése és elkezdik a turisztikai komplexum kiépítését, a falumúzeum kialakítását.

Az orvosi rendelő emeletén a szakemberek ottjártunkkor a padlófűtést szerelték, a falak vakolásával és az ablakcserével már az elmúlt hetekben végeztek. Ha elkészül a felső szint, az orvosi rendelőt felköltöztetik, ők pedig a földszinten folytatják a felújítást, mondták a munkások. Mint megtudtuk, a helybéliek szívesen fogadnának háziorvost és szakorvosokat, utóbbiak számára az épületben külön rendelőket alakítanak ki, ahol időközönként a betegeket fogadhatják, így a helybélieknek nem kellene Kolozsvárra, Nagyváradra utazniuk.

Az általános iskolában az idén befejezték az építkezést, bővítést, korszerűsítést, eleget tettek a tűzvédelmi kiírásoknak, jelenleg a hangszerek és a számítógépek közbeszerzése zajlik, ez utóbbi esetében viszont „újratervezés” szükséges, hiszen a 2016-os beárazás már nem aktuális, az utóbbi időben az informatikai eszközök nagyon megdrágultak.

A jelenlegi óvoda 1889-ben épült, egykoron református iskola, majd magyar állami iskola volt. Az épületben nagyhorderejű munkálat zajlik, de megőrzik az intézmény barokk jellegét. Lecserélték a mennyezetet, tetőzetet, leverték a vakolatot, a talapzatból 30-40 centimétert leszedtek, és három illemhellyel bővítették, előreláthatóan szeptemberre visszaköltözhetnek a kicsik. Az intézményben mosodának és elszigetelőnek is helyet biztosítanak, ez utóbbit azért, ha egy gyermek megbetegszik, legyen, ahova átvinni, amíg utána megy a szülő.

Ahhoz, hogy az óvodában zavartalanul történjen a teljes felújítás, a gyermekeket a közelben lévő tanoda alagsorába költöztették, amire tavaly több mint 2,5 milliárd lejt fordítottak. „Az építésznek át tudtuk adni a teljes épületet, így mindenki végezheti a feladatát. A pedagógusoknak nem kell attól félniük, hogy a gyerekre zuhan valami, és a munkások is biztonságban tudnak dolgozni” – mondta a polgármester, miközben az épületben zajló nagy munkálatokat ismertette.

Ahol most ideiglenesen óvoda működik, a tanodában, bölcsődét szeretnének létrehozni, mert van rá igény. Az épület adott, már csak személyzetre és bútorzatra lenne szükségük.

Ottjártunkkor a déli órában szabadabb tevékenységet tartottak, így az ovisokkal is találkozhattunk. Néhányan haza készülődtek, a többiek az udvaron játszottak. Egy anyuka akkor érkezett a gyerekéért, és mint kiderült, varsolci, a kislányának a játszótársa pedig szilágysomlyói.

Hogy oda járnak, az a kiváló feltételeknek és a rugalmas programnak köszönhető, hiszen a környéken nincs olyan magyar óvoda, ahol már reggel 6-kor várnák a kicsiket, és délután fél 7-ig még velük vannak. Ez segítség a dolgozó kisgyerekes szülőknek, mert ha hét órára kell munkába menniük, nyugodtan megtehetik, tudván, biztonságos és jó helyen hagyták „babócájukat”, ahogy a polgármester mondja. Jelenleg hat csoport működik az épületben.

A vakációban is üzemelt az óvoda rövid programmal. Egy anyuka Selymesilosváról taxival vitte a gyerekét, délután két órakor szintén taxival ment utána, de vannak sarmasági, szilágysomlyói, szilágynagyfalui, varsolci és krasznai gyerekek is. A perecseni óvoda népszerűsége a kiváló körülményeknek köszönhető, amit több mint tíz éve harcoltak ki, és biztosítottak.

Akkor a megyei tanfelügyelőségen jelezték, hogy szeretnék napközivé változtatni az óvodát. Azt a választ, illetve kérdést kapták, vannak-e feltételek: étkezési lehetőség stb., mert ők nem adnak anyagi támogatást, csak személyzetet. Azon a nyáron az önkormányzat építőanyagot adott, és nagytatákkal, szülőkkel felépítették az étkezdét, bővítették az óvodát, és elkészítették a vizesblokkot. Ez 2004 környékén történt.

„Rugalmasnak kell lennünk, azt kell tennünk, amit a szülő kér, nem csak azt, amit a szakszervezet vagy a tanfelügyelőség. Hozzájuk kell igazodnunk, hiszen ők vállalják a gyereket, ők azok, akik visszamennek dolgozni. Ki kell jönnünk a sablonosságból, a rutinból, az emberekbe bele kell nevelnünk, hogy van kötelezettség is. Ez nem követel több pénzt, csak hozzáállást, rátermettséget és kiállást. Ha művész lennék, úgy tudnám megjeleníteni a 21. század édesanyját, hogy egyik kezében fogja a gyermekét, a másik kezében lenne a munkakönyv, mert a főállású édesanyaság hanyatlik. Most nagy a kihívás gazdasági téren, és ritka az a család, ahol az édesapa olyan jól keres, hogy az egész családot el tudja tartani” – fejtette ki a polgármester, aki hozzátette, vannak olyan értelmiségi szülők, akik nem a harmadik, hanem a negyedik gyereket várják, ez ad erőt arra, hogy gondoljanak ezekre az intézményekre, óvodára, iskolára, bölcsődére.

A jövőben is reménykednek

A helyi költségvetésből rengeteg lehetőséget nyitottak meg a fejlődésre, 42 beruházási tételük van, nagyrészt olyanok, amelyeknek az előtanulmányterveit elkészítették vagy folyamatban vannak, hogy továbbra is pályázhassanak.

Az önkormányzat földvásárláson gondolkodik, felkészül a jövő pályázataira, elképzelhető egy úszómedence vagy egy korcsolyapálya kiépítése az iskola mellé.

Idősek napközi otthonára is van igény, mert azt mondják, jó lenne valahol találkozni, hogy ne csak a kapuban beszélgessenek. A hivatal létre tudná hozni, de a fenntartása körülményes lenne.

Az óvoda környékén járdát és kerékpárutat akarnak kiépíteni, az ott lévő esővízlevezető árkokat a föld alá helyeznék, hogy helyettük zöldövezet és kerékpárút legyen, mert sokan biciklivel viszik a gyermeket óvodába. Gondolkodnak egy Smart-pályázaton is, interaktív padokat szerelnének fel, amelyen digitális hirdetőtábla lenne.

Turisztikai komplexum épülhet

2000-ben megtalálták az Árpád-kori falumaradványt, ennek környékén turisztikai komplexumot építenének, a tervre 3,5 milliárd lejre pályáztak. Az elképzelések szerint falumúzeumot nyitnának, kiépítenék díszkövekkel az egykori katolikus templom helyét, ami látható, mert 1668-ban, amikor lebontották a templomot, és elhordták a köveket a református templom építéséhez, megmaradt a sóder és a maradvány, ez jelzi az épület helyét. Júliusban folytatják a középkori templom szentélyének a megásását. Itt állítólag kripták is vannak, ide temették el Báthory Szaniszlót és fiát.

A területen talált csontokról 3D-s fényképek készülnének, ezeket üveg alá helyeznék és kiállítanák. Melléjük digitális tábla kerülnek, amely ismertetné a helyi történelmet. A múzeum kialakítását remélhetőleg júniusban már elkezdik, az épületet megvásárolták, átalakítják tornácos parasztházzá, abban lesz a szőttesmúzeum, alatta a pincében pálinkamúzeum.

A turisztikai komplexum környékén drótkötél-, csúszda-, tenisz-, nyári szánkózó- és sípálya lenne, így nemcsak a felnőtteknek, hanem a gyerekeknek is kedveznének.

A szilágyperecseni hagyma titka

A településen nagy hagyománya van a hagymatermesztésnek. Az 1500-as években a somlyai Báthoryaknak Perecsenben voltak a gazdasági épületeik. Írásos dokumentum említi, hogy az újévi összeíráskor egy véka hagyma volt, és mivel a gazdasági épületek Perecsenben voltak, következésképpen ott termesztették. Az észak-erdélyi vasút kiépítése után, az 1800-as évek végén még Galacra és Vajdahunyadra is vitték a hagymát. Előtte ekhós szekereken jártak a férfiak a környező falvakba piacolni.

A perecseni hagymáról azt tartják, hogy nem annyira kemény és csípős. A polgármester elmondta, azért jó, mert nem raktárakban, pincékben, hanem a padláson tárolják, ahol megfagy, de nem rothad el, mint az alma vagy a burgonya. Ezt követően nem mozgatják, ruhákkal letakarják, majd miután kienged, meglágyul, tökéletes lesz – mesélte a polgármester.