banner_MpsidwSE_970x250_Haromszek.jpg
banner_3lV7MYIa_300X250_Haromszek.jpg

Problémás kormányrendelet: a lakosságszám növekedéséhez kötnének pályázási lehetőségeket

Több kérdést is felvet és új, de pontosan meg nem határozott közigazgatási fogalmakat vezet be a 156-os számú sürgősségi kormányrendelet, amelyet hallgatólagosan fogadott el nem rég a szenátus, mondta Cseke Attila szenátor szerdán Nagyváradon.

A sürgősségi kormányrendeletről a képviselőház dönt, ehhez több módosító javaslatot is fűznek majd, mondta a szenátor.

„A szeptember 3-án kibocsátott rendelet a romániai vidéki és városi települések vissza nem térítendő forrásokból történő fejlesztéséhez szab meg egyes intézkedéseket, s vannak támogatható részei is, azonban olyan új fogalmakat vezet be, ráadásul pontos meghatározások nélkül, amelyeket inkább törvénytervezetbe kellett volna foglalni” – mondta Cseke Attila. A szenátor szerint ráadásul ez egy jövendőbeli közigazgatási átszervezés lehetőségét is magában rejti.

A rendelet lehetővé teszi azoknak a városoknak, amelyekhez falvak is tartoznak, hogy utóbbiak részére is pályázhassanak vissza nem térítendő támogatásra a 2021–2027-es uniós költségvetési időszakban. Ilyen lehetőség eddig nem volt, ez a kezdeményezés üdvözlendő, mondta Cseke Attila.

A rendeletben azonban szerepel az úgynevezett működő városi övezet (zonele urbane funcționale) kifejezés, ami eddig ismeretlen fogalom a hazai törvényhozásban, ráadásul most sem sikerült pontosan meghatározni, mi az. A rendelet szerint az egyes községek vagy területrendezési dokumentáció vagy integrált városfejlesztési stratégiák mentén partnerségre léphetnek a városokkal, a megyei jogú városokkal vagy megyeszékhelyekkel, azonban nem tudni, melyik község melyik városhoz csatlakozhat.

Cseke Attila elmondta, hogy az európai alapok minisztériumának államtitkára a neki feltett kérdésre azt válaszolta, hogy a községek azokhoz a városokhoz csatlakozhatnak, amelyekbe harminc percen belül el lehet jutni, azonban ez nem szerepel a rendeletben. Bihar megyében például az Érmelléken, de Belényes környékén is több város van, amelyeket az egyes községekből el lehet érni, ők milyen alapon döntik el, hogy melyik városhoz csatlakozzanak, ha ennek nincsenek világos kritériumai, tette fel a kérdést Cseke Attila, aki további kifogásokat is felsorolt.

A rendelet szerint a működő városi övezethez csatlakozó községek a „smart village” program keretében pályázhatnának „okos” megoldásokkal közvilágítás, vízellátást stb. megvalósítására, a második feltétel azonban az, hogy a település lakóinak a száma az elmúlt három évben folyamatosan növekedjen. A demográfiai adatok tükrében ez a kitétel csak akkor teljesíthető, ha folyamatosan költöznek az adott településre, mondta Cseke Attila, aki azt is megjegyezte: a „smart city” programnál nem a lakosság számának emelkedése nem feltétel.

A lakosság száma a Nagyvárad környéki falvakban (Hegyközpályi, Nagyürögd stb.) növekszik folyamatosan a kiköltözések miatt, így a rendelet csak a községek közötti különbségeket nagyítja fel, hiszen nem egyenlőek a pályázási feltételek, mondta a szenátor, aki szerint a lemaradottabb települések felzárkóztatására, fejlesztésére lenne szükség, a leszakadást kellene csökkenteni, erre azonban a rendelet jelen formájában nem ad lehetőséget. A szenátor hozzátette: a rendelet átkerült a képviselőházhoz, és amikor ott napirendre kerül, módosító javaslatokat nyújtanak be az említett problémák kapcsán.

(Címlapkép: Belényes közpoontja/Wikipédia)

banner_TfWzz7sC_300x250-HU.jpg
banner_Y04tqfmE_970x250_HU.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?