Bár még alakulóban van a Donald Trump adminisztrációja által kezdeményezett béketerv, annak lényegi pontjai - így Ukrajna területvesztése vagy NATO-tagságának elvetése - aligha változnak. Mi Románia érdeke, jó-e az országnak a mielőbbi megállapodás? Szakértők igyekeztek vázolni a helyzetet.   

„Az Egyesült Államok ukrajnai béketerve, ha megvalósul, rövidtávon várhatóan politikai válságot fog eredményezni az Európai Unió egészében, mivel szembesülni kell ez eddigi politikák ellentmondásosságával és sikertelenségével, valamint fedezni kellene az újjáépítést” – fogamazott a Maszolnak Barabás T. János. A külpolitikai szakértő úgy véli, Romániában az oroszoktól való félelem, valamint a biztonságpolitikai magára utaltság miatt a háború utáni bizonytalanság hatványozottan fog jelentkezni, vehemens belpolitikai viták várhatók a hogyan továbbról. 

„Hosszútávon viszont a béke Romániának és az egész térségnek kedvező lesz, mert élénkül a nemzetközi gazdaság, növekszik a befektetői bizalom. Oroszország mintha jobban viselné a háborús terheket mint mi, békeidőben viszont a demokráciák hatékonyabban építenek gazdaságot. Sok függ a leendő kormánypolitikán, így például újra kell gondolni az infrastruktúra építést” – mondta a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője. 

Dan Grecu biztonságpolitikai szakértő fontosnak tartotta leszögezni, hogy a 28 pontos terv mindenekelőtt az ukránoknak kedvezőtlen, ráadásul az európaiaknak és az ukránoknak nem volt beleszólásuk az elképzelésbe. A nyugalmazott vezérőrnagy azt mondta, ha az oroszokat valóban megállítanák Ukrajna keleti részén, és Kijev csak a tervben  meghatározott területeket adná fel, Románia bizonyos előnyhöz juthatna. 

Kapcsolódó

Donald Trump kifakadt: Hálátlannak nevezte Ukrajna vezetését

Ukrajna vezetése semmiféle hálát nem mutatott az erőfeszítéseinkért – fakadt ki közösségi platformján Donald Trump. 

orosz–ukrán háború béketerv Ukrajna Donald Trump

„Ha egyszer véget ér a háború, leállnak a támadások, akkor nem kell majd éjjel egykor RoAlertet kapnunk az orosz drónok miatt, és alapvetően nem kell tartanunk az eszkalációktól vagy súlyos balesetektől, incidensektől. Ugyanakkor ismét felmerül a kérdés, hogy mennyire tartják be ezeket a feltételeket. Ukrajna újjáépítési folyamatának szempontjából egyelőre nincsenek nagyon világos adatok arra vonatkozóan, ki fizet és ki sajátítja ki a profit 50 százalékát” - hangsúlyozta Adevărulnak Grecu. Szerinte amennyiben Ukrajna nem fogadja el a béketervet, a harcok folytatódnak, s az ukránok még több területet veszíthetnek.

Mint fogalmazott: Románia szempontjából alapvető fontosságú, hogy az oroszok ne haladjanak tovább a már megszállt vagy a követelt területeknél. „Románia számára annál jobb, minél távolabb vannak az oroszok” – tette a vezérőrnagy. Úgy véli, Oroszországnak arra  már nincs ereje, hogy megtámadja a NATO-t. Dan Grecu szerint a NATO és az oroszok közötti erőbeli különbség túl nagy ahhoz, hogy Moszkva felelőtlen akciókat kockáztasson, amelyek akár végzetesek is lehetnek a Kreml számára. 

Precedenst teremt az orosz hódítások elfogadása

Ștefan Popescu külpolitikai elemző is úgy látja, hogy a béketerv előnyös lenne Románia számára. Hozzátette: Oroszországnak nem szabad további területeket elfoglalnia, hogy ne közelítsen a Duna torkolatához. „Románia érdeke az, hogy Ukrajna állva maradjon, és az oroszok ne haladjanak tovább, ne lépjenek előre” – mondta Popescu. Az ismert elemző nem gondolja, hogy Oroszország háborút indítana a NATO-val szemben, mivel ahhoz nincs megfelelő ereje ahhoz, s ezt Vlagyimir Putyin is felismeri.

Marius Ghincea, a Zürichi ETH egyetem biztonságpolitikai szakértője a Hotnewsnak elmondta: a tervnek közvetett stratégiai hatásai lehetnek Romániára, különös tekintettel a Fekete-tenger biztonságával, a gázkitermelésével kapcsolatban. „Politikai precedenst teremt az orosz katonai hódítások elfogadása, hiszen gyengíti azokat a normákat, amelyek biztosítják a határaink védelmét, és önkorlátozásra kényszeríti a NATO-t a kontinens keleti részén. Felmerülhet a kérdés, hogy a NATO képes lesz-e erős védelmi és elrettentő pozíciót fenntartani a Fekete-tengeren és a teljes keleti szárnyon. Románia és a Moldovai Köztársaság számára egy ilyen terv katasztrofális enne” – fogalmazott Ghincea. 

Silviu Predoiu, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt vezetője a Gândulnak nyilatkozva kifogásolta, hogy, Románia nincs jelen a genfi tárgyalóasztalnál, ahol a Trump által javasolt béketerv a téma. „Romániának van a leghosszabb közös határa Ukrajnával, és jelentős, sebezhető román közösség él a szomszédos államban” – hangsúlyozta a SIE exfőnöke. Hozzátette: Románia soha nem viselkedett aktív szereplőként, így mások sem tekintették annak.

„Romániának legalább most tisztáznia kellene álláspontját: békét akarunk, amely akár részben igazságtalan is lehet, de szilárd garanciák mellett? Vagy háborút akarunk a hosszú határunk közvetlen közelében? A világos válasz elkerülése nem megoldás. Ettől csak jelentéktelenek maradunk. Románia eddig csak hűséges és feltétel nélküli végrehajtója volt a Brüsszelből vagy Washingtonból érkező döntéseknek, amennyiben azok összhangban álltak egymással” – hangsúlyozta Predoiu. Szerinte el lehet fogadni és tiszteletben is kell tartani az EU álláspontját, de csak azután, hogy „méltóságteljesen és határozottan tárgyalunk, biztosítva Románia érdekeinek megjelenítését.”