Óriási a nyomás Kijeven – Trump villámgyorsan elfogadtatná az ukrán területvesztéssel járó béketervet
Villámgyorsan tető alá hozott megállapodásban bízik Donald Trump azután, hogy huszonnyolc pontban foglalta össze az orosz-ukrán háború lezárásához szükséges feltételeket. A szakértő szerint Amerika türelmetlenül szeretné lezárni az ukrán dossziét; Oroszország kész tárgyalni a fronton megszilárdított kezdeményező pozícióból; Európa statisztává zsugorodott; Ukrajna pedig a lassan erodálódó front és a körvonalazódó geopolitikai egyensúlyok közé szorul.
Sajtóforrások szerint erős diplomáciai nyomás nehezedik Ukrajnára, hogy gyorsított eljárásban fogadja el az új amerikai béketervet. A Financial Times úgy tudja, a washingtoni tisztviselők arra számítanak, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök november 27-ig, azaz a hálaadás napjáig aláírja a megállapodást, így a békefolyamat december elejére lezárulhat.
A lapnak nyilatkozó források szerint a Kijevre nehezedő nyomás ahhoz hasonlítható, mint amikor év elején Washington a kritikus ásványi anyagokról szóló megállapodást sürgette. Az ukrán elnöki hivatalban azonban szkeptikusak a szoros határidőkkel kapcsolatban. „A tervben van néhány pont, amely vörös vonalat jelent Kijev számára” – idézte a Kárpáthír kárpátaljai portál a brit lapot. Az ukránok jelenleg saját ellenjavaslataikon dolgoznak, amelyeket hamarosan bemutatnak az amerikai félnek.
Kijev hivatalosan is reagált az amerikai békejavaslatra. Krisztina Hajovisin, Ukrajna ENSZ-képviselőjének helyettese szerint az ukrán vezetés számára elfogadhatatlanok a terv azon pontjai, amelyek a NATO-csatlakozás tilalmát és a fegyveres erők létszámának csökkentését írnák elő. „Soha nem ismerjük el orosznak – sem hivatalosan, sem más módon – Ukrajna Oroszországi Föderáció által ideiglenesen megszállt területeit. A földünk nem eladó” idézte a Kárpáthír a diplomatát, aki az orosz nyelv hivatalossá tételére vonatkozó kitételt is elutasította.
Kapcsolódó
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem utasította el a tervet, a hozzá látogató amerikai katonai delegációnak arról beszélt, hogy kész együtt dolgozni a Trump-kormányzattal annak pontjain. Az államfő az Infostart szerint a következőt posztolta ki a Telegramra: „A háború első napjától egyszerű nézetet vallottunk: Ukrajnának valódi békére van szüksége – olyanra, amelyet nem tör meg egy harmadik invázió, amely tiszteletben tartja függetlenségünket, szuverenitásunkat és népünk méltóságát” – ami kimaradt belőle: a terület feladás elutasítása vagy annak emlegetése, hogy ezt az alkotmány tiltja.
De hogyan is épül fel a hivatalos, 28 pontból álló béketerv? Íme az immár a nemzetközi sajtóban is megjelent pontok:
1. Megerősítik Ukrajna szuverenitását.
2. Oroszország, Ukrajna és Európa között átfogó megnemtámadási megállapodás jön létre. Az elmúlt 30 év minden kétértelműségét rendezettnek tekintik.
3. Várhatóan Oroszország nem támad meg szomszédos országokat, és a NATO nem terjeszkedik tovább.
4. Oroszország és a NATO között az Egyesült Államok közvetítésével párbeszédet tartanak minden biztonsági kérdés rendezésére és a deeszkaláció feltételeinek megteremtésére, a globális biztonság biztosítása és a jövőbeni együttműködés, valamint a gazdasági fejlődés lehetőségeinek növelése érdekében.
5. Ukrajna megbízható biztonsági garanciákat kap.
6. Az ukrán fegyveres erők létszáma 600 000 főben lesz korlátozva.
7. Ukrajna vállalja, hogy alkotmányában rögzíti: nem csatlakozik a NATO-hoz, a NATO pedig vállalja, hogy alapszabályába foglalja: Ukrajnát a jövőben sem veszik fel.
8. A NATO vállalja, hogy nem állomásoztat csapatokat Ukrajnában.
9. Európai vadászgépek lesznek állomásoztatva Lengyelországban.
10. Amerikai garancia:
- Az Egyesült Államok ellenszolgáltatást kap a garanciáért.
- Ha Ukrajna megtámadja Oroszországot, elveszíti a garanciát.
- Ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, a határozott, összehangolt katonai válasz mellett visszaállítanak minden globális szankciót, a területek elismerését és a megállapodás minden más előnyét pedig visszavonják.
- Ha Ukrajna ok nélkül lő ki rakétát Moszkvára vagy Szentpétervárra, a biztonsági garancia érvénytelen lesz.
11. Ukrajna jogosult lesz az EU-tagságra, és átmeneti kedvezményes hozzáférést kap az európai piachoz, amíg ezt a kérdést vizsgálják.
12. Egy erőteljes globális intézkedéscsomag jön létre Ukrajna újjáépítésére, többek között:
a. Ukrajna Fejlesztési Alap létrehozása a gyorsan növekvő iparágakba, többek között a technológiába, az adatközpontokba és a mesterséges intelligenciába történő befektetés céljából.
b. Az Egyesült Államok együttműködik Ukrajnával az ukrán gázinfrastruktúra, többek között a gázvezetékek és tároló létesítmények közös újjáépítésében, fejlesztésében, modernizálásában és üzemeltetésében.
c. Közös erőfeszítések a háború sújtotta területek rehabilitációjára, a városok és lakóövezetek helyreállítására, újjáépítésére és modernizálására.
d. Infrastruktúra-fejlesztés.
e. Ásványkincsek és természeti erőforrások kitermelése.
f. A Világbank külön finanszírozási csomagot dolgoz ki e törekvések felgyorsítására.
13. Oroszországot visszaintegrálják a globális gazdaságba:
a. A szankciók feloldását szakaszosan, eseti alapon vitatják meg és fogadják el.
b. Az Egyesült Államok hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodást köt Oroszországgal energia, természeti erőforrások, infrastruktúra, mesterséges intelligencia, adatközpontok, ritkaföldfém-kitermelés (az Északi-sarkvidéken), és más kölcsönösen előnyös vállalati lehetőségek területén.
c. Oroszország meghívást kap a G8-ba való visszatérésre.
14. A befagyasztott vagyon felhasználása a következőképpen alakul: 100 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyont az Egyesült Államok vezette ukrajnai újjáépítési és beruházási programba fektetnek. Az USA a vállalkozás hasznának 50 százalékát megkapja. Európa további 100 milliárd dollárt ad hozzá, hogy növelje Ukrajna újjáépítésére rendelkezésre álló befektetési összeget. A befagyasztott európai vagyont feloldják. A fennmaradó orosz befagyasztott vagyont külön amerikai–orosz befektetési alapba helyezik, amely meghatározott területeken közös projekteket hajt végre. Ez az alap a kapcsolatok erősítését és a közös érdekek növelését célozza, hogy erős ösztönzőt teremtsen a konfliktushoz való visszatérés elkerülésére.
15. Létrejön egy közös amerikai–orosz munkacsoport biztonsági kérdésekre, amely elősegíti és biztosítja a megállapodás minden rendelkezésének betartását.
16. Oroszország törvényben rögzíti Európával és Ukrajnával szembeni megnemtámadási politikáját.
17. Az Egyesült Államok és Oroszország megállapodik a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását és ellenőrzését szolgáló szerződések, köztük a START I meghosszabbításáról.
18. Ukrajna vállalja, hogy a nukleáris fegyverek elterjedését tiltó szerződésnek megfelelően atomfegyver nélküli állam marad.
19. A zaporizzsjai atomerőművet az IAEA (Nemzetközi Atomenergia-ügynökség) felügyelete alatt üzemelik be, és a megtermelt áramot Oroszország és Ukrajna egyenlő arányban – 50-50 százalékban – kapja.
20. Mindkét ország vállalja olyan oktatási programok végrehajtását az iskolákban és a társadalomban, amelyek a különböző kultúrák megértését és toleranciáját szolgálják, valamint a rasszizmus és az előítéletek felszámolását:
a. Ukrajna elfogadja az EU vallási toleranciára és a nyelvi kisebbségek védelmére vonatkozó szabályait.
b. Mindkét ország vállalja, hogy megszünteti az összes diszkriminatív intézkedést, valamint garantálja az ukrán és orosz média és oktatás jogait.
c. Minden náci ideológiát és tevékenységet el kell utasítani és tiltani kell.
21. Területek:
a. A Krím, Luhanszk és Donyeck de facto Oroszországhoz tartozónak lesz elismerve, az Egyesült Államok által is.
b. Herszon és Zaporizzsja a frontvonal mentén lesznek „befagyasztva”, ami de facto elismerést jelent a kontaktvonal mentén.
c. Oroszország lemond az öt régión kívül ellenőrzése alatt álló, megállapodás szerinti egyéb területekről.
d. Az ukrán erők kivonulnak a Donyecki terület azon részéről, amelyet jelenleg ellenőriznek, és ez a kivonulási zóna semleges, demilitarizált ütközőzónának minősül, amelyet nemzetközileg az Orosz Föderációhoz tartozó területként ismernek el. Orosz erők nem léphetnek be ebbe a demilitarizált zónába.
22. A jövőbeni területi rendezések elfogadását követően az Orosz Föderáció és Ukrajna vállalja, hogy ezeket az elrendezéseket nem változtatják meg erővel. A biztonsági garanciák nem alkalmazhatók e vállalás megszegése esetén.
23. Oroszország nem akadályozza meg Ukrajnát a Dnyeper kereskedelmi célú használatában, és megállapodások születnek a gabona szabad szállításáról a Fekete-tengeren keresztül.
24. Humanitárius bizottság jön létre a fennmaradó kérdések rendezésére:
a. Minden megmaradt hadifogoly és holttest „mindenkit mindenkiért” alapon kerül kicserélésre.
b. Minden civil foglyot és túszt visszaadnak, beleértve a gyermekeket is.
c. Családegyesítési programot hajtanak végre.
d. Intézkedéseket tesznek a konfliktus áldozatainak szenvedésének enyhítésére.
25. Ukrajna 100 napon belül választásokat tart.
26. A konfliktusban érintett minden fél teljes amnesztiát kap a háború alatti cselekedeteiért, és vállalják, hogy a jövőben nem nyújtanak be követeléseket vagy panaszokat.
27. Ez a megállapodás jogilag kötelező. Végrehajtását a Béketanács felügyeli és garantálja, amelynek Donald J. Trump elnök lesz a vezetője. Megszegés esetén szankciókat vezetnek be.
28. Miután minden fél elfogadja ezt a memorandumot, a tűzszünet pedig azonnal életbe lép, miután mindkét fél visszavonul az egyezményben meghatározott pontokra, és megkezdik a megállapodás végrehajtását.
Az amerikai kulcsszereplő Steve Witkoff
Ștefan Popescu biztonságpolitikai szakértő szerint a Kreml tudja, hogy bármilyen Washingtonból érkező tárgyalási jelzés szükségszerűen bizonyos kompromisszumkészséget is jelent. „Moszkva azt is tudja, hogy az ilyen folyamatok lassúak és bonyolultak: időt nyernek a fronton, ahol a dinamika nem vár a diplomáciára” – tette hozzá. Szerinte amerikai oldalról a kulcsszereplő Steve Witkoff, Trump megbízottja. Ő koordinálja a terv kidolgozását, és intenzív megbeszéléseket folytatott Kirill Dmitrijevvel, az orosz szuverén alap vezetőjével, Moszkva számos diplomáciai kezdeményezésének diszkrét építészével.
„A két férfi három napot töltött Miamiban október végén – ez pedig elég volt annak megerősítésére, hogy a két nagyhatalom között valódi kommunikációs csatorna létezik, függetlenül attól a médiazajtól, amely hivatalosan elválasztja őket. Dmitrijev egy másik jelzést is adott: Washington és Moszkva tárgyalnak egy újabb kémcsere lehetőségéről. Szimbolikus lépés, de a geopolitikában a szimbólumok gyakran a komoly megállapodások előjátékai” – fogalmazott a Gândulnak írt elemzésében Popescu.
.jpg)
A biztonságpolitikai szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy miután a hagyományos republikánus szárny – Lindsey Graham szenátor vezetésével – további szankciókat követelt Oroszország ellen, Trump kijelentette: ezeket elfogadhatja, amennyiben azokat az elnöki adminisztráció alkalmazhatja. „Washingtonban az irányítja a szankciós mechanizmust, aki az Egyesült Államok valódi külső nyomásgyakorló eszköztárát is kézben tartja. Ha a Fehér Ház kezébe kerülnek, a szankciók rugalmas eszközzé válnak, amelyek a Moszkvával folytatott tárgyalások menetétől függően alakíthatók” – véli az elemző.
Ștefan Popescu megemlíti, hogy az ukrán színtéren közben egy másik epizód is zajlik, látszólag belső ügy, de geopolitikai jelentőséggel telített. „Spekulációkba nem bocsátkozva is nehéz figyelmen kívül hagyni, hogy a Kijevet most megrázó korrupciós botrány tökéletesen egy időben jelenik meg az amerikai nyomásgyakorlással. A NABU – az ukrán korrupcióellenes hivatal – közismerten az FBI-hoz legszorosabban kapcsolódó ukrán intézmények egyike. Kijevi források még arról is beszélnek, hogy egy amerikai összekötő tiszt felügyeli a stratégiai és politikailag érzékeny ügyeket. Véletlen? Lehet. De a tények mechanikája mást sugall: Washington figyelmeztetést küld Kijevnek, hogy rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel elsimíthatja az utat a Moszkvával folytatott tárgyalások előtt” – hangsúlyozta a szakértő.
Kapcsolódó
Ștefan Popescu szerint a pillanatkép így néz ki: „Amerika, amely türelmetlenül szeretné lezárni az ukrán dossziét; Oroszország, amely kész tárgyalni, méghozzá a fronton megszilárdított kezdeményező pozícióból; egy Európa, amely statisztává zsugorodott; Ukrajna, amely a lassan erodálódó front és a körvonalazódó geopolitikai egyensúlyok közé szorul. Mint mindig, a játék lényegét nem a nyilvános nyilatkozatok fedik, hanem a Washington és Moszkva közötti csendes párbeszédek, hol végső soron Ukrajna jövőjéről döntenek” – fogalmazott a külpolitikai elemző.
Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi rendezési tervek azért nem működtek, mert vagy az ukránoknak nem tetszett, vagy az oroszoknak. „Tehát Putyin továbbra is tartja magát ahhoz, hogy Ukrajnának meg kell változnia. Ez jelent személyi változást, és politikai változást is az országban, és természetesen az Oroszországhoz való viszonyuknak is módosulnia kell. Az oroszok mindebből azért nem engednek, mert az utóbbi időben nagyobb erőt vontak be a harcokba és nagyobb lendülettel mennek előre. Ha lassan is, de azért csak az oroszoknak áll a zászló, tehát jelenleg a hadműveletek szempontjából előnyösebb helyzetben vannak, mint az ukránok” – mondta az Indexnek Kis-Benedek.
Szerinte az új, 28 pontos amerikai javaslat csak akkor fog működni, ha minden érdekelt fél bevonásával egyeztetnek. „Olyan javaslatokkal kell indítani, amelyek feltételezhetően elfogadhatóak lesznek a másik fél számára is. Én sok realitást nem látok abban, ha úgy tárgyalunk, hogy nem vesszük figyelembe egyik vagy másik fél igényeit, óhajait, pláne ha meg sem is hívjuk őket a tárgyalásokra. Ez így soha nem fog működni!” – fogalmazott a szakértő.
CSAK SAJÁT
_(1).jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
