Szilágynagyfalu büszkén őrzi a múlt emlékeit, miközben a jövőt építi. Az Árpád-kori település a Berettyó folyó mentén terül el, a helybéliek lelkesen mesélnek az odalátogatóknak Arany Jánosról, kinek szülei a településről költöztek Nagyszalontára, Toldiról, aki a falu határából mutathatta az utat Buda irányába, és a „halmokról”, a szláv-avar temetkezési helyről.

A tavasz, illetve a jó idő beköszöntével a helyi lakosok a portán serénykednek, a közmunkások a községközpontot szépítik, sáncokat takarítanak, az egykori állatpiacot tisztítják, mert a közeljövőben a területen járóbeteg-ellátó központ épül, ugyanis nemrég megnyerték az erre kiírt pályázatot – tudtuk meg Fórizs László alpolgármestertől.

Az alpolgármester a jövőbeli tervekről mesélt, ami magában foglalja a múlt iránti tiszteletet, a hagyományok megőrzését, ugyanakkor reményt mutat a fiataloknak, arra bíztatva őket, hogy a szülőfalujukban is lehet jövőt építeni, mert a település a fejlődés útján halad.

Az Arany-parkhoz érkezve, a napsugarak Arany János életnagyságú mellszobrát melengetik, kiemelve a környezetből, néhány munkás hirdetőtáblát helyez el az ártézi kút mellett, hogy az elkövetkezendőkben ne a fákra ragasztott hirdetésekből értesüljenek a helybéliek a községet érintő ügyekről. Időközben a Petri Mór Általános Iskola előtt lévő nagyparkban zajlik a korszerűsítés. Öntözőrendszert szerelnek a földbe, ami az elkövetkezendőkben önműködően öntözi a park virágait, a cserjéket.

A bárókert mindenki számára elérhető, a kastély felújításra vár

Míg egykoron csak előkelőségek sétálhattak a báró Losonczy Bánffy család kastélya és udvarháza kertjében, ma már mindenki számára elérhető. A református egyház tulajdonában lévő egykori épület magán őrzi a múlt nyomait. A mögötte lévő, a Berettyó-patak mentén elterülő felújított és rendezett, padokkal és sütőhellyel ellátott kert a település egyik legszebb zöldövezete.

„2015 nyarán jöttünk Nagyfaluba. Egy nagy gyülekezet, 1600 lélek sok munkát és törődést igényel. Igyekszünk helyt állni a lelki munkában, gyermekek, ifjak, felnőttek és idősek számára Isten igéjét hirdetni, számukra áldott alkalmakat szervezni. Nemcsak a lelki munka és a sokrétű szolgálat miatt van bőven dolga a lelkésznek, hanem számos olyan dologban is helyt kell állnia, ami nem feltétlenül a feladata. Oda kell figyelnie a hagyományőrzés és a kultúra ápolására, az egyházi ingatlanok felújítására és hasznosítására. A Bánffy-kastély a református egyház tulajdona. A műemléképület felújítása és hasznosítása évek óta várat magára. Reméljük, hamarosan révbe érünk. A Nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel közösen szeretnénk felújítani és egyetemi kutatóközpontként hasznosítani. A magyar kormány támogatásában bízunk a terv megvalósulásában” – mesélte Szőnyi Levente helyi református lelkész.

A kastély mellett az egykori lovarda nemrég új tetőszerkezetet kapott. Néhány éve a Bánffy-lovardát le akarták bontani, de a magyar tanácsosok nem engedték, hogy ez megtörténjen, ezért hoztak egy határozatot, hogy az épületet fel kell újítani. Először a tetőt cserélték le, majd kijavíttatták a falakat, a hiányzó darabokat pótolták, a boltívet visszaépítették. Tervben van, hogy idővel, amikor anyagi fedezet lesz rá, multifunkcionális épületté alakítják. Lesz benne házasságkötő terem, ahol előadásokat is lehet majd tartani, de falumúzeum is kapna benne helyet, tudatta az alpolgármester.

Felújítják a „kisiskolát”

Az egykori pedagógus, királyi tanfelügyelő, költő, történész, Petri Mórról elnevezett iskolában Csiki Éva igazgató fogadott, aki nagy szeretettel mesélt a diákokról, a tanítás szépségéről. A helyi iskolában összesen 633 gyermek tanul, ebből a hat óvodai csoportban 124-en vannak, a tizenkét 0–4. osztályban 222-en, a kilenc 5–8. osztályban 171-en. Néhány éve az iskolához csatolták a szakiskolát és az esti líceumot is, ahol összesen 116 fiatal tanul, így most már azokért is ő felel.

A korszerűsített főépület, ahol az 5–8. osztály tanul, a vakáció után visszavárja a diákokat, ugyanúgy, mint a „kisiskola”, amelynek felújítási munkálatait az idén kezdik el – tudtuk meg az igazgatónőtől. A hajdani népiskola falán tábla hirdeti, hogy Szilágynagyfaluban 2000-ben már az oktatás 400 éves évfordulóját ünnepelték. 1759-től 1882-ig református iskola működött az épületben, ami előbb községi, ezt követően állami népiskolává alakult. 1897-ben indult be a 4 tanítós állami elemi iskola, amelynek megnyitóján Petri Mór is részt vett.

„Sajnos az elmúlt évtizedekben nem volt lehetőség ezt a „kisiskolát” felújítani, ezáltal a falairól már jön le a vakolat, az épület nedves, salétromos, repedeznek a falak. Bár minden évben javításokat végzünk a termeken és a folyósón, úgy tűnik, mindez nem elég, teljes felújításra van szükség, tetőcserétől kezdve a tégláig való lebontásra, majd szigetelésre, mert a gyermekeinknek biztosítanunk kell a megfelelő környezetet” – nyilatkozta az igazgatónő.

A nyári vakációban két osztályban új padlót fektettek, a folyosót kifestették, négy teremben részlegesen festettek, a kisiskola kapuját kicserélték, kisebb javításokat végeztek a tetőn, két folyosóra vizet vezettek be és négy osztályban kicserélték a padokat.

A helyi tanácsban 12 év után az RMDSZ van többségben

A helyi önkormányzatban a tavalyi választásoktól a 13 képviselőből az RMDSZ-nek nyolc tanácsosa van, így elmondható, hogy 12 év után ők vannak többségben, a döntést ők hozzák a faluban.

„Az elmúlt mandátumban sikerült az együttműködést létrehoznunk. Mások most kezdik a széthúzást, mi eljutottunk oda, hogy összefogjunk. A legnagyobb eredmény, hogy a két magyar párt összefogott. Éppen ezért az elkövetkezendő négy évnek a legsikeresebbnek kell lennie. Ezzel a jó csapattal, ha ügyesek vagyunk, mindent meg tudunk valósítani, amit elterveztünk” – mondta Fórizs László alpolgármester, helyi RMDSZ-elnök.

Lehetőségek, turisztikai látványosság

Szerencsésnek mondhatják magukat a helybéliek, mert van munkalehetőség a faluban, és nemcsak számukra, hanem a környéken élőknek is munkahelyet biztosít a gombatermelő vállalkozás és a Hanna Instruments, ugyanakkor nagyon sok kisebb-nagyobb magánvállalkozó is sikeresen működteti cégét a községben.

Tervben van a turizmus fellendítése a településen. A jövő hónapban néhány régész felméri a falu határában lévő két „halmot”, a szláv-avar temetkezési helyet, mert tervben van azoknak a feltárása. A legnagyobb, a Nagyhalom 38 méter átmérőjű és 6,5 métert magas. A helybéliek szerint a sírhely sok titkot rejt, s valamikor ezüst kardot is találtak a területen.

„Néhány hónapja azt mondtam, el szeretném érni, hogy falunk ékszerdobozhoz hasonlítson. Közel vagyunk hozzá, a szükséges lépéseket már megtettük. A nagyberuházások után ennek az ékszerdoboznak a kozmetikázását kell folytatnunk és óvnunk, vigyáznunk kell rá, mert ez a miénk, mi lakunk itt” – zárta gondolatait az alpolgármester.