A Bihar megyei Margitta országosan ismert nagyon jó minőségű termálvizéről, és ez jelenti a kisváros kitörési pontját is Demián Zsolt polgármester szerint. Az elöljáróval végigvettük, hogy az elmúlt két évben honnan indultak és hol tartanak most, illetve azt is megtudtuk, hogy az alapos tervezés és a meggondolt fejlesztések mentén látják értelmét a városi beruházásoknak.

Demián Zsolt két éve polgármesterként vezeti a Bihar megyei Margittát, előtte pedig két mandátumon keresztül alpolgármesterként tevékenykedett, ebből kifolyólag alapos rálátása volt a helyi közigazgatás működésére. Ennek ellenére, amikor elődjétől átvette a stafétát, hamar kiderült, hogy az addig bemutatott gazdasági mutatókat enyhén szólva kozmetikázták, és azzal találta szemben magát, hogy szinte teljesen üres volt a városi kassza.

Mivel a polgármester és a tanács beiktatására csak ősszel került sor, igencsak nehéz helyzetben voltak azok az önkormányzatok, amelyeknek a költségvetését felemésztette az előző vezetőség. Így járt Margitta is, miközben a város eladósodottsági szintje a maximumon volt. Ebből a helyzetből kellett talpra állítaniuk a városi gazdálkodást és mindemellett teljesíteniük azokat az ígéreteket is, amelyeket a kampányban megfogalmaztak.

A padlóról kellett felállniuk

„Az elődöm eléggé zárkózott ember volt, minimális volt a kommunikációja az alpolgármesteri kabinettel, így csak félinformációkat tudtam összegyűjteni az alkalmazottaktól. Az előző polgármester szerint a város gazdasága jól állt, de nekünk másak voltak a sejtéseink azokból az információkból, amik rendelkezésünkre álltak. Hivatalosan soha nem kaptunk semmilyen információt arról, hogy a város gazdasága bedőlőben van, amikor pedig átvettük a mandátumot, rá két-három hétre derült ki, hogy Margitta költségvetése tulajdonképpen a nullán áll” – magyarázza Demián Zsolt polgármester, akit hivatalában kerestünk meg.

A városvezető emlékeztetett, volt egy nagy nyilvánosságot kapott ügy, amikor a tanács elutasította a városi mobilitási pályázatot, amelyet a polgármester mindenáron meg akart szavaztatni. A pályázatra 30 millió eurónyi uniós támogatást adott volna az Észak-Nyugati Fejlesztési Régió, de a városnak a helyi költségvetésből további 6 millió eurót kellett volna betennie.

„Mi ezt az utolsó egy méteren gátoltuk meg, amikor nyilvánvaló volt, hogy ennyi pénze nem lesz a városnak. Továbbá tudtuk azt, hogy az önkormányzatnak már van egy 30 millió lejes hitele, amivel már el is értük az eladósodottsági plafont. Azt mondtuk, hogy mi ezt nem engedhetjük meg magunknak, főleg úgy, hogy a megvalósítás után ez a pályázat nem termelt volna pénzt a városnak. Hat elektromos autóbusz vásárlásáról és ezek nyomvonalán infrastrukturális felújításokról szólt a projekt, de az látszott, hogy a megvalósítás után a járművek fenntartása, az alkalmazottak bérezése további állandó költséget jelentett volna. Ez közvetlenül a beiktatásom előtt volt téma, sőt országos botrány is, mert azt mondták ránk, hogy mi nem akarjuk a város fejlesztését, nem vagyunk bevállalósak, amiért képesek vagyunk elengedni egy ekkora uniós támogatást” – idézi fel a történteket Demián Zsolt.

Kapcsolódó

Visszanyerte Margittát az RMDSZ – Alpolgármesterből polgármesterré lép elő Demián Zsolt

A margittai önkormányzat „visszaszerzése” a helyhatósági választások egyik legnagyobb sikerét jelenti a Bihar megyei RMDSZ számára. Mint már írtuk, a jelenlegi alpolgármester, Demián Zsolt győzte le a regnáló városvezetőt, Marcel Emil Sas Adăscălițiit, ugyanakkor a helyi tanácsban is többsége kerültek az elkövetkezendő négy esztendőre.  

helyhatósági választások 2024 választási eredmények Margitta Bihar megyei RMDSZ

Ahhoz azonban, hogy mindenki megértse, tulajdonképpen milyen állapotban volt a városi költségvetés, elmesélt egy ehhez szorosan kapcsolódó történetet. „Néhány héttel beiktatásom után elromlott a hivatal egyik haszongépjárműve, aminek a javítási költsége 12 lejbe került volna. Aláírtam a közbeszerzési papírokat, odaadtam a flottavezetőnek, aki lógó orral tért vissza a könyvelőségről, mert akkor derült ki, hogy nincs pénz. Még a jármű megjavíttatására sem volt pénz a kasszában” – magyarázta a polgármester.

„Jelenleg ott tartunk, hogy Margitta idei költségvetése a valaha volt legnagyobb, az összköltségvetésünk 69 százaléka lett fejlesztésekre, beruházásokra előirányozva, a további 31 százalék pedig működésre. Az arányokat tekintve is soha nem volt ennyire sok a befektetésekre és ennyire kevés a működésre. Mindezt úgy, hogy a kormány megszorító intézkedéseit követően is a hivatalban 33 százalékos humánerőforrás-deficittel dolgozunk, tehát a levágásokat követő maximumnál is egyharmadnyival kevesebben vagyunk” – fejtette ki az elöljáró.

Kérdésünkre hozzátette, hogy azért nem tudnak mégis további alkalmazottakat felvenni, mert nem engedi meg a költségvetésük, annak ellenére, hogy az idei a leggazdagabb büdzsé. Demián Zsolt elmagyarázta, ez azért van, mert a korábbi polgármester által felvett 2-szer 15 millió lejes hitel visszafizetése három év hiteltörlesztési haladék után most kezdődött meg.

„Ő csak felvette a hiteleket, de a megállapodás értelmében három év haladékot kapott a törlesztésre, tehát nem ő kellett visszafizesse. Ezt mi örököltük meg tőle” – közölte a városgazda, és azt is elárulta, egy év alatt a kamatokkal együtt visszafizettek 7 millió lejt. Hozzáteszi, gondolkodnak azon, hogy a hitelezővel újratárgyalják a törlesztés részleteit, mégpedig úgy, hogy haladékot kérnek, és visszaigényelnék a már befizetett 7 milliót, mert éppen ennyire volna szükség a városhoz tartozó Magyarkéc és Genyéte falu vízvezeték- és szennyvízhálózatának befejezésére és beindítására, illetve a Horváth János Elméleti Líceum tornatermének a felépítésére. Megtudtuk, ez utóbbira még 2020-ban nyert 5 millió lejt a helyi önkormányzat, de az előző polgármester tulajdonképpen semmit sem kezdett a magyar iskola projektjével, az áremelkedések és az infláció miatt pedig ez a pénz már nem elég a beruházásra.

Nem ígértek sokat

„A választási kampányban nem ígértünk majdnem semmit, éppen azért, mert tudtuk, hogy a lehetőségeink nagyon korlátozottak lesznek. Nagyon jól tudtam, hogy a város olyan helyzetben van, amikor nem lehet felelőtlen ígéreteket tenni, mert az emberek – nagyon jogosan – számon fogják kérni rajtunk” – mondta Demián Zsolt. Választási kampányát tulajdonképpen három fő pillérre építették. Azt vállalták, hogy újratárgyalják a hulladékgazdálkodási szerződést a szolgáltatóval, beindítják a turizmust a városban és emberközeli önkormányzatot hoznak létre.

A hulladékgazdálkodási szerződést újratárgyalták és megváltozott a számlázási rendszer, amely két főnél nagyobb családok esetében jelentős könnyítést hozott, viszont hátrányosan érintette az egyedül élőket. Most az ő problémájuk megoldásán dolgoznak, mégpedig egy kompenzációs rendszer kidolgozásával.

A turizmusfejlesztés szempontjából Margittának a termálvíz-kihasználás az aduja, a városban ugyanis három hőforrás is található. Annak érdekében, hogy a fürdőturizmust fejlesszék, újranyitották és felújították a városi strandot, mellette üzemel az uszoda, és a szomszédos területen nemrég elkészült a rekreációs központ, amely fedett fürdőt, jacuzzit, szaunákat, pihenő- és masszázsszobát, mozi- és konferenciatermet is magában foglal, de a városi kórházban is üzemel a termálvizes kezelőközpont.

További tervekből sincs hiány, árulta el Demián Zsolt, aki azt szeretné, hogy a városi strand melletti szabad területre egy új kezelőközpontot építsenek, illetve ugyanezen a környéken van lehetőség szálláshelyek és vendéglátóipari egységek létrehozására is.

Az utolsó utcalámpát is megtervezik

A kisvárosi adottságok és az ezzel szorosan összefüggő jellegzetes munkaerő-foglalkoztatási problémák itt is jelen vannak. A kommunizmus idején mesterségesen fenntartott helyi ipar rég bedőlt, és vége annak a korszaknak is, amikor a külföldi könyűipari befektetők itt hoztak létre gyárakat a nyugatihoz képest olcsó munkaerő miatt. Napjainkban már jóval tovább mennek, Moldovába vagy egyenesen Ázsiába, ezért nagyon nehéz helyben jól fizető, stabil munkahelyeket teremteni.

A polgármester elmondta, minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy nagyvállalkozókat csábítsanak a városba, azonban hatalmas hátrányuk, hogy a régi ipari létesítmények magántulajdonban vannak, így pedig a potenciális befektetőnek a magántulajdonosokkal kell megegyezniük, ebbe pedig nincs beleszólása a hivatalnak, az önkormányzatnak pedig nincsen szabad területe, amit ipari célra használhatna. Ilyen helyzetben Margittának tulajdonképpen az egyik legerősebb kitörési pontja, hosszú távon is fenntartható fejlesztési lehetősége a fürdő- és az egészségügyi turizmus – vallja az elöljáró.

„Nekünk is lesz annyi turistánk, amennyire szükségünk lesz, de nagyon fontosnak tartom azt, hogy a fejlesztéseket egy előre jól kigondolt urbanisztikai terv alapján végezzük el, hogy ne legyen balkáni hangulatú a fürdőkomplexum környéke. Ha mi odatervezünk egy szállodát, akkor tudnunk kell, hogy hol helyezkedhet él, hány emeletes és milyen színű legyen, de akár az utolsó utcalámpáról is tudni akarjuk előre, hogy az hogyan nézzen ki. Mert lehet gyorsan, kaotikusan haladni, de mi azt szeretnénk, hogy jól kigondolt elképzelés szerint, akár lassabb ütemben egy olyan kikapcsolódási, gyógyulási és szórakoztató övezetet hozzunk létre, amire mindannyian büszkék lehetünk” – fogalmazott Demián Zsolt.