Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester két iskolás gyereke is fekete ruhában ment hétfőn iskolába, csatlakozva a kötelező egyenruha ellen meghirdetett diáktüntetéshez. Sepsiszentgyörgy polgármestere nem magát az iskolai egyenruhát utasítja el: szerinte erről helyben, a diákok, szülők és pedagógusok bevonásával kellene dönteni, az államnak pedig a költségekhez is hozzá kellene járulnia.

Hétfőn a fekete ruha viselése sok romániai iskolában nem gyászt, hanem tiltakozást jelentett. Az Országos Diáktanács arra kérte a tanulókat, hogy így fejezzék ki ellenkezésüket a kötelező iskolai egyenruháról szóló törvénytervezettel szemben. Az önkéntes tiltakozó akcióhoz a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) is csatlakozott; a tiltakozás miatt nem szakították meg a tanítást.

Antal Árpád közölte: két iskolás gyereke is feketébe öltözött. Mint írta, ők sem értik, miért akarják kötelezővé tenni az egyenruhát – ő pedig nehezen mondhatná nekik, hogy a véleményük számított a szenátusi döntés előtt.

Levágott ujjak és békejelek

A sepsiszentgyörgyi polgármester saját iskolás éveit is felidézte. Diákként ő is tiltakozott az egyenruha ellen, amikor kötelező volt hordani, társaival átalakították: levágták az ujját, békejeleket rajzoltak rá. Végül – mint fogalmazott – már a tanárok kérték őket, hogy inkább vegyék le.

Később Cambridge-ben azt is megtapasztalta, hogy egy intézmény saját viselete büszkeséget és közösségi érzést adhat. Érti ezért azokat a szülőket és pedagógusokat, akik szerint az egyenruha mérsékelheti az öltözködés körüli versengést, és kevésbé tenné láthatóvá, melyik család mennyit engedhet meg magának.

Antal Árpád szerint ez valós aggodalom, az egyenruha azonban önmagában nem tünteti el a társadalmi különbségeket, és a csúfolódásnak sem vet véget. Ha mindenkin egyforma az ing, továbbra is különbözhet a cipő, az iskolatáska, az óra vagy a telefon.

„Mintha egy beázó házban a függöny színét döntenénk el”

Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy véli, a romániai oktatásnak az egyenruhánál jóval sürgetőbb problémái vannak. A gyenge PISA-eredmények, az életre kevéssé felkészítő tananyag, a nehéz iskolatáska és a családok közös idejét felemésztő házi feladat mind olyan kérdés, amely közvetlenül befolyásolja a gyermekek mindennapjait. „Nekem az egyenruha kötelezővé tétele olyan, mintha egy beázó házban a függöny színét próbálnánk eldönteni” – fogalmazott Antal Árpád.

Az Országos Diáktanács hasonló érvekkel tiltakozik. Üzenetük szerint az oktatás problémáit nem lehet „tűvel és cérnával” megoldani: az egyenlőtlenség nem tűnik el egy mellény alatt, a bántalmazás pedig nem szűnik meg attól, hogy mindenki ugyanolyan inget visel.

Antal Árpád: ki kell mondani, hogy hiba történt

A PSD által kezdeményezett törvénytervezetet szeptember 21-én 84 támogató és 18 ellenszavazattal, négy tartózkodás mellett fogadta el a szenátus. A tervezet még nem törvény: a végső döntést a képviselőház hozza meg. A szenátusi változat minden tanuló számára kötelezővé tenné az iskolai egyenruhát. Annak modelljét és elemeit az egyes tanintézmények igazgatótanácsai határoznák meg a szülői képviselet egyetértésével.

A tervezet az egyenruhák ingyenes biztosításának vagy vásárlásuk támogatásának lehetőségét is tartalmazza. Antal Árpád szerint azonban a döntés előkészítése során alapvető hiba történt. „Tévedés volt, amikor a szenátusi szavazás előtt erről a témáról nem volt egyeztetés. Ez hiba volt, ezt ki kell mondanunk. A képviselőházban még van lehetőségünk másként dönteni” – írta.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is bejelentette: arra kéri az RMDSZ képviselőit, hogy a döntő házban szavazzanak a tervezet ellen. Csoma Botond frakcióvezető ugyancsak azt javasolja, hogy a szövetség ne támogassa az országos kötelezettséget.

Antal Árpád szerint az egyenruha kérdését nem Bukarestben kellene eldönteni. Ha egy iskola közössége úgy látja, hogy saját viseletet szeretne, a diákok, a szülők és a pedagógusok közösen dönthessenek róla. Az államnak ugyanakkor segítenie kellene a költségek fedezésében, hogy az egyenruha ne jelentsen újabb terhet a családoknak, és egyetlen gyermek se kerüljön kellemetlen helyzetbe azért, mert a szülei nem tudják megvásárolni.

„Ne döntsünk a fiatalokról nélkülük”

Első állásfoglalása élénk vitát indított el Antal Árpád közösségi oldalán. A polgármester egy második bejegyzésben megköszönte, hogy a hozzászólók többsége civilizáltan, érvekkel vitatkozott, még akkor is, ha egymástól teljesen eltérő álláspontot képviseltek. Arra kérte a felnőtteket, hogy bízzanak jobban a mai fiatalokban.

Szerinte érték, hogy a diákoknak van véleményük az őket érintő közéleti kérdésekről, és fel is emelik a hangjukat, ha valamivel nem értenek egyet. „Mi, magyarok pontosan tudjuk, milyen az, amikor rólunk döntenek – nélkülünk. Ne kövessük el mi, felnőttek ugyanezt a hibát: ne döntsünk egy ilyen kérdésben a fiatalokról – nélkülük” – fogalmazott Antal Árpád.