A 2023 nyarán lezajlott általános pedagógussztrájkot követően a tanároknak tett kormányzati ígéret már nem valósítható meg eredeti formájában – jelentette be szerdán este Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter a Digi24 televíziós csatornának adott interjújában.

A miniszter szerint annak a korábbi vállalásnak a teljesítése, amely szerint a kezdő pedagógusok fizetését a nemzetgazdasági bruttó átlagbér szintjére emelték volna, önmagában az oktatási rendszer számára mintegy 8 milliárd lejes többletterhet jelentene.

A kormány ehelyett egy új, egységes bértörvény kidolgozásán dolgozik, amely béremeléseket és a rendszerben meglévő aránytalanságok korrekcióját is tartalmazza, ugyanakkor nem teszi lehetővé a két évvel ezelőtt tett vállalások teljes körű teljesítését.

Pîslaru emlékeztetett arra, hogy a 2023-as tanársztrájkot követően a kormány rendeletben vállalta: a kezdő pedagógusok bére az új bértörvény hatálybalépésével eléri a nemzetgazdasági bruttó átlagbért.

A miniszter szerint azonban a Világbank szakértőivel közösen végzett elemzések azt mutatták, hogy a pénzügyi következmények jelentősen meghaladják a korábbi becsléseket.
„A jogszabályban szerepelt, hogy az új bértörvénnyel a kezdő tanárok fizetése eléri a nemzetgazdasági bruttó átlagbért. Szimulációkat végeztünk, és a Világbankkal közösen megvizsgáltuk, mit jelentene ennek a törvényi előírásnak a teljesítése. Ez azt eredményezné, hogy kizárólag az oktatási szektor számára további 8 milliárd lejre lenne szükség” – nyilatkozta Dragoș Pîslaru.

Kormányzati ígéret: béremelés az új törvény révén

A miniszter hangsúlyozta, hogy az új jogszabály elfogadásával a pedagógusok fizetése nem csökkenne, ugyanakkor elismerte: az elégedetlenség fő oka, hogy a 2023-ban tett ígéretek nem teljesülnek.

Mint fogalmazott, az új bértörvény célja egyetlen, egységes szabályozási keret létrehozása valamennyi közalkalmazott számára.
„A pedagógusok azért elégedetlenek, mert nem kapják meg a 2023-ban megígért feltételeket. Az új törvénytervezetben azt látják, hogy a korábbi rendelkezéseket tartalmazó rendelet hatályát veszti. Most egy új jogi rendszerre térünk át, hiszen egyetlen törvényre és egységes szabályozási keretre van szükség” – magyarázta a miniszter.

Kapcsolódó

Az oktatási szakszervezetek a bérezési törvénytervezet azonnali visszavonását követelik (VIDEÓ)

Az oktatási szakszervezetek felszólították a kormányt, hogy haladéktalanul vonja vissza közvitáról a közpénzből fizetett alkalmazottak bérezésére vonatkozó törvénytervezetet.

oktatás tanügyi szakszervezet tüntetés egységes bértörvény pedagógusok

Pîslaru elmondta, hogy az eredeti tervezet hozzávetőleg 2 milliárd lejt irányzott elő az oktatási ágazat számára, amelyet később további több mint 1 milliárd lejjel egészítettek ki.
A pluszforrásokból finanszíroznák a kezdő pedagógusok bérének emelését, az osztályfőnöki pótlékok visszaállítását, a speciális oktatás támogatását, valamint az iskolai bérezési rendszerben meglévő különbségek korrigálását.

Az új bértörvény egyeztetés alatt áll az Európai Bizottsággal

A kormány jelenleg az új egységes bértörvény kidolgozásán dolgozik, amely a közszféra alkalmazottainak jelenlegi bérezési rendszerét váltaná fel.

A miniszter közlése szerint a tervezetet az Európai Bizottsággal folytatott konzultációk lezárása után hozzák nyilvánosságra. Az új szabályozásnak összhangban kell lennie a helyreállítási terv (PNRR) vállalásaival, valamint az aktuális költségvetési korlátokkal.

A pedagógusok folytatják tiltakozásaikat

A miniszteri nyilatkozatok az oktatási rendszerben tapasztalható növekvő feszültségek közepette hangzottak el.
A múlt héten több száz pedagógus tüntetett a parlament épülete előtt, miközben a „Spiru Haret” Oktatási Szakszervezeti Szövetség több mint 160 ezer aláírást nyújtott be az oktatási törvény módosítása érdekében.

A szakszervezetek követelései között szerepel az osztálylétszámok csökkentése, a nyolcadik osztályban alkalmazott összevont oktatás megszüntetése, a pedagógusok megfelelő bérezése, a hátrányos helyzetű térségekben dolgozó tanárok ösztönzése, valamint a 141/2025-ös törvény által módosított korábbi tanítási normák visszaállítása.

Az új bértörvényről szóló tárgyalások várhatóan a következő időszakban is folytatódnak, miközben a szakszervezetek ragaszkodnak a 2023-as általános sztrájkot követően tett ígéretek betartásához, a kormány azonban arra hivatkozik, hogy a jelenlegi költségvetési korlátok nem teszik lehetővé azok teljes körű teljesítését.