Nem lesz idén ünnepélyes tanévnyitó – erre számíthatnak a diákok, ugyanis éppen az ünnepség bojkottja a cél, de további tiltakozásokra is készülnek a tanügyi szakszervezetek a kormány által bevezetett megszorítások miatt. Ezekről a tiltakozó akciókról még iskolakezdés előtt döntés születik – nyilatkozta a Maszolnak Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Maros megyei szervezetének vezetője. Így indul a 2025/2026-os tanév, amelyben nem kevés változást hoznak a megszorítások: növelik a tanárok kötelező óraszámát, a kislétszámú iskolák beolvasztják a nagyobbakba, valamint a nyolcadikosok képességvizsgáját és az érettségit is újraütemezik.

„A cél bojkottálni a tanévnyitó ünnepségeket, de hogy ez milyen formában történik, az a következő napokban derül ki” – nyilatkozta a Maszol megkeresésére Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Maros megyei szervezetének vezetője, aki szerint a tagokkal és nem tagokkal, oktatásban dolgozókkal egyeztetve születik erről döntés a következő napokban.

„Szeptember 8-ára, a tanévkezdés napjára nagyméretű tüntetés és bojkott készülődik: hogy ez egy kétórás figyelmeztető sztrájk lesz vagy háromórás munkabeszüntetés, még nem tudjuk. Erről kell még beszélgetnünk, meg kell kérdeznünk a tagságot is. Szeptember 8-án mindenképpen jelentős megmozdulás lesz mind Bukarestben, mind országos szinten. Egyelőre csak erről a napról van szó, nem általános sztrájk kezdetéről” – fejtette ki. Mint részletezte, egy sztrájkot előkészíteni hosszabb folyamat, amelynek megvannak a lépései, és csakis a tagokkal egyeztetve hozhatnak arról döntést.

„Jelenleg még szabadságok vannak, eddig nem volt lehetőség részletesen közölnünk, kommunikálnunk erről. Szeptember elején készítenek egy felmérést, amelyben megkérdezik a pedagógusokat, az oktatásban dolgozókat a különböző tiltakozási formákról, hogy milyen módon szeretnének ebben részt venni. Ezt követően alakul ki a pontosabb kép arról, hogy mi történik és milyen formában” – fejtette ki a megyei szakszervezetis.

A szakszervezeti vezető szerint mindenképpen „benne van pakliban”, hogy a padokba visszatérőknek, az iskola kapuját először átlépőknek ünnepélyes megnyitóban nem lesz részük idén, de úgy látja, közös érdek, amiért most küzdenek.

A kötelező óraszámok növelése sokakat érint hátrányosan

És, hogy mi is a közös érdek? Mint ismert, a legnagyobb tiltakozást az váltotta ki az oktatók körében, hogy az új tanévben átlagosan két órával nő a pedagógusok kötelező heti tanítási óraszáma. Országszinten emiatt 300 ezres pedagógus-közösséget mozgatnak át teljesen. Ezt a 141/2025-ös – közismert nevén a „Bolojan-törvény” – írja elő, amely módosítja és kiegészíti a 198/2023-as számú közoktatási törvényt. Ez az első alkalom, hogy 1995 óta nőtt a tanítási óraszám. Akkor, a pedagógusok jogállásáról szóló törvény alapján a közoktatásban dolgozó tanárok heti normáját 18 órában határozták meg.

A 2025/2026-os tanévre vonatkozó új tanári mobilitási naptár a tanárok áthelyezését, a megbízatásuk folytatásának ütemezését tartalmazza. Ennek értelmében azok a főállású tanárok, akiknek nem jön ki a kötelező heti 20 órájuk, tevékenységcsökkentés (restrângere de activitate) alá esnek, tehát csökken a fizetésük is. A pedagógusok önként is dönthetnek a normájuk és ezzel a fizetésük csökkentése mellett, ha nem elégedettek a más iskolákban felkínált órákkal.

A legrosszabbul a helyettesítő tanárok járnak, ők kevesebben maradnak, mert valahonnan a kinevezett tanároknak a pluszórákat „össze kell szedniük”, így a helyettesítőknek már nem jut annyi, mint az előző években. A helyettesítő pedagógusokkal szemben a rendszernek nincs kötelezettsége, egy évig alkalmazzák őket, amikor lejár a szerződésük, a főállásúak által el nem foglalt, megmaradó tanórákra pályázhatnak.

Gond továbbá az, hogy ilyen körülmények között is maradnak majd töredék-, lefedetlen órák különböző tanintézményekben, és kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy azokat ki vállalja el a csökkentett óradíjért. Nehezen elképzelhető, hogy egy külsős, betanító pedagógus bevállal heti két órát 50 lejért.

Az iskola-összevonások révén kevesebb lesz az igazgató

A másik tiltakozást kiváltó ok, hogy összevonták az 500-as létszámnál kisebb, de eddig külön jogi személyiségekkel rendelkező tanintézményeket. A tanintézmények átszervezését is az első válságkezelési intézkedéscsomag közoktatásra vonatkozó előírásai alapján hajtják végre. Például, ha egy településen két vagy több, jogi személyiséggel rendelkező iskola működik, amelyek jelenleg 300-500 tanulót fogadnak, ezeket összevonják. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a kisebb iskolát bezárják, és a gyerekeket onnan elköltöztetik. Csupán annyi történik, hogy az iskolának, amelyet „beolvasztanak”, nem lesz saját vezetése. Az igazgató elveszíti tisztségét, de nem a tanári állását. Továbbra is taníthat, ahogy eddig. Vagy akár az átvevő iskola igazgatóhelyettesi posztját is betöltheti.

Kallós Zoltán, kisebbségi oktatásért felelős államtitkár korábban a Maszol megkeresésére leszögezte, egyetlen magyar tanintézmény jogi státusa sem változott, tehát nem kellett összevonni magyar iskolákat. A 141/2025-ös számú törvényt ugyanis úgy módosították, hogy a legalább 300 diákkal működő kisebbségi intézmények megőrizhették a jogi személyiségüket, így nem kellett egyetlen magyar tannyelvű iskolát összevonni sem a nagyvárosokban, sem a szórványban, mutatott rá a szakpolitikus.

Következetlenség: ismét új program szerint vizsgáznak a végzősök

A harmadik ok, ami miatt várhatóan nem lesz ünnepélyes tanévnyitó, hogy az oktatási minisztérium körülbelül két hete közvitára bocsátotta a jövő évi képességvizsgák, a középiskolai felvételik és az érettségi vizsgák menetrendjét.

A miniszterirendelet-tervezet szerint a jövő évben a nyolcadikosok képességvizsgáját és az érettségi vizsgákat is a tanév vége után tartják. Mint ismeretes idén január 27. és február 7. között szervezték meg az érettségi kompetenciavizsgáit, arra hivatkozva, hogy ha nyáron az írásbelik előtt tartják, elhúzódik a vizsga-időszak, és túl nagy a meleg. Ennek viszont az volt a hátránya, hogy mivel a kompetenciavizsgákat a tanítási időszakra időzítették, a tanórákat is meg kellett tartani, sőt a végzősök is be kellett járjanak órarend szerint, ami szintén megterhelő volt.

A tanulók érdekeit is szolgálja a tiltakozás

Molnár Zoltán szerint a szülők és a gyerekek is úgy tekinthetnek a tanévkezdő tiltakozásra, hogy ez mindenki közös érdeke. „A minőségibb iskola a szülő és a gyerek számára is legalább annyira fontos, mint a pedagógus számára. Mindenkinek jól kell éreznie magát az iskolában, mindenkinek jól kell teljesítenie ott, mindenkinek jó eredménye kell legyen, a szülőnek pedig – úgy gondolom – az kell jó legyen, ha a gyermekük jó irányba, minőségi oktatásban fejlődik tovább” – fogalmazta meg, miért látják fontosnak most kiállni a megszorítások ellen.

Elmondta, jelenleg nem úgy néz ki, hogy a kormány változtatni akarna „azokon a rossz dolgokon, amiket elindítottak. Sajnos ezek biztosan negatív hatással lesznek a következő évekre” – mutatott rá. Azt remélik, a tanév folyamán lehet majd mégis változást kiküzdeni. „Remélhetőleg sikerül ebben az évben változtatniuk ezeken, hiszen most biztos, hogy nem lehet. Amit most megváltoztattak, azt nem lehet sem egy hét alatt, sem egy nap alatt megfordítani, de hátha a következő iskolai évtől átgondolják ezeknek a dolgoknak a jogosultságát, egyáltalán a következményeit” – fejtette ki Tanügyi Szabad Szakszervezetek Maros megyei szervezetének vezetője.